Édesapja, Lengvári Ferenc jegyző volt, aki az első világháborúban Szerbiában hunyt el. Csik Ferencet anyai nagybátyja, Csík László MÁV főorvos fogadta örökbe. Ekkor változott a neve Lengváriról Csikra. Édesanyja 1924-ben Keszthelyen nyitott dohányboltot. Így került Csik Ferenc is a városba, ahonnan a premontrei gimnáziumban (a mai Keszthelyi Vajda János Gimnáziumban) szerzett érettségije[1] után elköltözött. Az úszást is itt szerethette meg igazán: testvérével együtt gyakran úszott a Balatonban. 1931-ben a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen kezdte meg orvostudományi tanulmányait,[2] 1937-ben végzett orvosként. Ezután az egyetem belklinikáján és a MÁV Betegbiztosítónál dolgozott. Házasságából két gyermek született, Ferenc és Katalin.[2] 1943-ban a Testnevelési Főiskolán anatómiát tanított, valamint az Orvosi Közlemények kiadója lett.
1944 októberében kapott katonai behívót. Tartalékos orvos-őrmesterként szolgált Szolnokon, Keszthelyen és Sopronban. A szolnoki kórházat a szovjet csapatok közeledtével vonatra pakolták és így mentek nyugat felé, végül Sopronig jutottak. Márciusban feleségét és két gyermekét Svájcba menekítette, de ő a hivatásának megfelelően maradt a helyén. Március 29-én a bombázás alkalmával kint mentette a sebesülteket és amikor nem jött vissza az óvóhelyre a többiek azt hitték, hogy ő is a családja után ment. Csak később találták meg iratait és holttestét. Orvosi hivatásának teljesítése közben Sopronban egy bombatámadás során vesztette életét. Halála után a légitámadás áldozatait közös sírba temették el Sopronban. 1947-ben exhumálták, és a Keszthely által felajánlott díszsírhelyen a Szent Miklós temetőben örök nyugalomra helyezték (Mauzóleumkert, díszsírhely, bal oldal, 2. sor, 2. sírhely).[3][4]
Sportpályafutása
1930-ban a Keszthelyi Törekvés úszója volt. 1931-ben orvostanhallgatóként Budapestre költözött és a BEAC sportolója lett. Edzői kezdetben Bárány István majd Vértesy József voltak. 1932-ben főiskolai bajnok lett. 1933-tól lett a válogatott tagja. Ebben az évben tudta először egy percen belül teljesíteni a 100 méteres gyorsúszást. Az 1934-es Európa-bajnokságon 100 méteres gyorsúszásban és a 4 × 200 méteres gyorsváltóban (Jung, Zábrák, Lengyel, Csik) sikerült nyernie. 1935-ben egy versenyen legyőzte a világrekorder Peter Ficket. 1935-ben 100 méteres gyorsúszásban 57,8 másodperces idővel, 1936-ban a 4 × 200 méteres gyorsváltóban ért el Európa-rekordot.
Az 1936. évi nyári olimpiai játékokon a 100 méteres gyorsúszásban nem őt tartották a legesélyesebbnek, hanem japán és amerikai úszókat, ám mégis ő szerezte meg az olimpiai bajnoki címet.[5] A győzelem után a következőket mondta: „A világ legboldogabb embere vagyok”. A 4 × 200 méteres váltóval bronzérmes lett, teljesítményét az olimpia után a hazai sajtó is kiemelte, sőt, a hazatérő magyar csapat zászlóvivőjének és szóvivőjének is kinevezték a fogadóünnepség alkalmára.[2] 1937-ben és 1938-ban is tagja volt a világrekordot[6] úszó – Zólyomi Gyula, Kőrösi István, Gróf Ödön, Csik Ferenc összeállítású – magyar gyorsváltónak. Pályafutása során összesen tizennyolc magyar bajnoki címet nyert. Az aktív sportolástól 1938-ban vonult vissza.
1939-től részt vett a Bárány István alapította Képes Sport szerkesztésében. 1939 áprilisában Bárány István után rövid időre a magyar úszóválogatott szakvezetője lett. 1940-ben a BEAC főtitkára, 1942-ben a Magyar Úszó Szövetség elnökségi tagja lett.
olimpiai 3. helyezett (1936: 4 × 200 m gyorsváltó)
kétszeres Európa-bajnok (1934: 100 m gyors, 4 × 200 m gyorsváltó)
hétszeres főiskolai világbajnok (1935: 100 m gyors, 4 × 200 m gyorsváltó, 3 × 100 m vegyes váltó; 1937: 100 m gyors, 200 m mell, 4 × 200 m gyorsváltó, 3 × 100 m vegyes váltó)
főiskolai világbajnoki 2. helyezett (1933: 100 m gyors)
főiskolai világbajnoki 3. helyezett (1933: 50 m gyors)
a párizsi Grand Prix győztese (1934: 100 m gyors)
tizennyolcszoros magyar bajnok
Rekordjai
100 m gyors
57,8 (1935. augusztus 20., Budapest) Európa-csúcs
57,0 (1936. május 2., Budapest) országos csúcs (33 m)
200 m gyors
2:14,6 (1935. december 12., Budapest) országos csúcs (33 m)
2:13,4 (1936. május 10., Budapest) országos csúcs (33 m)
100 m mell
1:14,8 (1935. augusztus 31., Budapest) országos csúcs
1:14,0 (1935. december 1., Budapest) országos csúcs (33 m)
1:11,8 (1936. május 16., Budapest) országos csúcs (33 m)
200 m mell
2:52 (1935. december 20., Budapest) országos csúcs (33 m)
2:47,5 (1937. április 11., Budapest) országos csúcs (33 m)
↑ (1936. december 24.) Csík Ferenc kapta a Nemzeti Sport karácsonyi nagydíját olimpiai győzelméért. Nemzeti Sport28 (254), 1. o. (Hozzáférés: 2013. október 13.)