PROFILBARU.COM

	George Stevens
Született	George Cooper Stevens; 1904. december 18.; Oakland
Elhunyt	1975. március 8. (70 évesen); Lancaster
Állampolgársága	amerikai
Házastársa	Yvonne Howell (1930–1947)
Gyermekei	George Stevens, Jr.
Szülei	Georgie Cooper; Landers Stevens
Foglalkozása	filmrendező; filmproducer; operatőr; forgatókönyvíró; szakszervezeti tisztségviselő; színházi színész; rendező; producer;
Kitüntetései	legionnaire of Legion of Merit; Amerikai Rendezők Céhének díja; National Board of Review Award for Best Film; csillag a Hollywoodi Hírességek Sétányán; Oscar-díj a legjobb rendezőnek (1952); Irving G. Thalberg-emlékdíj (1954); Oscar-díj a legjobb rendezőnek (1957);
Halál oka	szívinfarktus
Sírhelye	Forest Lawn Memorial Park
	Rendezői pályafutása
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Aktív évek	1915–1970
	Díjai
	Oscar-díjak
	Legjobb rendező ; Egy hely a nap alatt (1952) ; Óriás (1957)
	IMDb; PORT.hu;
	A Wikimédia Commons tartalmaz George Stevens témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

George Stevens (Oakland, Kalifornia, 1904. december 18. – Lancaster, Kalifornia, 1975. március 8.) kétszeres Oscar-díjas amerikai rendező, producer és operatőr.^[9]

A filmiparban betöltött helyének köszönhetően csillagja megtalálható a Hollywood Walk of Fame-en.

Fiatalkora

1904. december 18-án született Oaklandben Landers Stevens és Georgia Cooper színpadi színészek gyermekeként. Két fiútestvére is volt. A színpadi élet alapjait a szüleitől tanulta, akikekkel együtt turnézott és dolgozott. A filmiparba operatőrként tört be, több Stan és Pan produkcióban is dolgozott.

Karrierje

Élete első rendezői megbízatását 1934-ben kapta a Kentucky Kernels című komédiával. Az áttörést az egy évvel később Katharine Hepburn főszereplésével készült Alice Adams hozta el számára. A '30-as évek végén több filmben is együtt dolgozott Fred Astaire-rel és Ginger Rogersszel.

A második világháború alatt a híradósoknál szolgált Dwight D. Eisenhower tábornok alatt. Az ő egysége készített felvételeket többek között a normandiai partraszállásról és a dachaui koncentrációs táborról.^[10]

A háború után filmjei drámaibb hangvételűbbé lettek. Az 1948-ban bemutatott I Remember Mama volt az utolsó olyan munkája, amely komédiai elemeket is felvonultatott. Az '50-es években ért pályafutása csúcsára, amikor kétszer is elnyerte az Oscar-díjat legjobb rendező kategóriában: Egy hely a nap alatt (1951) és az Óriás (1956). Az utolsó produkciója az 1970-es Az egyetlen játék a városban című dráma volt Warren Beatty és Elizabeth Taylor főszereplésével.

Halála

1975. március 8-án hunyt el szívinfarktusban a kaliforniai Lancasterben található farmján.

Fontosabb díjai és jelölései

Oscar-díj
- 1957 díj: legjobb rendező - Óriás
- 1952 díj: legjobb rendező - Egy hely a nap alatt
- 1960 jelölés: legjobb rendező - Anne Frank naplója
- 1960 jelölés: legjobb film - Anne Frank naplója
- 1957 jelölés: legjobb film - Óriás
- 1954 jelölés: legjobb rendező - Idegen a vadnyugaton
- 1954 jelölés: legjobb film - Idegen a vadnyugaton
- 1952 jelölés: legjobb film - Egy hely a nap alatt
- 1944 jelölés: legjobb rendező - The More the Merrier
Golden Globe-díj
- 1960 jelölés: legjobb rendező - Anne Frank naplója
- 1957 jelölés: legjobb rendező - Óriás
- 1952 jelölés: legjobb rendező - Egy hely a nap alatt
Cannes-i fesztivál
- 1959 jelölés: Arany Pálma - Anne Frank naplója
- 1951 jelölés: zsűri nagydíja - Egy hely a nap alatt

Jelentősebb filmjei rendezőként

1970 - Az egyetlen játék a városban (The Only Game in Town)
1965 - A világ legszebb története - A Biblia (The Greatest Story Ever Told)
1959 - Anne Frank naplója (The Diary of Anne Frank)
1956 - Óriás (Giant)
1953 - Idegen a vadnyugaton (Shane)
1951 - Egy hely a nap alatt (A Place in the Sun)
1948 - Én emlékszem a mamára (I Remember Mama)
1943 - Társbérlet (The More the Merrier)
1942 - A csintalan úriember (The Talk of the Town)
1942 - Az év asszonya (Woman of the Year)
1941 - Emlékek szerenádja (Penny Serenade
1939 - Gunga Din
1937 - Quality Street
1936 - Egymásnak születtünk (Swing Time)
1935 - Annie Oakley
1935 - Alice Adams

Jegyzetek

↑ ^a ^b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
↑ Internet Broadway Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. augusztus 26.)
↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 10.)
↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
↑ Internet Broadway Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
↑ Museum of Modern Art online collection (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 4.)
↑ Variety Obituaries
↑ Conot Justice 197. oldal; Loc.gov 2008 National Film Registry

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a George Stevens című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

↑ Variety Obituaries: Obituary Variety, March 12, 1975, 79. oldal
↑ Loc.gov 2008: Library of Congress "Cinematic Classics, Legendary Stars, Comedic Legends and Novice Filmmakers Showcase the 2008 Film Registry" News from the Library of Congress (30 December 2008)
↑ Conot Justice: Robert E. Conot, Justice at Nuremberg

További információk

George Stevens az Internet Movie Database-ben
George Stevens: Movie Movie
George Stevens a Find a Grave-en
Berlinale 1970: Juries. berlinale.de. [2013. október 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 8.)
Cronin, Paul: George Stevens: Interviews. Jackson, MI, University Press of Mississippi, 2004. ISBN 1-57806-639-5
Moss, Marilyn Ann: Giant: George Stevens, a Life on Film. Madison, WI, University of Wisconsin Press, 2004. ISBN 0-299-20430-8
Petri, Bruce: A Theory of American Film: The Films and Techniques of George Stevens. New York, Taylor & Francis, 1987. ISBN 0-8240-0070-6
Richie, Donald: George Stevens: An American Romantic. New York, Taylor & Francis, 1984 (reprint of 1970 original). ISBN 0-8240-5773-2

Filmművészetportál
USA-portál

[fe014a7b7e3898ac421cdb4b1f09057f4978774b-1] BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)

[001a770206b41b855669d10f91fa4c0a05b4f91c-2] Internet Broadway Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. augusztus 26.)

[205eabda4a2cf7d4f8ede558f514fc289fb74afd-3] Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 10.)

[abc9457dcf728dd069b8ed5b2e1a86035cf2b679-4] Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)

[d1a635ccb94dbd3f8ca229c57947c6a4d0b33a0e-5] Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)

[795906c06231186c1e783dfcde5f5cdf947431ce-6] SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)

[8179dcbf7d4ddd8e0cbb20d8d1388cb5dc685908-7] Internet Broadway Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)

[8312cd72356f6310d56fae6763b18259171fe2ea-8] Museum of Modern Art online collection (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 4.)

[Variety_Obituaries_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--9] Variety Obituaries

[10] Conot Justice 197. oldal; Loc.gov 2008 National Film Registry

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]