Aradtól 48 km-re északkeletre, a Fehér-Körös partján fekvő egykori járási székhely.
Nevének eredete
Neve a magyar Jenő törzsnévből ered, melynek szállásterülete lehetett. Előtagja a környék gazdag bortermő voltára utal.
Története
Várát 1295-ben említik először castri Jeneu alakban. 1332-ben Jeno néven szerepel. Albert magyar király 1438-as sikertelen hadjárata után a Murád szultán bosszúja elől menekülő szerbek telepedtek le itt. A település szerb neve Hunyadi János tiszteletére született. 1564-ben elfoglalták a törökök, 1595-ben Borbély György karánsebesi bán foglalja vissza. 1658-ban ismét a törökök kezére került, akiktől a települést 1693-ban foglalták vissza. Ma is látható négy saroktornyos várkastélya, iskola van benne. Határában a balukányi malom környékén lehetett a 13. századi eredetű, de először 1318-ban említett Szent Dénes tiszteletére szentelt monostor és a mellette állt Szentlélek templom, melyek a tizenöt éves háborúban pusztulhattak el.
1910-ben 6599 lakosából 4084 román, 2339 magyar és 101 német volt.
1992-ben a hozzá tartozó Apatelekkel együtt 10 915 lakosa volt, ebből 9438 román (86,46%), 1126 magyar (10,31%), 182 cigány (1,66%) és 85 német (0,77%).
Itt született 1806-ban Institoris János megyei főjegyző, váltótörvényszéki elnök.
Itt született 1850-ben báró Atzél Béla neves utazó, az országos kaszinó igazgatója.
Itt született 1923-ban Jozefovits Ferenc tüdőgyógyász, orvosi szakíró, egyetemi oktató.
Borosjenőn volt eltemetve 1849 és 1974 között Leiningen-Westerburg Károly, Aradon kivégzett vértanú tábornok. Emléktáblája a református templomban látható.[3]
Borosjenőn töltötte élete egy részét és itt is halt meg Diószeghy László festő, rovartani szakíró.