A hazai vasútvonalak elkerülik a települést, s a környék minden fontosabb vasútállomása aránylag messze esik tőle; talán még Gyula vasútállomása fekszik hozzá a legközelebb.
Története
Ősi magyar falu. Hajdan mocsaras, tölgyerdő közepén (tölgydoboz) Szent IstvántólII. András királyig királyi sertéshizlaló hely, majd Huszt, Pázmán és Aba család birtoka. A 16. században a koronára szállt, majd a 17. században a Veres családé a terület. A 18. században a fellázadt rácok kifosztották. Legutóbb a Wenckheim család birtokának központja, a kastélyépület jelenleg általános iskola, melyet a 19. század második felében Ybl Miklós tervezett.
Doboz helynév eredetén még mindig vitatkoznak a szakemberek. A "Duboz" – "Doboz" pár magyarázata alapján Doboz nevének eredete a szláv "dub, dubova, dubovy = tölgy, tölgyesből" vezethető le.
2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,3%-a magyarnak, 7,4% cigánynak, 0,5% románnak mondta magát (10,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 8,2%, református 21,7%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 46,6% (20,8% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 87,7%-a vallotta magát magyarnak, 6,4% cigánynak, 0,3% románnak, 0,2% szlováknak, 0,1% ukránnak, 0,1% szlovénnek, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 15,2% volt református, 4,9% római katolikus, 4,7% görög katolikus, 0,8% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 0,1% ortodox, 1% egyéb keresztény, 0,2% egyéb katolikus, 38,2% felekezeten kívüli (39,4% nem válaszolt).[13]
Doboz, Sámson várDoboz, Sámson vár légi felvételen
Nevezetességei
Szent Kereszt-kápolna és Wenckheim-kripta, neoromán stílusú
↑Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. 270. o. ISBN 978-963-9545-29-8