Kisnyégerfalva (Nyégerfalva) a 13. században már püspöki birtok volt és akkor 9 telekből állt. A 19. század első felében a görögkatolikus püspök volt a földesura.
1910-ben 452 lakosából 252 magyar, 199 román volt. Ebből 10 római katolikus, 188 görögkatolikus, 246 református volt.
Az első világháborút követően, 1919. április 19-én Kisnyégerfalván a helyi magyar nemzetiségű lakosság védtelen maradt, és a helyi román kisebbség, kihasználva erőfölényét, a falu főterén előre kitervelten géppuskákkal lemészárolt 17 magyar nemzetiségű időst és fiatalt. A környéken elkövetett bűntetteknek állít emléket a Köröstárkányban felállított emlékmű, mely nemcsak az 1919. áprilisi eseményekre emlékeztet, hanem az első és második világháború elesettjeinek hősiességére is.[2]
Nevezetességek
Református temploma
Görögkatolikus temploma
Források
Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.