Géczy Barnabás (paleontológus)

Ez a szócikk a paleontológusról szól. Hasonló címmel lásd még: Géczy Barnabás (egyértelműsítő lap).

Géczy Barnabás
Született	1925. augusztus 21. Doboz
Elhunyt	2022. július 29. (96 évesen)[1] nem ismert
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	paleontológus, egyetemi tanár
Iskolái	Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1947)
Kitüntetései	Széchenyi-díj (1994)
MTMT MTA
Sablon • Wikidata • Segítség

Géczy Barnabás (Doboz, 1925. augusztus 21. – 2022. július 29.) Széchenyi-díjas magyar paleontológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A paleoökológia és a kréta időszaki korallok őstörténetének neves kutatója.

Életpályája

1943-ban érettségizett, majd beiratkozott a Pázmány Péter Tudományegyetem földrajz–történelem szakára, ahol 1947-ben szerzett középiskolai tanári diplomát. Diplomájának megszerzése után az egyetem őslénytani tanszékén kapott munkatársi állást, amelyet az egyetem Eötvös Loránd Tudományegyetemmé történt átnevezése után is megtartott. 1954-től adjunktusként, 1964-től egyetemi docensként dolgozott. 1967-ben vette át egyetemi tanári kinevezését. 1973-ban megbízták a paleontológiai tanszék vezetésével. 1995-ben nyugdíjba vonult, majd egy évre rá emeritálták. 1982 és 1983 között a párizsi Curie Egyetem (Sorbonne VI.) vendégprofesszora volt.

1960-ban védte meg a földtudományok kandidátusi, 1966-ban akadémiai doktori értekezését. Az MTA Környezettudományi, az Általános Mikrobiológiai és a Paleontológiai Tudományok Bizottságának lett tagja. 1993-ban megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1998-ban rendes tagjává. A Nemzetközi Paleontológiai Unió magyarországi képviselője volt. 1966 és 1969, valamint 1981 és 1986 között a Magyarhoni Földtani Társulat alelnöke volt.

Munkássága

Fő kutatási területei: a krétakori zátonylakó korall paleoautökológiája (egyedi környezettana), egyedfejlődése (ontogenezis), törzsfejlődése (filogenezis) és paleopatológiája (kórtana). Nevéhez fűződik a bakonycsernyei Tűzköves-árok jura kori ammoniteszeinek monografikus feldolgozása, amelynek következtében több új genus és species leírását tette lehetővé.

A Bakony-hegység carixi, doméri és toarci faunáinak monográfiáiban elkülönített standard mediterrán zónákat és szubzónákat. Kutatásai során a lemeztektonika módszereit alkalmazta, elsősorban a jura ősföldrajzi helyzet rekonstruálása során, amelynek ammonitesz-faunákat alkalmazott. Egyéb kutatásokat végzett a paleobiográfia és a paleoevolúció terén.

Családja

Özvegy volt, házasságából egy leánygyermek született.

Díjai, elismerései

• Hantken Miksa-emlékérem (1963, 1978)
• Akadémiai Díj (1994)
• Széchenyi-díj (1994) – A jura ammoniteszek kutatásában végzett, nemzetközileg is elismert eredményeiért, az őslénytan oktatás új alapokra helyezésében kifejtett iskolateremtő tevékenységéért.
• Szabó József-emlékérem (1997)

Főbb publikációi

Könyvek

• Ammonoides Jurassiques de Csernye, Montagne Bakony, Hongrie, Part I. (Hammatoceratidae). Geologica Hungarica Series Palaeontologica 34. (1966)^[2]
• Ammonoides Jurassiques de Csernye, Montagne Bakony, Hongrie, Part II. (excl. Hammatoceratidae). Geologica Hungarica Series Palaeontologica 35. (1967)^[3]

• Ősnövénytan (1972)
• Plate Tectonics and Paleogeography in the East Mediterranean Region (MTA X. Oszt. Közl. 6:219-225, 1973)
• Les ammonitines du carixien de la montagne du Bakony (Akadémiai Kiadó, 1976)
• Az eltűnt élet nyomában (Gondolat Könyvkiadó, 1979)
• Lamarck és Darwin (Magvető Könyvkiadó, 1982)
• Őslénytan (Tankönyvkiadó, 1984, ISBN 9631821005)
• Ősállattan I-II. (Nemzeti Tankönyvkiadó, 1993, ISBN 9631846075 és ISBN 9631843254)
• A magyarországi őslénytan története (1995)
• Kontinuitás, krízis, katasztrófa az ammoniteszek törzsfejlődésében; MTA, Budapest, 2000 (Székfoglalók a Magyar Tudományos Akadémián)^[4]

Folyóiratcikkek

• A bakonycsernyei Tűzkövesárok júra rétegsora. A Magyar Állami Földtani Intézet Évkönyve 49/2 (1961)
• Hammatoceraten und Eryciten (Ceph.) aus dem Oberlias von Úrkút. Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae, Sectio Geologica 8 (1964)
• Csernyei jura biozónák és kronozónák. Földtani Közlöny 97/2 (1967)
• Upper Liassic ammonites from Úrkút, Bakony Mountains, Transdanubia, Hungary. Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae, Sectio Geologica 10 (1967)
• The Lower Jurassic ammonite faunas of the southern Bakony (Transdanubia, Hungary). Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae, Sectio Geologica 17 (1973)
• Toarci Ammonites zónák a Gerecse hegységben. Földtani Közlöny 115/4 (1985)
• A toarci Ammonoideák paleobiogeográfiai értékelése a mediterrán és a stabil európai régióban. Általános Földtani Szemle 25 (1990)
• Géczy, B., Szente, I.: Middle Toarcian Ammonitina from the Gerecse Mts, Hungary. Acta Geologica Hungarica 49/3 (2006)
• Géczy, B., Kovács, Z., Szente, I.: Remarks on the Toarcian—Aalenian fossil assemblage of the Kis-Teke Hill, Gerecse Mts (Hungary). Hantkeniana 6 (2008)

Róla elnevezett taxonok

• Erycites geczyi Pinna, 1968. Kora jura ammoniteszfaj. Érvénytelen taxon, a Cagliceras gr. elaphum (Merla, 1934) junior szinonimája.^[5][6]
• Geczya Fantini Sestini, 1977. Kora jura ammonitesznem. Érvénytelen taxon, az Arieticeras Seguenza, 1885 junior szinonimája.
• Geczyceras Martínez, 1992. Kora jura ammonitesznem (Ammonitina, Hammatoceratidae) (Lásd Kovács 2009,^[7] Martínez et al. 2015^[8])
• Eucyclus (Eucyclus) barnabasi Szabó, 1995. Kora jura csigafaj (Gastropoda, Eucyclidae).
• Clavatula s.l. barnabasi Kovács, Leél-Őssy et Vicián, 2023. Kora miocén csigafaj (Gastropoda, Clavatulidae)^[9]
• Apringia barnabasi Vörös, 2009. Kora jura brachiopodafaj (Rhynchonellida, Basiliolidae).
• Globuligerina geczyi Görög, 1994. Kora jura egysejtűfaj (Foraminifera, Globigerinidae).

Jegyzetek

1. Elhunyt Géczy Barnabás paleontológus, az MTA rendes tagja
2. https://epa.oszk.hu/02900/02989/00030/pdf/
3. http://epa.oszk.hu/02900/02989/00030/pdf/
4. https://www.oszk.hu/mnbwww/k/0702/S.HTML#398
5. „Sandoval, J., Martínez, G., Ureta, S. Toarcian-Aalenian Erycitinae, Ammonitida of the westernmost Tethys (southern Spain): taxonomical and phylogenetical implications. Palaeontographica Abt. A, 304/1–6 (2015)”. 
6. „Kovács, Z., Dunai, M., Evanics, Z. Toarcian (Jurassic) Ammonitina fauna and stratigraphy from Bakonycsernye (Hungary). Revue de Paléobiologie 39/1 (2020)”. 
7. „Kovács, Zoltán: Toarcian–Aalenian Hammatoceratinae (Ammonitina) from the Gerecse Mts (NE Transdanubian Range, Hungary). Fragmenta Palaeontologica Hungarica 27 (2009)”. 
8. „Martínez, G., Sandoval, J., Ureta, S., Goy, A. Geczyceras (Hammatoceratidae, Ammonoidea) in the western Tethys: biostratigraphic analysis between Northwest European Province (Iberian Range) and Mediterranean Province (Betic Cordillera). Hantkeniana, 10 (2015)”. 
9. https://fragmenta.nhmus.hu/sites/default/files/nhmusfiles/pdf/Frag38_Kov%C3%A1cs_et_al_2023_0.pdf

Források

• A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 I. (A–H). Főszerk. Glatz Ferenc. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003. 399–400. o.
• MTI Ki Kicsoda 2009, Magyar Távirati Iroda Zrt., Budapest, 2008, 370–371. old., ISSN 1787-288X
• Adatlap a Magyar Tudományos Akadémia honlapján
• Őslénytani iskola. Géczy Barnabás paleontológus 80 éves. Népszabadság, 2005. augusztus 22. 195. szám, 16. oldal
• Boda Jenő. Magyarországi ősmaradványtípusok jegyzéke. Ősállatok.. Budapest: MÁFI (1964). Hozzáférés ideje: 2022. január 4. 
• Pálfy József és munkatársai. Catalogue of Invertebrate and Vertebrate Paleontological Type Specimens of the Hungarian Natural History Museum.. Budapest: MTM (2008). Hozzáférés ideje: 2022. január 4.