1784 novemberében a felkelők feldúlták nemesi kúriáit.
1880-ban Márki Sándor így írt a faluról: „..a még megmaradt kevés kath. német ugy akarja magát megkülönböztetni az oláhoktól, hogy faházait rendesen kereszttel jelöli meg. […] Az 1089 lakos egyébiránt a kézműiparban főleg kosarak fonásával vesz részt. Bérczes, sziklás határukban elég bőven terem a kukoricza, és berzenczei szilva; erdejük nagy és szép. A parasztok nehány kék- és homokkő-bányát is művelnek, természetesen minden gond nélkül.”[2]
1895-ben id. Konopi Kálmán 2050 holdas uradalmának 76%-a volt erdő és 15%-a szántó.[3]
1896-ban 71 odvosi és milovai lakos állami, magyar tannyelvű iskolát kért az Arad vármegyei alispántól. 1897-ben az id. Konopi Kálmán földbirtokos által fölajánlott épületben megnyílt az állami népiskola, ugyanekkor megszűnt ortodox iskolája. 1902-ben magyar óvodát is létrehoztak.[4]
Népessége
1900-ban 1177 lakosából 1066 volt román és 108 magyar anyanyelvű; 1070 ortodox, 79 római katolikus és 21 zsidó vallású.
2002-ben 500 lakosából 488 volt román nemzetiségű; 402 ortodox és 83 pünkösdista vallású.
Látnivalók
A Konopi-kastély1800 után épült, egy a 17. század második feléből való udvarház alapjaira, klasszicista stílusban. A második világháború után úttörőtáborok helyszíneként szolgált. A rossz állapotú, parkkal körülvett kastélyt a család visszakapta, de nincs pénze a felújításra.
A kastélyhoz tartozó katolikus kápolnát 1769 és 1774 között építették.
Az ortodox templom 1868 és 1870 közt épült, egy korábbi fatemplom helyén. Dísze a külső falán található mozaik.
.JPG)
.svg){kind=small}
