1440

1440 más naptárakban
Gergely-naptár	1440
Ab urbe condita	2193
Bahái naptár	-404 – -403
Berber naptár	2390
Bizánci naptár	6948 – 6949
Buddhista naptár	1984
Burmai naptár	802
Dzsucse-naptár	N/A
Etióp naptár	1432 – 1433
Hindu naptárak
Vikram Samvat	1495 – 1496
Shaka Samvat	1362 – 1363
Holocén naptár	11440
Iráni naptár	818 – 819
Japán naptár	2100 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár	4136–4137
Kopt naptár	1156 – 1157
Koreai naptár	3773
Muszlim naptár	843 – 844
Szeleukida naptár	1751–1752
Örmény naptár	889 ԹՎ ՊՁԹ
Thai szoláris naptár	1983
Zsidó naptár	5200 – 5201

Évszázadok: 14. század – 15. század – 16. század

Évtizedek: 1390-es évek – 1400-as évek – 1410-es évek – 1420-as évek – 1430-as évek – 1440-es évek – 1450-es évek – 1460-as évek – 1470-es évek – 1480-as évek – 1490-es évek

Évek: 1435 – 1436 – 1437 – 1438 – 1439 – 1440 – 1441 – 1442 – 1443 – 1444 – 1445

Események

Határozott dátumú események

• január 6. – I. Lajos savoyai herceg (VIII. Amadeus fia) trónra lépése (1465-ig uralkodik).
• január 18. – A magyar országgyűlés küldöttsége Lengyelországba indul, hogy III. Ulászló lengyel királyt meghívja a trónra.
• február 16. – IV. Jenő pápa a veszprémi egyházmegye apostoli kormányzójának nevezi ki Dominis János zenggi püspököt.^[1]
• február 21. – A Poroszországban a városok, a német, porosz, kasub polgárság és nemesség létrehozza a Porosz Szövetséget a Német Lovagrend uralma ellen.
• február 22. – V. László születése, Luxemburgi Erzsébet királyné visszavonja korábbi beleegyezését Ulászló megválasztásába és fiát nyilvánítja királlyá.
• március 9. – Az országgyűlés küldöttsége Krakkóban I. Ulászlót, II. Ulászló lengyel király fiát, lengyel királyt, magyar királlyá választja.^[2]
• április 6. – III. Frigyest német királlyá választják (1452-től Itália királya és német-római császár, 1493-ig uralkodik).
• április 9. – III. Kristóf dán, norvég és svéd király (VII. Erik nővérének fia) uralkodásának kezdete (1448-ig uralkodik).
• május 15. – Luxemburgi Erzsébet királyné az ellopott koronával a kis Lászlót V. László néven Székesfehérvárott királlyá koronáztatja, erre fegyveres harc tör ki a királyné és Ulászló hívei között.
• július 17. – Az országgyűlés Pesten Ulászlót királlyá koronáztatja (1444-ben elesik a várnai csatában).

Határozatlan dátumú események

• április – A II. Murád oszmán szultán vezette török sereg hat hónapig tartja ostrom alatt a Tallóci Jován által védett Nándorfehérvár várát.^[3]
• az év folyamán –
  • Luxemburgi Erzsébet királyné III. Frigyest nevezi ki V. László gyámjául, átadja neki a koronát, és elzálogosítja a nyugati határszél városait. Giskrát seregvezérré és a bányavárosok kapitányává nevezi ki. Az egész országban polgárháború dúl, hatalmas méreteket ölt a feudális anarchia.
  • Iztcóatl azték uralkodó halála, utóda I. Moctezuma (Huitzilihuitl fia, 1469-ig uralkodik).
  • A könyvnyomtatás feltalálása (Johannes Gutenberg).
  • Trónra lép I. Moctezuma, Huitzilihuitl unokája, (Ilhuicamina fia), az Azték Birodalom ötödik uralkodója (†1469).

Születések

• január 22. – III. Iván moszkvai nagyfejedelem († 1505)
• február 22. – V. László magyar és cseh király († 1457)
• Johannes Martini németalföldi zeneszerző

Halálozások

• Itzcóatl, az Azték Birodalom negyedik uralkodója

Jegyzetek

1. Diós István, dr.: Magyar katolikus lexikon. 2. köt., Szent István Kiadó, Budapest, 1998. 669. p.
2. Kerékgyártó Árpád: Magyarország emléknapjai ezeréves történetében, Laufer Vilmos kiadása, Budapest, 1882. p. 125.
3. Kubinyi András: Nándorfehérvártól Mohácsig. A Mátyás- és a Jagelló-kor hadtörténete. In.: Veszprémy László: A Hadtörténeti Intézet és Múzeum Könyvtára, Argumentum, Budapest, 2007, 12. p.

A Wikimédia Commons tartalmaz 1440 témájú médiaállományokat.