1569-ben Piertes, 1717-ben Birtesch, 1734-ben Pirkess alakban jegyezték fel. A Marosberkes nevet a helységnévrendezés idején, a község tiltakozása ellenére állapították meg.[2]
1910-ben 1494 lakosából 1418 volt román és 66 magyar anyanyelvű; 1416 ortodox, 42 római katolikus, 15 zsidó és nyolc református vallású.
2002-ben 729 lakosából 643 volt román, 81 cigány és négy magyar nemzetiségű; 653 ortodox, 52 pünkösdi, 13 baptista és hat római katolikus vallású.
Története
1787-ig mai helyétől két kilométerre északra, a Maros mai holtága mellett feküdt, ami akkor a folyó főmedre volt. A gyakori áradások miatt 1787-ben a Zselénszkyek tölgyese helyére költözött. A költözés előtt a tölgyerdőt kivágták, a helység alaprajzát a széles, két kilométer hosszú főutcával és az azt egyenlő közökben metsző hét, egyenként hétszáz méter hosszú mellékutcával mérnök tervezte. Néhány tölgyfát meghagytak, pár öreg tölgy ma is látható a kertekben. A költözéskor vásártartási szabadalmat is kapott. A következő évben, a török betörés hírére lakói elmenekültek, de később visszatértek az új mezővárosba. 1828-ban piacát 47 falu lakossága látogatta.[4] 1851-ben a Zichy család birtoka volt, és Fényes Elek megemlékezett szép gyümölcsöseiről.[5]
A 19. században fazekasközpont volt. A fennmaradt adatok szerint a fazekasok többsége az Ulița cu Șidăl utcában lakott. Belül és a száján barna vagy zöld mázas, vörös agyagedényeket a legelőn ásott gödrök agyagából, mázatlan, tűzállóbb fehér agyagedényeket a Zoldról, Zsupunyestről, Kurtyáról és Kismutnokról hozott agyagból készítettek. A festékekhez a fekete követ Pernyefalváról, a fehéret Krivináról hozták. Termékeiket a helybeli vásárokon árusították, valamint BerzovátólMarosillyéig járták velük a Maros völgyét és BattátólBálincig a Maros és a Bega közét.
Krassó, 1880-tól Krassó-Szörény vármegyéhez tartozott. 1896-ban gyógyszertár nyílt benne.[6] 1935. május 25-én itt tartotta egyik első nagyszabású rendezvényét Petru GrozaEkésfront nevű pártja. A környék parasztjai közül ez alkalommal 175-en léptek be a szervezetbe.
Alexandru Mocsonyi kastélya az erdőszélen állt, neogótikus, kétszintes épület volt, két toronnyal. Részeg helybeliek 1918 októberében felgyújtották és nem is épült újjá többé.[7]
.JPG)
.svg){kind=small}
