A hold föld-, illetve terület-mértékegység. Latinul juger, jugerum.
Története
A kataszter a földnek (termőföldnek) adózási célokra történő, bizonyos elvek szerint összeállított és rendszerezett adatnyilvántartása volt.[1] Eredetileg az egy ekével egy nap alatt felszántható terület volt, amit ekeföldnek is neveztek. A 15. századtól kezdve azonban a szántó mértékéből fokozatosan országosan általánossá vált, és más művelési ágakban is elterjedt.[2]
Változatai
Név |
Átváltása |
Ref.
|
katasztrális vagy kataszteri hold, régi nevén bécsi hold
|
1600 négyszögöl = 5755 m² = 57,55 ár = 0,5755 ha
|
[3]
|
királyi hold
|
2347 négyszögöl = 8440 m² = 84,4 ár
|
[2]
|
kis hold (Felvidék, Dunántúl)
|
1000 négyszögöl = 3586,25 m²
|
[4]
|
magyar hold
|
1200 négyszögöl = 4315,5 m² csak szántóföld mérték
|
[2]
|
öreg hold (Alsó-Fehér vármegye)
|
|
[4]
|
régi hold (Jászladány, 1754)
|
7484 négyszögöl
|
[4]
|
angol hold (Acre)
|
1125,17 négyszögöl = 4046,86 m² = 43560 ft²
|
|
Kataszteri hold
A kataszteri vagy katasztrális hold (jele kh) a hold legfontosabb változata. Túlélte a metrikus mértékrendszer bevezetését, földnyilvántartási használatát csak 1972-ben szüntették meg (1972. évi 31. tvr.),[5] de a használatból a megszokás miatt csak lassan kopott ki.
Egy kataszteri vagy katasztrális hold 1600 négyszögöl, ami 0,575464 hektárral vagy 5754,64152861 négyzetméterrel egyenlő. Egy hektár 1,7377 katasztrális holdnak felel meg.[3] Mivel egy osztrák mérföld 4000 ölnek felelt meg, ezért 10 000 kataszteri hold megegyezett egy osztrák négyszögmérfölddel, vagyis 57,5464 km²-rel.
Hivatkozások
Források