Hatvant leszámítva csak két települési szomszédja van: délkelet felől Jászfényszaru, délnyugat felől pedig Tura. Előbbivel a 3126-os út, Turával és Hatvannal a 31 121-es számú mellékút köti össze.
Első említése 1395-ből való. A község folyamatosan fejlődött, 1867 után szőlőt telepítettek itt, és ekkortól vált jelentőssé a dinnyetermesztés is.
Boldog Heves vármegye egyik leghűségesebb hagyományőrző faluja. A boldogi hímzések első mintakönyvét 1942-ben adták ki: ebben is bemutatták a boldogi fehérhímzést.
A boldogi népviseletet élőben is megnézhetjük a sok látogatót vonzó júniusi Jézus Szíve-búcsún. Több együttes is alakult a régi szokások, énekek életben tartására: a Kaláris népi táncegyüttes, a boldogi férfikórus és az asszonykórus.
A településen 2022. november 20-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani, mert az addigi képviselő-testület augusztus 15-én feloszlatta magát.[12]
2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[13]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,2%-a magyarnak, 8,2% cigánynak mondta magát (6,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 73,7%, református 1,4%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 7,2% (14,4% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 94%-a vallotta magát magyarnak, 4,3% cigánynak, 0,1-0,1% ukránnak németnek és románnak, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 53,1% volt római katolikus, 2,6% református, 0,1% görög katolikus, 0,1% evangélikus, 2,3% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 6,3% felekezeten kívüli (34,6% nem válaszolt).[15]
Nevezetességei
Tájház – 1871-ben épült, műemlék jellegű épület, a palóc építészet és kultúra hagyományait mutatja be
Temetői kápolna, falán Dr. Davida Sándor (Táncsics Mihály orvosa) emléktáblájával szemben a Millenniumi Emlékpark Szent István szobrával és a boldogi honvédek tiszteletére állított kopjafával
Híres emberek
Itt született Berecz Ede orgonista, főszékesegyházi karnagy, zenetanár (1839–1910)