PROFILBARU.COM

	Barátka (Bratca)
	Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Bihar
Község	Barátka
Rang	községközpont
Irányítószám	417080
SIRUTA-kód	27695
	Népesség
Népesség	1353 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	28
Népsűrűség	38 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	381 m
Terület	136,48 km²
Időzóna	EET, UTC+2
	Elhelyezkedése
	é. sz. 46° 55′ 46″, k. h. 22° 36′ 21″46.929430°N 22.605821°EKoordináták: é. sz. 46° 55′ 46″, k. h. 22° 36′ 21″46.929430°N 22.605821°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Barátka témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Barátka (románul: Bratca, németül: Kreuz) falu az Erdélyi-szigethegységben, Bihar megyében, a Partiumban, Romániában, Barátka község központja.

Fekvése

A Király-erdő és a Réz-hegység között, a Sebes-Körös jobb partján, Nagyváradtól keletre, Csucsától nyugatra, Remetelórév és Körösbánlaka közt fekvő település.

Történelem

Barátka nevét 1435-ben említette először oklevél Brata néven.

1470-ben Wybrathka, 1552-ben Barathka, 1808-ban Brátka, 1913-ban Barátka néven írták. Brátka.

A falu a Bánffyak sólyomkői uradalmának tartozéka volt; jobbágyai erdőirtás során települtek ide, alapítója román kenéz lehetett. Később a Drágfiaké lett, s része volt a báródsági nemesi kerületnek.

A török hódoltság idején elnéptelenedett, 1715 után települt újra.

A 19. század elején gróf Batthyány Antónia és a nemes Czepele család volt a földesura, a 20. század elején pedig gróf Bethlen Aladár és a Czepele család volt a nagyobb birtokosa.

1910-ben 1536 lakosából 183 magyar, 1348 román volt. Ebből 65 református, 1316 görögkeleti ortodox és 85 izraelita volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Élesdi járásához tartozott.

Népesség

A lakosság etnikai összetétele a 2002-es népszámlálási adatok alapján:

Románok: 5359 (96,26%)
Romák: 167 (2,99%)
Magyarok: 33 (0,59%)
Szlovákok: 8 (0,14%)

A lakosság 77,85%-a ortodox (4334 lakos), 15,64%-a pünkösdista (871 lakos), 3,89%-a baptista (217 lakos), 2,1% görögkatolikus (117 lakos), 0,79%-a pedig református (24 lakos) vallású, 0,19%-a római katolikus (11 lakos).

Látnivalók

Sf. Ioan Iacob kolostor
Királyhágói nemzeti park (0,4 hektár)
A Barátka-patak völgye
Görögkeleti temploma - 1898-ban épült
Határában több érdekes barlang, és egy nagyobb kőbánya is van

Jegyzetek

Források

Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.