Szaránd

Szaránd (Sărand)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Bihar
Község	Kiskopács
Rang	falu
Községközpont	Kiskopács
Irányítószám	417209
SIRUTA-kód	28861
Népesség
Népesség	511 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	8 [1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	217 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 59′ 54″, k. h. 22° 07′ 15″46.998285, 22.120949Koordináták: é. sz. 46° 59′ 54″, k. h. 22° 07′ 15″46.998285, 22.120949
Sablon • Wikidata • Segítség

Szaránd (Sărand), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Fekvése

A Király-erdő nyúlványai alatt, Nagyváradtól délkeletre, Félixfürdőtől keletre, Tasádfő és Mezőszakadát közt fekvő település.

Története

Szaránd Árpád-kori település. Nevét már 1236-ban említette oklevél v. Zaram néven, Jenő határjárásában.

1249-ben t. Zaram 1332–1337 között Zaland, Zarad, Zarand, 1808-ban Zaránd, 1888-ban Száránd , 1913-ban Szaránd néven írták.

1249 előtt királyi birtok, 1249-ben IV. Béla király Geregye nemzetséghez tartozó Pál országbírónak adta.

1332-1337 közt a pápai tizedjegyzékben is szerepelt, ekkor a kalotai főesperességhez tartozott.

Az 1482 évi összeírásokban Zarand néven, a Macskásyak birtokaként említették.

1591-ben helmeczi Bábonyi Márton birtokaként említették, az 1800-as évek első felében pedig báró Radivojevich István tábornok és Thuolt József volt a birtokosa.

1851-ben Fényes Elek írta a településről:

Szaránd, Bihar vármegyében, dombon, 410 óhitő lakossal, fa imaházzal, derék udvarházakkal. ... Birják báró Radivojevich István és Thuolt József.

Az 1900-as évek elején Telegdi József birtoka volt.

1910-ben 757 lakosából 9 magyar, 721 román volt. Ebből 749 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Központi járásához tartozott.

Nevezetességek

Görögkeleti temploma a 18. század közepén épült.

Források

• Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
• Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.  

Jegyzetek

1. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro

Szaránd egy régi térképen