Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!
Ebben a cikkben szerepelnek izlandi nevek. Ezek első tagja a személynév, a második pedig apai név, és nem családnév. Az izlandi nyelvben hivatalos megszólításként a személynév használatos. Ábécérendbe is eszerint rendezik azokat.
Reykjavík
Reykjavík címere
Reykjavík zászlaja
Mottó:Stærsta smáborg í heimi (A világ legnagyobb kisvárosa)
Reykjavík (ejtsd: rejkjavík, IPA: [ˈreiːcaˌviːk]) Izland fővárosa, az ország legnagyobb városa és a világ legészakibb fővárosa. Elővárosaival együtt az ország népességének mintegy 60%-át tömöríti.[3]
A város nevének jelentése „füstölgő öböl”, melyet a terület hévízforrásainak feltörő gőze nyomán kapta.[3] A város házainak zömét ma is a közeli vulkáni hévforrások csöveken odavezetett forró vizével fűtik. (2008-ban az összes izlandi épület kb. 90%-át természetes hévízzel fűtik).[4]
Földrajz
Reykjavík Délnyugat-Izlandon található, a Faxaflói öböl partján. A város nagy része a Seltjarnarnes-félszigeten található, de a külvárosok délre és keletre messzire elnyúlnak innen. A város jellegzetesen skandináv: tiszta, hűvös és elegáns. A belvárosban találunk kanyargós, patinás utcákat, a külvárosok viszont kevésbé sűrűn vannak beépítve, sok a füves terület és park is van jó néhány. A város környékének legmagasabb pontja az Esja hegy (914 m), amely kb. 10 km-re északra található a fővárostól.
Éghajlat
Reykjavík szubpoláris óceáni éghajlattal rendelkezik (Köppen égh. besorolás: Cfc ), amely szorosan határos a kontinentális szubarktiszi éghajlattal (Köppen : Dfc ). Az északi szélessége ellenére a hőmérséklet télen nagyon ritkán süllyed −15 °C alá. Az Észak-Atlanti-áramlás hatására (a Golf-áramlat meghosszabbítása) viszonylag enyhe telek és hűvös nyarak jellemzők.
Izland nagyon közel fekszik az északi sarkkörhöz, így a tél közepén csak délelőtt 10 órától délután 2 óráig van fenn a nap, nyár közepén viszont (szinte) sosem sötétedik be. (A Nap lebukik a horizont alá, de a légkörfénytörésének köszönhetően világos marad.)
A Landnámabók (az izlandi honfoglalás könyve) szerint Izland első telepese, Ingólfur Arnarson a mai Reykjavíknak helyet adó félszigeten hozta létre gazdaságát. Középkori források nem tesznek komolyabb említést a faluról.
Várossá és fővárossá válás
A 18. század közepén Skúli Magnússon királyi kincstárnok tevékenységének köszönhetően a gazdaság körül kis városka kezdett kialakulni. A „Reykjavík atyjaként” ismert Magnússon az izlandi gazdaság korszerűsítésére törekedve gyapjúfeldolgozó műhelyeket alapított a településen, ezzel elindítva annak fejlődését. Reykjavík 1786-ban kapott városi rangot;[3] ekkor még alig 200 lakosa volt.
Az izlandi parlament, az Alþingi1798-as feloszlatásáig Þingvellirben működött. Amikor 1845-ben újra összehívták, székhelye már Reykjavík lett. Ennek köszönheti a város, hogy amikor Izland előbb önkormányzatot kapott, majd elnyerte függetlenségét Dániától, az ország fővárosa lett.[3]
A 20. század 20-as, 30-as éveiben a növekvő izlandi halászhajóflották mind Reykjavíkból indultak, és a fő ipari tevékenység a halászat volt, de a világválság Reykjavíkot is utolérte, és komoly munkanélküliséggel sújtotta.
A II. világháborútól napjainkig
A második világháború után felgyorsult a főváros fejlődése. Vidékről egyre nagyobb tömegek költöztek Reykjavíkba, mivel a mezőgazdasági technológia fejlődése egyre kevesebb munkaerőt igényelt. Főleg fiatalok áramlottak nagy számban a településre, így Reykjavík egyszerű faluból modern várossá vált.
Reykjavík lakossága 2003-ban 113 387 (57 737 nő és 55 650 férfi) fő volt. Nagy-Reykjavík lakossága ennél lényegesen több: 2003-ban 181 746 fő. Nagy-Reykjavík 6 települést foglal magába a fővároson kívül, melyek lakossága az alábbi:
Álftanes: 1876
Garðabær: 8863
Hafnarfjörður: 21 190
Kópavogur: 25 291
Mosfellsbær: 6573
Seltjarnarnes: 4566
A lakosság alakulása
1801-2016 (nyitható) > > >
1801 – 600
1860 – 1450
1901 – 6321
1910 – 11 449
1920 – 17 450
1930 – 28 052
1940 – 38 308
1950 – 55 980
1960 – 72 407
1970 – 81 693
1980 – 83 766
1985 – 89 868
1990 – 97 569
1995 – 104 258
2003 – 113 387
2016 - 123 246
Infrastruktúra
Közlekedés
Közösségi közlekedés
Tömegközlekedés van a városban, de csak buszok formájában, és nem túl népszerű, hiszen a többségnek van autója, és azzal nagyon jól lehet a városban közlekedni.
Közúti közlekedés
Izland az elsők között van a világon az autótulajdonosok arányát tekintve; Reykjavíkban 680 személygépkocsi jut 1000 lakosra.[6] Ennek ellenére nem jellemző a városban a forgalmi dugó.
A főbb utak mind többsávosak, ezek kötik össze a különböző városrészeket. A város legtöbb részén parkolóhelyet is könnyű találni.
Az izlandi 1-es főút (ami napjainkra az egész szigetet körbeéri) érinti a várost, így a főváros összeköttetése nagyon jó az ország többi részével.
Kerékpáros közlekedés
A néha mostoha időjárási körülmények ellenére a kerékpáros közlekedés népszerűsége folyamatosan emelkedik. Ennek főbb okai – más európai városokhoz hasonlóan – a környezetvédelem, a forgalmi dugók, az üzemanyagárak és az egészségmegőrzés. Nagy-Reykjavíkban 100 km vegyes használatú út mellett eddig 7 km elválasztott kerékpárút létesült, de a kormány egyre több forrást biztosít a kerékpáros infrastruktúra fejlesztésére, és a jövőben minden utat a kerékpározás szempontjait figyelembe véve építenek majd.[6]
Repülőtér
Az ország második legnagyobb reptere a városon belül helyezkedik el, a belvárostól délre. Leginkább belföldi járatok használják ezt a repülőteret, de indul innen repülőgép Grönlandra és Feröerre is. A Keflavík nemzetközi repülőtér a legnagyobb Izlandon, ami kb. 50 km-re délnyugatra található a várostól, de gyakorlatilag ez is Reykjavík repülőterének számít.
Kikötők
Reykjavíknak két kikötője van. A régi kikötő a belvároshoz közel található, melyet főleg a halászok és a sétahajók használnak. A város keleti részén van a Sundahöfn, ami az ország legnagyobb teherkikötője.
Fűtés
A város legtöbb házában a fűtést a bőséges geotermikus energia felhasználásával oldják meg. Itt működik a világ legnagyobb távfűtési rendszere.[7][8]
Látványosságok
Alþingishús – a Parlament (Alþing) épülete
Hallgrímskirkja – a város közepén egy dombtetőre épült jellegzetes templom
Izlandon a sakk rendkívül népszerű, nemzeti sport. 1972-ben itt került sor a sakkvilágbajnoki páros mérkőzésre a szovjet Borisz Vasziljevics Szpasszkij és az amerikai Bobby Fischer között, ami az utóbbi győzelmével végződött. 2005-ben Bobby Fischer Izlandon telepedett le és itt töltötte el utolsó éveit.
A rendszeresen Izlandon rendezett nemzetközi sportesemények közül jelentős az Iceland International tollaslabda-verseny.