Fríðrikur Petersen (Saltnes, 1853. április 22. – 1917. április 26.) feröeri evangélikus lelkész, költő, politikus, a Sambandsflokkurin első elnöke.[2] Feröer egyik első nagy költőjének tekintik.[3]
Pályafutása
Iskoláit Tórshavnban és Reykjavíkban végezte.[3] 1875-ben érettségizett. 1876-ban filozófiai, 1880-ban Koppenhágában evangélikus teológiai végzettséget (cand. theol.) szerzett. Ezután 1885-ig Sandoy, majd 1900-ig Suðuroy szigetén volt lelkész. 1900-tól haláláig Nesben volt esperes.[2][3][4]
1887–1893 között Hvalba egyházközség polgármestere volt. 1890–1891 és 1893–1917 között a Løgting tagja volt. 1894–1902, 1906–1914 és 1915–1917 között a Landsting képviselője is volt. 1906-ban egyik alapító tagja volt a Sambandsflokkurin nevű pártnak, amelynek az alapítástól haláláig az első elnöke volt.[2][4]
1907-ben a Dannebrog-rend lovagjává ütötték.[4]
Magánélete
Szülei Súsanna Fredrikka Óladóttir Hansen Nesből és Johannes Petersen Klaksvík norðan úr Vági nevű településrészéből. Apja tanár és a nesi egyházközség hivatalnoka volt. Felesége Sofie Amalie szül. Wesenberg Koppenhágából.[2][4]
Művei
Petersen jó dalszerző is volt. Legismertebb dalai közé tartozik a „Tiðin rennur sum streymur i á” (Folyik az idő mint áramlás a folyóban) (1882), „Deyði hvar er broddur tín” (Halál, hol a te fullánkod) (1900) és a „Merry Christmas” karácsonyi himnusz feröeri változata (1891).[4] „Eg oyggjar veit” (Szigetekről tudok) című dala, amelyet 1877-ben szerzett és 1892-ben jelent meg, rendkívül népszerűvé vált, és szinte nemzeti himnuszként énekelték.[3]
1892-ben lefordította a Miatyánkot dán nyelvről feröerire.[4]
Hatása
Róla kapta a nevét Toftir (egyben Nes község) új temploma, az 1994-ben felszentelt Fríðrikskirkjan.[4]
Jegyzetek