Petre

Petre (Владимировац / Vladimirovac)
A görögkeleti (román) templom
Közigazgatás
Ország	Szerbia
Tartomány	Vajdaság
Körzet	Dél-bánsági
Község	Alibunár
Rang	falu
Irányítószám	26315
Körzethívószám	+381 13
Népesség
Teljes népesség	4111 fő (2002)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	146 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 01′ 59″, k. h. 20° 51′ 50″45.033055555556, 20.863888888889Koordináták: é. sz. 45° 01′ 59″, k. h. 20° 51′ 50″45.033055555556, 20.863888888889
Petre weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Petre témájú médiaállományokat.

Petre (szerbül Владимировац / Vladimirovac, románul Pătrovăsîla , németül Petersdorf) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben. Közigazgatásilag Alibunár községhez tartozik.

Fekvése

Pancsovától északkeletre, Révújfalu és Alibunár közt fekvő település.

Története

A falu 1809-ben települt a Vladimirovácz nevű pusztán. Petrovoszello volt az eredeti neve, mely nevét Duka Péter temesvári várparancsnoktól vette. Petrovoszello magyarul Péterfalvát jelent. A falu e nevét 1898-ban Románpetrére változtatta.

1831-ben a településen olyan súlyos kolerajárvány pusztított, hogy nem volt ház, amelyben halott ne lett volna, sőt egyes házak egészen kihaltak.

1864-ben pedig a vérbaj lépett fel járványként, melynek 236-an estek áldozatául.

Petre 1872-ig a Határőrvidékhez tartozott és ekkor csatolták Torontál vármegyéhez.

1911-ben egy nagy tűzvészben a nagy gőzmalom égett le és nem sokkal ezután egy raktár és 42 gazdasági udvar hamvadt el a tűzben.

1910-ben 5927 lakosából 47 fő magyar, 95 fő német, 8 fő szlovák, 5507 fő román, 2 fő horvát, 85 fő szerb, 93 fő egyéb (legnagyobbrészt cseh, cigány, bolgár) anyanyelvű volt. Ebből 138 fő római katolikus, 5 fő görögkatolikus, 12 fő református, 6 fő ág. hitv. evangélikus, 5627 fő görögkeleti ortodox, 8 fő izraelita, 41 fő egyéb (legnagyobbrészt felekezeten kívüli "nazarénusok") vallású volt. A lakosok közül 2174 fő tudott írni és olvasni, 362 lakos tudott magyarul.

A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Alibunári járásához tartozott.

Az 1. világháború után híressé lett arról, hogy itt működött Baba Anujka ("Anujka nagymama"), a híres szerb méregkeverő asszony.

Népesség

Demográfiai változások

Demográfiai változások

1948	1953	1961	1971	1981	1991	2002	2011
5261	5294	5519	5335	5106	4539	4111[1]	3868[2]

Etnikai összetétel

Nemzetiség	Szám	%
Szerbek	2259	54,95
Románok	1424	34,63
Cigányok	110	2,67
Magyarok	22	0,53
Macedónok	17	0,41
Jugoszlávok	15	0,36
Horvátok	14	0,34
Szlovákok	14	0,34
Montenegróiak	11	0,26
Szlovének	6	0,14
Vlachok	3	0,07
Németek	2	0,04
Bolgárok	2	0,04
Csehek	1	0,02
Muzulmánok	1	0,02
Albánok	1	0,02
Egyéb/Ismeretlen[3]

Nevezetességek

• Görögkeleti temploma - 1859-1863. között épült

Jegyzetek

1. Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9  
2. Попис становништва, домаћинстава и станова 2011. у Републици Србији: Старост и пол – Подаци по насељима / 2011 Census of Population, Households and Dwellings in the Republic of Serbia: Age and sex – Data by settlements. Belgrád: A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala. 2012. ISBN 978-86-6161-028-8 Hozzáférés: 2021. november 1. (szerbül és angolul)  
3. Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9  

Források

• Borovszky Samu: Torontál vármegye