PROFILBARU.COM

	Nagyerzsébetlak; (Бело Блато / Belo Blato)
	A római katolikus és az evangélikus templom
	Közigazgatás
Ország	Szerbia
Tartomány	Vajdaság
Körzet	Közép-bánsági
Község	Nagybecskerek
Rang	falu
Irányítószám	23205
Körzethívószám	+381 23
Rendszám	ZR
	Népesség
Teljes népesség	1342 fő (2011)
Népsűrűség	51 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	68 m
Terület	28,8 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 45° 16′ 13″, k. h. 20° 22′ 18″45.270278°N 20.371667°EKoordináták: é. sz. 45° 16′ 13″, k. h. 20° 22′ 18″45.270278°N 20.371667°E
	Nagyerzsébetlak; weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyerzsébetlak; témájú médiaállományokat.

Nagyerzsébetlak-Lízika, vagy gyakran csak Szlovák Lízika (szerbül Бело Блато / Belo Blato, németül Elisenheim) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Közép-bánsági körzetben.

Fekvése

Nagybecskerektől 17 km-re délre, a Fehér-tó déli partján, Lukácsfalva délnyugati szomszédjában fekvő település.

Története

Nagyerzsébetlak, azelőtt Torontál-Erzsébetlak, Elisenhain 1866-ban települt a német bánsági katonai határőrvidék területén. Eredeti neve Elisenheim volt.

1872-ben, a Határőrvidék feloszlatása után Torontál vármegyéhez csatolták.

1876-ban a Tisza áradása az egész falut elpusztította, ekkor lakosai elköltöztek. A falut 1887-ben telepítették be újból.

1910-ben 2088 lakosából 698 magyar, 229 német, 834 szlovák, 312 bolgár volt. Ebből 1095 római katolikus, 31 református, 929 evangélikus volt.

A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Nagybecskereki járásához tartozott.

Területe

A vidék 74 méteres tengerszint feletti magassága enyhén kiemelkedő szigetet képez a Kárpát-medence déli részén. Valószínű, hogy területe egykoron szigetet alkotott a Pannon-tengeren. Nyugatról a Tisza, délnyugatról a Béga folyó övezi, keletre számos halastó található.

Lakosság

A legutóbbi hivatalos népszámlálási adatok szerint (2002) a falunak 1477 lakosa volt, ebből 591 szlovák, 488 magyar, 128 bolgár és 118 szerb. A magyarok és bolgárok főleg római katolikus vallásúak (emiatt megkülönböztetetten bánáti bolgárok saját nyelvvel), míg az erzsébetlaki szlovákok hagyományosan a délvidéki szlovák evangélikus egyházhoz tartoznak. A szerbek rendszerint ortodoxnak vallják magukat.

A második világháborúig németek is éltek a faluban, a török idők után első telepesei is németek voltak. Erzsébetlak idősebb lakosai közül többen még ma is öt nyelvet beszélnek.

Demográfiai változások

Demográfiai változások
1948	1953	1961	1971	1981	1991	2002	2011
2159	2490	2031	1841	1764	1762	1477^[1]	1342^[2]

Etnikai összetétel

Nemzetiség	Szám	%
Szlovákok	583	39,47
Magyarok	488	33,03
Bolgárok	128	8,66
Szerbek	118	7,98
Jugoszlávok	41	2,77
Cigányok	31	2,09
Románok	12	0,81
Muzulmánok	3	0,20
Horvátok	2	0,13
Németek	2	0,13
Montenegróiak	1	0,06
Albánok	1	0,06^[3]

Gazdaság

A falut övező 1600 holdnyi földterületből csak mintegy 600 hold művelhető. A kertészet mellett a lakosság jelentős része halászattal is foglalkozott, valamint a nád a környező ártereken szintén jelentős bevételt tesz lehetővé több család számára. A nádvágás ideje rendszerint novembertől februárig tart, amelyet, miután levágtak, kévékbe kötnek, majd pedig építő- és lakásdíszítő anyagként értékesítenek, főleg Németországban és Hollandiában.