Perlasz

Perlasz (Перлез / Perlez)
A római katolikus és a görögkeleti templom
A római katolikus és a görögkeleti templom
Közigazgatás
Ország Szerbia
TartományVajdaság
KörzetKözép-bánsági
KözségNagybecskerek
Rangfalu
Irányítószám23260
Körzethívószám+381 23
RendszámZR
Népesség
Teljes népesség3383 fő (2011)[1]
Népsűrűség38 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság63 m
Terület100,3 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 12′ 17″, k. h. 20° 22′ 32″45.204722°N 20.375556°EKoordináták: é. sz. 45° 12′ 17″, k. h. 20° 22′ 32″45.204722°N 20.375556°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Perlasz témájú médiaállományokat.

Perlasz (szerbül Перлез / Perlez, németül Perlas) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Közép-bánsági körzetben, Nagybecskerek községben.

Fekvése

Nagybecskerektől délre, a Béga mellett, Óécska, Rezsőháza és Farkasd közt fekvő település.

Története

Perlasz helyén egykor Szige nevű falu állt, mely az 1717 évi kincstári összeírásban Sige néven szerepelt, és ekkor 30 ház állt itt. Később az 1723-1725-ös gróf Mercy-féle térképen is a lakott helyek között tüntették fel, a nagybecskereki kerületben. A település közelében Sánc-nak nevezett erődítvényt is emeltek, melyet az 1761-es térképen Szige fölött találhatunk meg.

Az új helység; Perlasz nevét Gróf Perlas-ról, a temesvári kincstári tartományi igazgatóság elnökéről kapta, aki 1752 után a Sáncz alján új helységet telepített.

Perlasz első lakosai a Tisza-Maros vidékéről beköltözött szerbek voltak.

1766-ban a kamara Perlasz határának egy részét a tiszai és a marosi határőröknek engedte át, majd 1767-ben, a német-bánáti határőrezred megalakításakor az egyik század székhelye lett, de 1770-ben a szerb ezrednek engedték át.

1775-1778. között a volt kikindai kiváltságos kerületből a volt tisza-marosvidéki szerb határőrcsaládok költöztek ide.

A török háború kitörésekor, amikor II. József 1787. év végén hadait a határon felállította, hadiközépponttá és a sereg egyik hadosztályának székhelyévé lett.

Perlasz az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt a szerb felkelők hadműködésének középpontjaként, több véres ütközet színhelye lett:

1848. szeptember 2-án Kiss Ernő, a bánsági magyar hadak vezére, 4000 emberével véres küzdelem után bevette a perlaszi sáncokat, melyeket Drakulics szerb felkelővezér parancsnoksága alatt, mintegy 5000 ember védett. A győzelem után a magyar sereg bevonult a városba, melynek lakossága fehér zászlóval fogadta.

1848. szeptember 11-én a Vetter Antal alezredes vezérlete alatt álló magyar had és a Sztratimirovics vezérlete alatt álló szerbek között ismét összeütközés volt, mely a magyarok vereségével végződött.

1849. tavaszán ismét a szerb felkelők egyik főtáborhelye lett. 1849 tavaszán és nyarán a honvédsereg több ízben intézett támadást a perlaszi sáncok ellen, de mindannyiszor sikertelenül. 1849 május 24-én Bene honvédezredes támadta meg Knicsanin szerb felkelővezér egyik osztályát, 1849 június 26-án pedig 900 nemzetőr; július 14-én pedig Derra honvédőrnagy 1100 emberével intézett támadást a szerb felkelők ellen, de mindegyik esetben sikertelenül.

1910-ben 4949 lakosából 317 magyar, 777 német, 3220 szerb volt. Ebből 1597 római katolikus, 3241 görögkeleti ortodox, 61 izraelita volt.

A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Nagybecskereki járásához tartozott.

Népesség

Demográfiai változások

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
4528 4623 4881 4458 4283 3880 3818[2] 3383[3]

Etnikai összetétel

Nemzetiség Szám %
Szerbek 3333 87,29
Cigányok 83 2,17
Jugoszlávok 70 1,83
Magyarok 62 1,62
Horvátok 44 1,15
Szlovákok 16 0,41
Macedónok 12 0,31
Bolgárok 9 0,23
Montenegróiak 8 0,20
Ukránok 6 0,15
Románok 5 0,13
Bunyevácok 4 0,10
Szlovének 2 0,05
Németek 2 0,05
Muzulmánok 1 0,02
Albánok 1 0,02
Egyéb/Ismeretlen[4]

Nevezetességek

Jegyzetek

Perlasz egy régi térképen

Források

Strategi Solo vs Squad di Free Fire: Cara Menang Mudah!