Torontálgyülvész

	Torontálgyülvész (Giulvăz, Djulwes)
	Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Bánság
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Temes
Község	Torontálgyülvész
Rang	községközpont
Irányítószám	307225
SIRUTA-kód	157326
	Népesség
Népesség	1317 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	31
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	78 m
Időzóna	EET, UTC+2
	Elhelyezkedése
	é. sz. 45° 32′ 56″, k. h. 20° 59′ 04″45.548889°N 20.984444°EKoordináták: é. sz. 45° 32′ 56″, k. h. 20° 59′ 04″45.548889°N 20.984444°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Torontálgyülvész témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Torontálgyülvész (románul: Giulvăz, németül Djulwes, szerbül Đulves) település Romániában, a Bánságban, Temes megyében.

Fekvése

Temesvártól délnyugatra, Újpécs és Rudna közt fekvő település.

Története

Nevét 1433-ban Gyluez néven említette először oklevél.

1462-ben Gywlwez, 1717-ben Guilaws, 1623-ban Julves, 1785-ben Gyüleviz, 1806-ban Gyülvész (Julvesz), 1913-ban Torontálgyülvész néven írták.

A települést a középkorban (1433-1497 között még csak mint Gyülvész nevű pusztát említették.

1433-ban a Vojtai Bobal családé. 1462-ben Majosi György birtoka volt, aki Upori László fiának Pálnak zálogosította el.

A falu a török hódoltság alatt sem néptelenedett el. Az 1717 évi kincstári összeíráskor Giulwasa csákovai kerület községei közé tartozott. Ekkor 27 lakott ház volt a településen. Az 1761 évi katonai térképen már jelentékeny falunak jelölték.

1779-ben Gyülvész Torontál vármegyéhez került, majd két évvel később, 1781-ben Dadán (Dadányi Naum Levan György és öccse, idősebb Dadányi Konstantin vásárolta meg. Még 1838-ban is a Dadányiaké volt. Ekkor ifjabb Dadányi Konstantin birtoka volt, és tőle a Kinskyek örökölték, akik 1909-ben felparcellázták itteni birtokaikat.

1785-ben innen keltezte levelét comes Antonius Jankovics új kincstartó és kormányszéki elnök a karlócai metropolitához, amelyben a Hora lázadás leverésében szerzett érdemeiért fejezte ki elismerését.

A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Párdányi járásához tartozott.

Közlekedés

A települést érinti a Temesvár–Torontálkeresztes-vasútvonal.

Népessége

1910-ben 1467 lakosából 34 magyar, 433 német, 987 román volt. Ebből 433 római katolikus, 15 görögkatolikus, 985 görögkeleti ortodox volt.

Nevezetességek

Görögkeleti temploma

Források

Borovszky Samu: Torontál vármegye
Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet. .