Krimárvára

Krimárvára (Crivobara)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Bánság
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Temes
Község	Temesszékás
Rang	falu
Községközpont	Temesszékás
Irányítószám	307392
SIRUTA-kód	158635
Népesség
Népesség	67 fő (2021. dec. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	154 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 54′ 34″, k. h. 21° 48′ 60″45.909559, 21.816664Koordináták: é. sz. 45° 54′ 34″, k. h. 21° 48′ 60″45.909559, 21.816664
Sablon • Wikidata • Segítség

Krimárvára egy régi térképen

Krimárvára (románul: Crivobara) település Romániában, Temes megyében.

Fekvése

Temesvártól északkeletre, Lugostól északnyugatra, Temesszékás, Lábas és Vizma közt, a Crivobara patak mellett fekvő település.

Története

Krimárvára nevét 1440-ben említette először oklevél Crivobara néven. 1477-ben Krymarwara' (Krimárvára) néven említették és Solymosvár tartozéka, és Bánffi Miklós és Jakab birtoka volt. Nevének formái a későbbiekben: 1633-ban Krivavara, 1723-1725-ben Krivowara volt. A Mercy-féle térképen Krivowara néven jelölték.

A 19. század elején a Lukács család vette meg a kincstártól és 1838-ig maradt birtokukban. Ekkor Capdebo Jakabé, később Capdebo Mártoné és 1846-ban Capdebo Kristófé lett, aki 1887-ig volt a birtokosa. A Capdebo család kezén maradt egészen 1893-ig, amely időtől Gorcsa János, Klug József és társai birtoka lett.

1910-ben 618 lakosából 597 román, 14 magyar, 6 német volt. Ebből 507 görögkeleti ortodox, 91 görögkatolikus, 16 római katolikus volt.

A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Lippai járásához tartozott.

Nevezetességek

• 1794-ben épült fatemplomát az Úr Anyja születésének szentelték; a romániai műemlékek jegyzékében a TM-II-m-B-06215 sorszámon szerepel.^[1]
• Görög keleti temploma 1885-ben épült
• Görögkatolikus temploma 1890-ben épült

Jegyzetek

1. Lista monumentelor istorice: Județul Timiș. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)

Források

• Reiszig Ede: Temes vármegye községei. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.