A kanadai labdarúgó-válogatott – vagy becenevükön Les Rouges(A vörösök) – Kanada nemzeti csapata, amelyet a kanadai labdarúgó-szövetség (angolul: Canadian Soccer Association, franciául: Association canadienne de soccer) irányít.
A CONCACAF-aranykupát két (1985, 2000) alkalommal nyerték meg. Kétszer jutottak ki a világbajnokságra, 1986-ban és 2022-ben és szerepeltek a 2001-es konföderációs kupán is. Egy alkalommal (1904) az olimpiai tornát is sikerült megnyerniük. Kanada az egyetlen csapat az Egyesült Államok és Mexikó mellett, akinek sikerült megnyernie a térség kontinentális tornáját a CONCACAF-aranykupát.
Már a britek által rögzített szabályok megjelenése előtt népszerűségnek örvendett a labdarúgásKanadában. A Dominion Football Association(Domíniumi Labdarúgó-szövetség)1877-es és a Western Football Association (Nyugat-kanadai Labdarúgó-szövetség, röviden: WFA) 1880-as megalakulása előfutára volt a mai korszerű labdarúgásnak az országban és elősegítette a Kanadai labdarúgó-szövetség (angolul: Canadian Football Association) létrejöttét. 1885-ben a WFA egy bemutató csapatot küldött az amerikaiNew Jerseybe, hogy megmérkőzzön az Amerikai Egyesült Államokbeli Labdarúgó-szövetség, az akkoriban még ország nem hivatalos vezető sporttestületeként működő szervezet által összeállított csapat ellen. Az East Newarkben megrendezett, nem hivatalos barátságos labdarúgó-mérkőzés kanadai sikerrel végződött. Az egy évvel később, visszavágóként szervezett találkozón már az amerikai csapat diadalmaskodott 3-2-es arányban. 1888-ban a WFA által szervezett 16 tagú keret a Brit-szigetekre látogatott. A körút során 23 mérkőzést játszottak, amely kanadai szempontból 9 győzelemmel, 5 döntetlennel és 9 vereséggel zárult.
1904-ben a WFA a Galt FC-t küldte Kanada képviseletében az olimpiáraSt. Louis-ba. Az olimpiai labdarúgótornát a Galt FC nyerte, hiszen mindkét amerikai ellenfelét (a Christian Brothers College-t 7-0-ra, a St.Rose-t 4-0-ra) megverte.[3]
1905-ben brit turisták amatőr csapata – becenevükön a Pilgrimek – utazott Kanadába, hogy megmérkőzzön az újdonsült olimpiai bajnok csapattal. A mérkőzés, amely közel 4000 ezer néző előtt zajlott az ontariói Galtban (ma az ontariói Cambridge elővárosa) 3-3-as végeredménnyel zárult.[3]
A kanadai nemzeti labdarúgó-válogatott ausztráliai körútra utazott 1924-ben, hogy tesztjelleggel néhány barátságos mérkőzést játsszon vendéglátóival szemben. 1924. június 24-én, első hivatalos labdarúgó-mérkőzésükön 3-2-es vereséget szenvedtek Brisbane-ben. 1925-ben ősi riválisuk, az amerikai válogatottal szemben aratták első hivatalos győzelmüket 1–0-s arányban Ed McLaine góljával Montréalban. Még ugyanez év novemberében rendezett New York-i visszavágón már 5-1-es amerikai siker született. A következő említésre méltó időszak az ötvenes években következett be, amikor beneveztek a világbajnokságra.
Világbajnoki-selejtezők 1957-től 1986-ig
1928-ban kiléptek a FIFA-ból, ahová csak 1946-ban csatlakoztak ismét. 1957-ben részt vettek az 1958-as világbajnokság selejtezőiben, mint (NAFC-tagállam). 30 év után játszott ismét mérkőzést a kanadai válogatott. Az Egyesült Államokat 5–1-re megverték Torontoban, de ezt követően Mexikótól kétszer (3–0, 0–2) is kikaptak. Az utolsó mérkőzésen az USA-t 3–2-re legyőzték St. Louisban. Az 1962-es és az 1966-os világbajnokságselejtezőitől visszaléptek, de részt vettek az 1967-es pánamerikai játékokon, amit Winnipegben rendeztek és a kanadai válogatott a negyedik helyet szerezte meg. Az 1970-es világbajnokságselejtezőit jól kezdték, hazai pályán Bermudát 4–0-ra, az Egyesült Államokat pedig 4–2-re verték. A Bermuda elleni 0–0-ás döntetlen és az USA-tól elszenvedett 1–0-ás vereség viszont azt jelentette, hogy a csoport második helyén végeztek és nem jutottak tovább a következő fordulóba.
1981 és 1985 között a kanadai válogatott jelentős javuláson ment keresztül. Az angol edző Tony Waiters irányításával egy új, felnövekedett nemzedékből összeállított ígéretes válogatott magja formálódott. Az 1984. évi nyári olimpiai játékokon jó teljesítményt nyújtva a negyeddöntőbe jutottak, ahol Brazília ellen büntetőkkel estek ki és 1985 októberében kijutottak történetük első világbajnokságára. Ehhez az 1985-ös CONCACAF-bajnokság selejtezőiben kulcsfontosságú volt a Guatemalában elért 1–1-es döntetlen. A második fordulóban kanadai válogatott játéka leginkább a védekezésre épült és kevés gól született a mérkőzésein. George Pakos góljával sikerült 1–0-ra nyerniük Hondurasban, amit a Costa Rica elleni 0–0-ás idegenbeli döntetlen követett. Hazai pályán 2–1-re verték Hondurast, ami azt jelentette, hogy kijutottak az 1986-os világbajnokságra és egyben első CONCACAF-bajnoki címüket is megszerezték. Mexikó a világbajnokság rendezőjeként automatikus résztvevője volt a tornának, így nem szerepelt az előselejtezőben. Az 1986-os világbajnokságon Kanada a C csoportba kapott besorolást. Franciaország ellen jól játszottak, de egy kései Jean-Pierre Papin góllal a franciák nyertek 1–0-ra. A következő két csoportmérkőzésüket egyaránt 2–0-ra veszítették el, először Magyarország, majd a Szovjetunió ellen.
1990-től napjainkig
Négy évvel később nem sikerült megismételniük a bravúrt. Az 1989-es CONCACAF-bajnokság selejtezőiben Guatemala ellen idegenben szerzett kevesebb góllal estek ki és emiatt nem volt lehetőségük kijutni az 1990-es világbajnokságra. 1994-ben azonban ismét közel voltak a világbajnoksághoz, a korábbi játékos Bob Lenarduzzi vezetésével. A selejtezők első fordulójában Salvadorral egyetemben továbbjutottak a második körbe, ahol Mexikó mögött a második helyen végeztek és Ausztráliával játszhattak pótselejtezőt. Az első találkozót Kanada nyerte 2–1-re Edmontonban, a visszavágót ugyanilyen arányban az ausztrálok nyerték. A hosszabbításban nem esett gól, így következtek a büntetők, amiben Ausztrália bizonyult jobbnak 4–1 arányban. Az 1998-as világbajnokságra már három csapatnak volt lehetősége kijutni a CONCACAF-zónából, Kanada pedig könnyedén megnyerte a csoportját Salvador, Panama és Kuba előtt. 1997 tavaszán nagyok voltak az elvárások a kanadaiakkal szemben, de a szerencse nem állt mellettük. A nyitómeccsüket 4–0-ra elveszítették Mexikóval szemben, majd azt követően az Egyesült Államoktól is kikaptak 3–0-ra. Salvador és Jamaica ellen csak két 0–0-ás döntetlent tudtak elérni Vancouverben. A Costa Rica elleni 1–0-ás győzelem némi reményt adott a továbbiakban, de a Jamaica és a Salvador elleni idegenbeli vereség véget vetett minden erőfeszítésnek. Kanada a csoport hatodik helyén végzett 10 ponttal és mínusz 15-ös gólkülönbséggel. Az 1991-es, 1993-as és az 1996-os CONCACAF-aranykupán nem jutott tovább a csoportkörből a kanadai válogatott, az 1998-as tornától pedig visszaléptek.
A 2021-es CONCACAF-aranykupánMartinique-ot és Haitit 4–1-re verték a csoportkörben, az Egyesült Államoktól 1–0-ra kikaptak. A negyeddöntőben Costa Ricán jutottak túl 2–0-val, az eldöntőben viszont Mexikó bizonyult jobbnak 2–1 arányban. A 2022-es világbajnokságCONCACAF-selejtezőinekelső fordulójában mind a négy mérkőzésüket megnyerték. A második fordulóból Haiti ellen 4–0-ás összesítéssel jutottak tovább. A nyolccsapatos harmadik fordulót a Honduras elleni hazai 1–1-es döntetlennel kezdték. Nashvilleben 1–1-es döntetlent játszottak az Egyesült Államokkal, ahol a hazaiak szereztek vezetést, de Cyle Larin góljával egyenlítettek a kanadaiak. Ezt követte a Salvador elleni 3–0-ás győzelem Torontóban és a Mexikóvárosban elért 1–1-es döntetlen. Jamaica ellen 0–0-ás döntetlent játszottak Kingstonban, Panamát 4–1-re verték hazai pályán. Costa Ricát 1–0-ra, Mexikót 2–1-re győzték le Edmontonban. Hondurast és Salvadort idegenben, az Egyesült Államokat Hamiltonban verték 2–0-ra. Costa Ricában elszenvedték első vereségüket a selejtezősorozatban, de három nappal később, 2022. március 27-én legyőzték 4–0-ra Jamaicát Torontóban, ami azt jelentette, hogy kijutottak a 2022-es világbajnokságára.[4]
A 2022-es világbajnokságon az F csoportban szerepeltek Belgium, Horvátország és Marokkó társaságában. Belgium ellen 1–0-ás vereséggel kezdték a tornát.[5] Horvátország ellen Alphonso Davies góljával gyorsan megszerezték a vezetést, de végül 4–1-es horvát sikerrel ért véget a találkozó. Davies találata Kanada történetének első világbajnoki gólja volt, viszont két fordulót és két vereséget követően az is eldőlt, hogy nem juthatnak tovább a csoportból.[6] A harmadik csoportmérkőzésüket is elveszítették Marokkóval szemben 2–1-re.[7]