Labdarúgó-válogatottak Élő-ranglistája

A ranglista minden válogatott mérkőzés után frissül, ezért az alább olvasható adatok eltérhetnek a legfrissebb adatoktól. A ranglista első 20 helyezettje (2024. július 15.)[1]
Helyezés	1 éves változás	Csapat	Pont
1.		Argentína	2168
2.	5	Spanyolország	2150
3.	8	Kolumbia	2051
4.	2	Franciaország	2047
5.	2	Brazília	2021
6.	6	Uruguay	1987
7.	1	Anglia	1981
8.	2	Hollandia	1963
9.	5	Portugália	1960
10.	3	Németország	1934
10.	2	Belgium	1934
12.	7	Horvátország	1916
13.	1	Svájc	1904
14.	5	Olaszország	1891
15.	13	Ausztria	1876
16.	1	Ecuador	1871
17.	2	Japán	1856
18.	25	Venezuela	1820
19.	1	Dánia	1816
19.	3	Ukrajna	1816
Magyarország helyezése
23.	1	Magyarország	1801
A teljes ranglista az eloratings.net oldalon

A labdarúgó-válogatottak Élő-ranglistája a férfi felnőtt nemzeti labdarúgó-válogatottak egyik rangsorolási rendszere, amelyet az eloratings.net weboldal publikál. Az alapja az Élő-pontrendszer, de módosításokat is tartalmaz, amelyek néhány elemet súlyoznak, mint például a gólkülönbséget, a mérkőzés fontosságát, vagy a hazai pálya előnyét. Az értékelés általában a csapatok valós erőviszonyait mutatja meg 30 lejátszott mérkőzés után. A 30 lejátszott mérkőzésnél kevesebbel rendelkező csapatok esetében az értékelés ideiglenesnek, előzetesnek tekinthető.^[2]

Az Élő-pontrendszernek számos variációja létezik. Nyolc módszer egy 2009-es összehasonlító tanulmánya szerint az alábbiakban leírt Élő-pontrendszernek volt a legjobb előrejelző képessége, miközben a férfi FIFA-világranglista 2018 júliusáig érvényes számítási módszere nem adta vissza a valós viszonyokat.^[3][4]

A FIFA-világranglista a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség által számított és közzétett hivatalos ranglista. A FIFA női világranglista az Élő-pontrendszer módosított változatát alkalmazza 2003 óta. A 2018-as labdarúgó-világbajnokság után a FIFA-világranglista számítási módszere is az Élő-pontrendszer módosítását alkalmazza, a csapatok aktuális pontszámából kiindulva.^[5]

Az egyik legnagyobb különbség a Élő-ranglista és a FIFA-világranglista számítása között, hogy az utóbbi nem veszi figyelembe a gólkülönbséget és egy büntetőpárbajjal végződő mérkőzést győzelem–vereségként értékeli döntetlen helyett. Így egy 7–0-s győzelmet ugyanannyira értékel, mint egy büntetőpárbajjal 7–6-ra megnyert mérkőzést (egyik módszer sem különbözteti meg a hosszabbítás utáni és a rendes játékidőben elért győzelmet).^[6]

Áttekintés

Az Élő-pontrendszer a nevét Élő Árpád magyar születésű amerikai fizikaprofesszorról kapta. Élő eredetileg a korábban a sakkban alkalmazott értékelési rendszer továbbfejlesztéseként dolgozta ki, de ma már több sportágban használják. A pontrendszert a FIDE is alkalmazza, a sakkjátékosok ranglistájához.

1997-ben Bob Runyan alkalmazta az Élő-pontrendszert a labdarúgásra és az eredményt közzétette az interneten. Ő volt a World Football Elo Ratings weboldal első fenntartója.

A labdarúgáshoz használt Élő-pontrendszer súlyozza a mérkőzés fontosságát, a hazai pálya előnyét és a gólkülönbséget. A pontszámítás a következő elemeket tartalmazza:

• A válogatott régi pontszáma
• A mérkőzés fontossága
• A gólkülönbség
• A mérkőzés kimenetele
• A mérkőzés várt kimenetele

A pontszám az összes olyan, az "A"-válogatott által lejátszott nemzetközi mérkőzésre vonatkozik, amelynek az eredménye megtalálható.

Számítási elvek

A ranglista az alábbi formulán alapszik:

${\displaystyle R_{n}=R_{o}+KG(W-W_{e})}$

vagy

${\displaystyle P=KG(W-W_{e})}$

Ahol;

${\displaystyle R_{n}}$	= A csapat új pontszáma
${\displaystyle R_{o}}$	= A csapat régi pontszáma
${\displaystyle K}$	= A mérkőzés súlyozott értéke
${\displaystyle G}$	= A gólkülönbségnek megfelelő érték
${\displaystyle W}$	= A mérkőzés kimenetele
${\displaystyle W_{e}}$	= A mérkőzés várt kimenetele
${\displaystyle P}$	= Pontszámváltozás

A "pontszámváltozást" a matematika szabálya szerint egész számra kerekítik.

A mérkőzés fontossága

A mérkőzés fontosságát állandóként határozták meg, amelyek tükrözik, hogy a mérkőzést melyik tornán játszották. A súlyozások a következők:

Torna, vagy a mérkőzés jellege	Index (K)
Világbajnokság, olimpiai játékok (1908–1980)	60
Kontinentális vagy interkontinentális torna	50
Világbajnoki- vagy kontinentális selejtező-mérkőzés és nagyobb tornák	40
Összes többi torna	30
Barátságos mérkőzések	20

Gólkülönbség

A gólkülönbséget egy érték adja vissza, amelyet különböző képletek határoznak meg.

Ha a mérkőzés döntetlen vagy 1 gólos különbséggel zárul

${\displaystyle G=1}$

Ha a mérkőzés 2 gólos különbséggel zárul

${\displaystyle G={\frac {3}{2}}}$

Ha a mérkőzés 3 vagy több gólos különbséggel zárul

• Ahol N a gólkülönbség

${\displaystyle G={\frac {11+N}{8}}}$

Táblázat:

Gólkülönbség	Gólkülönbség értéke (G)
0	1
+1	1
+2	1,5
+3	1,75
+4	1,875
+5	2
+6	2,125

A mérkőzés kimenetele

A W a mérkőzés kimenetele (1 a győzelem, 0,5 a döntetlen, 0 a vereség). Az érték ugyanannyi, ha a győzelem vagy a vereség hosszabbítás utáni. Ha a mérkőzésen büntetőpárbaj dönt, akkor a kimenetel döntetlen (W = 0,5).

A mérkőzés várt kimenetele

A W_e a mérkőzés várt kimenetelét mutatja a következő képlet szerint:

${\displaystyle W_{e}={\frac {1}{10^{-dr/400}+1}}}$

ahol a dr egyenlő a ranglista-pontszámok különbségével (100 pontot adva a hazai csapathoz). A dr 0 értéke 0,5-et, a 120 értéke 0,666-et ad a magasabban rangsorolt csapatnak és 0,334-et az alacsonyabbnak, a 800 értéke 0,99-ot ad a magasabban rangsorolt csapatnak és 0,01-ot az alacsonyabbnak.

Példák az alkalmazásra

A példában három csapat barátságos mérkőzése szerepel, amelyet semleges helyszínen játszottak. Az A csapatnak 630, a B csapatnak 500, a C csapatnak 480 pontja volt.

Az alábbi táblázat három lehetséges végeredmény utáni pontszámváltozás példáját mutatja. Az A csapat némileg erősebb a B-nél.

	A csapat	B csapat	A csapat	B csapat	A csapat	B csapat
Eredmény	3–1		1–3		2–2
${\displaystyle K}$	20	20	20	20	20	20
${\displaystyle G}$	1,5	1,5	1,5	1,5	1	1
${\displaystyle W}$	1	0	0	1	0,5	0,5
${\displaystyle W_{e}}$	0,679	0,321	0,679	0,321	0,679	0,321
Összesen (P)	+9,63	-9,63	-20,37	+20,37	-3,58	+3,58

Ha a két csapat közötti erőviszonyok kisebbek, akkor a pontszám is más. Az alábbi táblázat ugyanazt a három lehetséges végeredmény utáni pontszámváltozás példáját mutatja, de a közel azonos erősségű B és C csapat között:

	B csapat	C csapat	B csapat	C csapat	B csapat	C csapat
Eredmény	3–1		1–3		2–2
${\displaystyle K}$	20	20	20	20	20	20
${\displaystyle G}$	1,5	1,5	1,5	1,5	1	1
${\displaystyle W}$	1	0	0	1	0,5	0,5
${\displaystyle W_{e}}$	0,529	0,471	0,529	0,471	0,529	0,471
Összesen (P)	+14,13	-14,13	-15,87	+15,87	-0,58	+0,58

A B csapat több pontot veszít, ha kikap a C csapattól, mert hasonló az erősségük, ugyanakkor kevesebb pontot veszít ha az A csapattól kapna ki, amely erősebb nála.

Jegyzetek

1. World Football Elo Ratings. eloratings.net
2. The World Football Elo Rating System. Eloratings.net. (Hozzáférés: 2018. július 7.)
3. 1992 óta blöfföl a FIFA, hogy kik a legjobbak. (Hozzáférés: 2018. július 7.)
4. J. Lasek, Z. Szlávik and S. Bhulai (2013), The predictive power of ranking systems in association football Archiválva 2018. április 13-i dátummal a Wayback Machine-ben, Int. J. Applied Pattern Recognition1: 27-46.
5. FIFA Council, 2026 FIFA World Cup™: FIFA Council designates bids for final voting by the FIFA Congress Archiválva 2018. augusztus 15-i dátummal a Wayback Machine-ben, 2018. június 10.
6. FIFA council, Revision of the FIFA / Coca-Cola World Ranking Archiválva 2018. július 1-i dátummal a Wayback Machine-ben

Források

• World Football Elo Ratings
• World Football Elo Ratings számtási módszer

Kapcsolódó szócikkek

• FIFA-világranglista