Az ókori Egyiptomfáraóinak listáját összeállítani nem könnyű feladat. Ennek oka, hogy nem ismert az ókorból egyetlen olyan kézirat vagy felirat sem, amely a kezdetektől (Kr. e. 3000 előtt) az utolsó fáraóig, XV. Ptolemaiosz haláláig (Kr. e. 30) valamennyi fáraó neve szerepelne. Bár egyes korszakokra nézve léteznek különböző listák (Torinói királylista, Abüdoszi királylista) ezek azonban gyakran sérültek, töredékesek, és egymástól többé-kevésbé eltérnek mind a fáraók nevét, mind uralkodási idejüket tekintve – nem beszélve arról, hogy a későbbi korok uralkodóira nézve természetesen hallgatnak. Egyes görög történetírók is említenek több fáraót, ők azonban még a fentebbi listáknál is pontatlanabbaknak tekinthetők. Kivétel lehetett a Kr. e. 4. század táján, tehát kevéssel az utolsó fáraók ideje előtt élt Manethón egyiptomi pap, aki Egyiptom történetét Aigüptiaká című művében rendszerezve dolgozta fel. Sajnálatos módon az Aigüptiaká mára már elveszett, de egyes részleteit későbbi (ókori és középkori) görög tudósok (Iosephus Flavius, Eusebios, Geórgiosz Szünkellosz, Julius Africanus) kivonatolták, átmentették az utókorra, mivel az ő idejükben még ismert volt az eredeti forrás. Mindezeket ismerve a fáraók listájának megszerkesztése rendkívül bonyulult feladatnak tekinthető, mert a számos töredékes forrás együttes figyelembevételével lehet csak megalkotni – pontatlanul.
Az uralkodási idők pontos hosszának megkapása után lehet más időpontokkal, más országok uralkodólistáinak közös adataival összehangolni a fáraók listáját. Mivel ilyen időpontok évszámra pontosan csak a késői (Kr. e. 6. század után) állnak rendelkezésre, az időben visszafelé haladva az évszámok egyre pontatlanabbak, ezért a különböző kronológiai kézikönyvek / Egyiptom történetek rendre változtatják adataikat az újabb kutatások figyelembe vételével. Így kijelenthető, hogy az úgynevezett Újbirodalom (Kr. e. 16. századtól) előtti legtöbb évszám csak becslés. (Ahol külön nincs jelölve, minden évszám a keresztény időszámítás előtt értendő.)
A fáraók felosztása
Manethón nyomán az egyiptomi fáraók listáját 30 dinasztiára szokás felosztani, ezt a későbbi kutatások még korai (Alsó- és Felső Egyiptom egyesítése előtti), és Manethón utáni dinasztiákkal szokták kiegészíteni.
Emellett bevezetésre került különböző történelmi kutatások alapján az Óbirodalom, a Középbirodalom, és az Újbirodalom, valamint a Későkor kifejezése is, köztük úgynevezett Átmeneti korokkal. Jelenleg a következő besorolás van használatban:
Korai időszak (i. e. 3200 körül – i. e. 2686, Alsó- és Felső-Egyiptom egyesítése előtti idők, illetve az I–II. dinasztia)
Óbirodalom (i. e. 2686 – i. e. 2181, III–VI. dinasztia)
Első átmeneti kor (i. e. 2181 – i. e. 1991, VII–XI. dinasztia)
Középbirodalom (i. e. 1991 – i. e. 1803, XII. dinasztia)
Második átmeneti kor (i. e. 1803 – i. e. 1550, XIII–XVII. dinasztia)
Újbirodalom (i. e. 1550 – i. e. 1077, XVIII–XX. dinasztia)
Harmadik átmeneti kor (i. e. 1077 – i. e. 732, XXI–XXIII. dinasztia)
Későkor (i. e. 732 – i. e. 30, XXIV–XXXIII. dinasztia)
Korai időszak
Ebbe az időbe tartozik az egyesítés előtti idő, amikor Alsó- és Felső-Egyiptomot még külön kormányozták, valamint az első és a második dinasztia.
Az itt következő lista valószínűleg nem teljes, a palermói kő hét nevet tartalmaz, akiket alsó-egyiptomi uralkodókként azonosítottak. Az uralkodók székhelye Per Uadzset városa. Az alábbi I. dinasztiával egyidőben uralkodhattak.
Az uralkodási dátumok a kronológia jelen állása szerint ±100 év hibahatárral értendők. Székhelyük eleinte talán Nehen, később Thini városa, a görög Thisz.
Régens Den helyett; nem tisztázott, uralkodott-e, de neve több helyen uralkodóként van feltüntetve. Nem egyértelmű, hogy Dzser vagy Dzset felesége volt.
Az Óbirodalom a 3. évezredben az az időszak, amikor Egyiptomban először alakult ki és maradt fenn hosszabb ideig magas szintű civilizáció. Ebben az időben épültek piramisok a fáraók temetkezési helyéül. A főváros Memphisz (ókori nevén Mennefer vagy Hut-Ka-Ptah volt, utóbbi névből származik görög közvetítéssel az Egyiptom szó.)
Az Óbirodalom uralkodóházai a harmadik dinasztiával kezdődtek és a hatodik dinasztia zárta a sort. Több egyiptológus idesorolja a VII. és a VIII. dinasztiákat is, mert az adminisztráció központja továbbra is Memphisz volt az uralmuk alatt. Az Óbirodalmat egy zavaros, politikai és gazdasági hanyatlást mutató időszak követte, az első átmeneti kor.
Mivel vélhetően Sznofru apja, már csak az egyiptológus-konvenció miatt sorolandó a III. dinasztiába. Hufut a család harmadik uralkodójának nevezik a feliratok
Manethón teljesen azonosíthatatlan nevei: Μεσώχρις (Meszókhrisz) és Σωύφις (Szóüphisz)
Sznofru fia, a korai feljegyzésekben úgy említik, mint családjából a harmadik uralkodót, így feltételezik, hogy lehetett egy fáraó Sznofru és Hufu közt, akinek a neve nem maradt fenn.
Az első átmeneti kor kezdete egyes szerzőknél a IX. dinasztia, mivel a VII. és VIII. dinasztia még Memphiszben uralkodott. Ez zavargásokkal teli időszak volt az Óbirodalom és a Középbirodalom között. II. Pepi halála után a birodalom összeomlott, Alsó- és Felső-Egyiptom egysége felbomlott, éhínség tört ki. I. e. 2160 körül egy új dinasztia megpróbálta egyesíteni Alsó-Egyiptomot székhelyéből, a 20. nomosz fővárosából, Hut-neni-neszuból. Eközben egy másik uralkodóház, melynek székhelye Uaszetben (Théba) volt, újraegyesítette Felső-Egyiptomot, és elkerülhetetlenné vált az összecsapás a két dinasztia közt. I. e. 2055 körül a felső-egyiptomi uralkodó legyőzte Alsó-Egyiptom fáraóját, és trónra lépett egyesítve a két országot. Ő volt II. Montuhotep, a XI. dinasztia és a Középbirodalom első fáraója.
A Középbirodalom az első átmeneti kor végétől a második átmeneti korig tart. A XII. dinasztia mellett, melyet az ókori egyiptomiak egyik legnagyobb uralkodócsaládjuknak tartottak, több tudós idesorolja a XI., XIII. és XIV. dinasztiákat is. Ebben az időben felvirágzott a kereskedelem, Egyiptom nyitottabbá vált a külvilág felé; ez okozta végül a Középbirodalom bukását előidéző hükszósz megszállást.
A XIII. dinasztia sokkal gyengébb volt az előzőnél, és nem volt képes megtartani egész Egyiptomot. Egy helyi uralkodócsalád a nyugati deltában elszakadt tőlük és megalapította a XIV. dinasztiát.
A hükszoszok IV. Szobekhotep uralma alatt jelentek meg, és 1720 körül elfoglalták későbbi fővárosukat, Avariszt. A XV. dinasztia alapítója, Szalitisz vezetésével I. Dudimosze fáraó uralkodása alatt elfoglalták Egyiptomot. Körülbelül mikor Memphiszt is elfoglalták, a thébai uralkodócsalád kinyilvánította függetlenségét és megalapította a XVII. dinasztiát, mely végül visszaűzte a hükszoszokat Ázsiába.
Legalább 65 király, közülük az alábbiak ismertek:
A források hiánya, illetve a feliratok töredékessége miatt több uralkodó neve csak töredékesen maradt fenn. Székhely Uaszet (Théba) és Hsou (Hahninszu, Hut Neni-niszut, Xoisz).
A XIV. dinasztia egy helyi uralkodócsalád volt a keleti Deltában, Hutwaret (Avarisz) városban és környékén. A források hiánya, illetve a feliratok töredékessége miatt több uralkodó neve csak töredékesen maradt fenn.
76 uralkodónév, megállapíthatatlan sorrendben és székhellyel. Talán Uaszet és Hsou városok uralkodói is köztük vannak, egy részük egyidőben uralkodhatott.
A harmadik átmeneti kor jelezte az Újbirodalom végét. A birodalom összeomlott, új, líbiai származású dinasztiák jutottak hatalomra, innen ezt az időszakot líbiai kornak is hívják.
A XXI. dinasztia fővárosa az alsó-egyiptomi Tanisz volt. Elméletben egész Egyiptom felett uralkodtak, gyakorlatilag hatalmuk csak Alsó-Egyiptomra terjedt ki. Felső-Egyiptom fölött Ámon papsága uralkodott.
Régi források hibásan etióp dinasztiaként is említik.
I. e. 732-ben núbiaiak szállták meg Egyiptomot, és megalapították az i. e. 656-ig uralkodó XXV. dinasztiát.
Nagy Sándor meghódította Egyiptomot, ezután a makedón királyok uralkodtak 305-ig, de Alexandrosz halála (323) után már I. Ptolemaiosz volt az ország tényleges ura, mint satrapa.
Általában a feleségeikkel uralkodtak, kik gyakran saját nővéreik voltak. Több királynő gyakorolt királyi hatalmat, köztük a leghíresebb és legsikeresebb VII. Kleopátra volt. (Viszont nem minden királynő uralkodott, még ha sorszáma is van.) Előbb egyik, majd másik testvérével, utóbb fiával, mint névleges társuralkodókkal uralkodott. Az azonos nevű uralkodók azonosítására több számozási rendszer is létezik; az itt használt felsorolás a modern tudósok között a leginkább elterjedt változat.
↑ abKlaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormányzott?: Uralkodói táblák a világtörténelemhez : császárok, királyok, államfők, miniszterelnökök és pártvezérek. Ford. Hulley Orsolya. Átdolgozott, felújított kiadás. Budapest: Magyar Könyvklub. 2003. ISBN 963 547 849 6, 15. o.
↑A várost az Újbirodalom korától Uaszet ent Amon henut en demi neb teljes néven ismerték, azaz: Théba, Amon városa, minden városok úrnője.
↑ abcF. Payraudeau, Retour sur la succession Shabaqo-Shabataqo, Nehet 1, 2014, p. 115-127
John E. Morby: A világ királyai és királynői: Az idők kezdetétől napjainkig [ford.: Hideg János] (eredeti kiadás: J. E. Morby: Dynasties of the World. A Chronological and Genealogical Handbook, Oxford University Press, 1989.). Debrecen: Mæcenas. 1991. ISBN 963 7425 48 9, 25–34. oldal
Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormányzott?: Uralkodói táblák a világtörténelemhez: császárok, királyok, államfők, miniszterelnökök és pártvezérek. Budapest: Springer Hungarica Kiadó Kft. 1994. ISBN 963 7775 43 9, „Egyiptom a fáraók korában” c. rész, 13–20. oldalig
Marczali Henrik (szerk.). I. kötet – A Kelet ókori népeinek története, Nagy képes világtörténet. Franklin-Társulat Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda – Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság (Elektronikus kiadás: Arcanum Adatbázis Kft. és Magyar Elektronikus Könyvtár) (1898–1905). Hozzáférés ideje: 2015. szeptember 8.