XIV. dinasztia

Az ókori egyiptomi XIV. dinasztia a Nílus-delta területét uralta a második átmeneti korban, kb. 75–155 éven át (i. e. kb. 1725–1650 vagy 1805–1650 között). Fővárosuk valószínűleg Avarisz volt.^[1] A dinasztia egyidőben uralkodott a memphiszi székhelyű XIII. dinasztiával. Uralkodóit az egyiptológusok kánaáni vagy nyugati sémi eredetűnek tartják nevük alapján – Ipku neve nyugati sémi nyelven kegyelmet, Kareh neve kopasz embert jelent, Jakbim neve amorita eredetű (ia-ak-bi-im), Jakubher neve szintén idegen.^[1] Fennmaradtak núbiai eredetű nevek is, például Neheszi királyé, akinek neve núbiait jelent, illetve Tati királynéé.

Kronológia

A XIV. dinasztiát a XI., XII. és XIII. dinasztiával együtt szokták a Középbirodalomhoz is sorolni, de leggyakrabban a második átmeneti korhoz sorolják a XIII., XV. és XVI. dinasztiával együtt. Uralkodásának időtartama legalább részben átfedésben van a XIII. és a XV. dinasztiáéval.

A XIV. dinasztiáról olyan keveset tudunk, hogy uralkodásának pontos időtartama vitatott, az egyes tudósok véleménye akár 75 évvel is eltér egymástól. Kim Ryholt egyiptológus szerint a dinasztia a XII. dinasztia uralkodásának utolsó éveiben vagy röviddel azután jelent meg, Szobeknoferuré uralkodása alatt vagy utána. Ryholt úgy véli, hogy a Delta keleti részén élő kánaáni népesség kinyilvánította függetlenségét és visszaverte a XIII. dinasztia memphiszi királyainak a Delta visszaszerzésére tett kísérleteit. A XIV. dinasztia Ryholt szerint i. e. 1805-től a hükszoszok inváziójáig, i. e. 1650 körülig tartott, és körülbelül 155 évet ölelt fel.

Ezt az elméletét nem mindenki osztja; Manfred Bietak, Daphna Ben Tor, valamint James és Susan Allen szerint a XIV. dinasztia nem jelenhetett meg a XIII. dinasztia uralmának közepéig, kb. i. e. 1720-ig, azaz a IV. Szobekhotep uralkodását követő évekig.^[2][3] Érvelésüket főleg arra alapozzák, hogy a bizonyítékok azokból a rétegekből, amelyekből a XIV. dinasztia uralkodóinak pecsétjei előkerültek, azt mutatják, hogy a dinasztia a XIII. dinasztia későbbi királyaival egy időben volt hatalmon, vagyis csak körülbelül i. e. 1700-tól. Bietak a XIV. dinasztia feltehetőleg második uralkodója, Neheszi feliratait és műemlékeit szintén kb. i. e. 1700-ra datálta.^[4]

Neheszi nagyon rövid uralkodását követően a legtöbb tudós – köztük Bietak és Ryholt – szerint a Delta vidékét valószínűleg hosszadalmas éhínség és talán egy járvány is sújtotta, ami a dinasztia uralkodásának végéig tartott.^[1][5] Lehetséges, hogy ugyanez az éhínség a XIII. dinasztiát is sújtotta, ami utolsó ötven évében szintén instabilitást mutat és számos, igen rövid ideig uralkodó királyt mutat fel, kb. i. e. 1700-tól 1650-ig. A két királyság meggyengült állapota részben magyarázatot adhat arra, miért tudta a megszálló hükszosz hatalom i. e. 1650 körül ilyen gyorsan elfoglalni az országot.^[1]

Székhelyük

Manethón a XIV. dinasztiához 76 uralkodót sorol, akik szerinte nem Avariszból, hanem Xoiszból kormányoztak. Kim Ryholt azonban felhívja rá a figyelmet, hogy a második átmeneti kor legértékesebb forrásának minősülő torinói királylista csak kb. 56 uralkodót sorol fel, és annyi hely a sérült részeken sincs, hogy több mint 70 név elférne. Ryholt arra is rámutat, hogy az avariszi ásatások során feltártak egy hatalmas királyi palotát a második átmeneti korból. Ennek egyik udvarából előkerült egy király vagy magas rangú hivatalnok több mint kétszeres életnagyságú szobra, melyen nem egyiptomi címek szerepeltek. Ryholt és a legtöbb egyiptológus emiatt osztozik abban a nézetben, hogy a dinasztia királyainak székhelye nem Xoisz, hanem Avarisz volt.^[1]

Területük és külpolitikájuk

Narancsszínnel az a rész, amely Ryholt szerint valószínűleg a XIV. dinasztia uralma alá tartozott.^[1]

A XIV. dinasztia által uralt területek pontos határai a dinasztia által hátrahagyott leletek alacsony száma miatt nem ismertek. A második átmeneti korról írt tanulmányában Ryholt arra a következtetésre jut, hogy a dinasztia által közvetlenül uralt terület nagyjából a Nílus-deltának felelt meg, határai nyugaton Athribisz, keleten Bubasztisz környékén húzódtak.^[1]

A XIV. dinasztiának tulajdonítható pecsétek kerültek elő az akkoriban a XIII. dinasztia területének minősülő Közép- és Felső-Egyiptomból is, délen pedig még a harmadik kataraktán túli Dongolából is. Északon kerültek elő pecsétjeik Levante déli részén, főként a Földközi-tenger partvidékén, egészen a mai Izrael területén található Tell Kabriig.^[1] Ez azt mutatja, hogy a dinasztiát fontos kereskedelmi kapcsolatok kötötték össze a XIII. dinasztia területeivel, a kánaáni városállamokkal és Núbiával is.^[1] Ryholt emellett azt is felveti, hogy Sesi, aki szerinte a XIV. dinasztia egyik királya volt, egy Tati nevű núbiai hercegnőt vett feleségül, hogy erősítse a kusita királysághoz fűződő kapcsolatait.^[1]

Uralkodói

A dinasztia uralkodóinak sorrendje a torinói királylistán szerepel és általánosan elfogadott, leszámítva az első öt uralkodót, akiket itt Ryholt elmélete alapján adunk meg.^[1] Az ő nevük a torinói papiruszon nem szerepel, leszámítva talán egyiküket; Ryholt feltételezése szerint nevük helyén a wsf jelzés szerepelt, ami azt jelentette, hogy ezen a helyen hiányos volt a dokumentum, amely segítségével a torinói listát a XIX. dinasztia idején összeállították.^[1] Ryholt az első öt királyt fennmaradt pecséteik egymáshoz képest datálása segítségével azonosítja; következtetéseivel azonban Ben Tor vitába szállt tanulmányában, melyet azokkal a rétegekkel kapcsolatban írt, melyben az első öt király pecséteit megtalálták. Ben Tor véleménye szerint Sesi, Aahotepré Aamu és Jakbim uralkodása a hükszosz XV. dinasztia uralmának második felére datálható, így nem a XIII. dinasztiával egy időben éltek. Ben Tor véleménye szerint ezek a királyok nagy valószínűséggel a hükszoszok kevéssé jelentős vazallusai voltak, akik a Nílus-deltában uralkodtak.^[2]

A XIV. dinasztia fáraói (vitatott)

Neve	Uralkodási ideje	Megjegyzések
Jakbim (Szehaenré)	1805–1780 vagy 1650 után	Helye a kronológiában vitatott, talán a XV. dinasztia vazallusa
Ja'ammu (Nubuszerré)	1780–1770	Helye a kronológiában vitatott
Kareh (Hauszerré)	1770–1760	Helye a kronológiában vitatott
'Aamu (Aahotepré)	1760–1745 vagy 1650 után	Helye a kronológiában vitatott, talán a XV. dinasztia vazallusa
Sesi (Maaibré)	1745–1705 vagy 1650 után	Több mint 300 szkarabeusz említi; felesége talán a núbiai Tati. Helye a kronológiában vitatott, talán a XV. dinasztia vazallusa.

A következő uralkodók létezése biztos, megerősíti a torinói királylista és többüket korabeli források is:

A XIV. dinasztia fáraói

Neve	Uralkodási ideje	Megjegyzések
Neheszi (Aaszehré)	1705	A dinasztia királyai közt neki maradt fenn a legtöbb említése. Két műemléken szerepel a neve Avariszban. Neve jelentése: „a núbiai”.[6]
Hahereuré	1705	–
Nebefauré	1704	A torinói királylista szerint 1 év 5 hónap 15 napig uralkodott
Szehebré		A torinói királylista szerint 3 év […] hónap 1 napig uralkodott
Merdzsefaré	1699-ig	Egyetlen sztélé említi a deltabeli Szaft el-Hinnából[7]
III. Szeuadzskaré		A torinói királylista szerint 1 évig uralkodott
Nebdzsefaré	1694-ig	–
Webenré		–
Ismeretlen		Neve elveszett a torinói királylistán
[…]dzsefaré		–
[…]webenré	1690-ig	–
II. Auibré		–
Hóribré		–
Nebszenré		Egy edényen említik uralkodói nevét. Legalább 5 hónapig uralkodott.
Ismeretlen		wsf a torinói királylistán, azaz lacuna volt itt abban a dokumentumban, amelyről a listát másolták
[…]ré		–
Szeheperenré		Neheszi, Nebszenré és Merdzsefaré mellett csak neki maradtak fenn biztos említései kortárs forrásokból is
Dzsedheruré		–
II. Szanhibré		–
Nofertum[…]ré		–
Szehem[…]ré		–
Kakemuré		–
Noferibré		–
I[…]ré		–
Hakaré		–
Aakaré		–
Hapu[…] Szemenenré		–
Anati Dzsedkaré		–
Bebnum ([…]karé)		–
Ismeretlen		Nyolc sor elveszett a torinói királylistáról
Szenofer[…]ré		–
Men[…]ré		–
Dzsed[…]ré		–
Ismeretlen		Három sor elveszett a torinói királylistáról
Ink […]		–
'A[…]		–
'Apepi (?)		–
Ismeretlen		Öt sor elveszett a torinói királylistáról

Végül számos olyan király, akit korabeli leletek említenek, de a torinói királylistán nem szerepel, talán a XIV.^[1] vagy a XV. dinasztiához sorolható.^[8] Személyazonosságuk és a kronológiában elfoglalt helyük bizonytalan.

A XIV. dinasztia lehetséges fáraói

Neve	Említései
Nuja	1 szkarabeuszon
Seneh	3 szkarabeuszon
Sensek	1 szkarabeuszon
Uadzsed	5 szkarabeuszon
Hamuré	2 szkarabeuszon
Jakareb	2 szkarabeuszon
Jakubher (Meruszerré)	27 szkarabeuszon

Jegyzetek

1. Kim Ryholt, The Political Situation in Egypt during the Second Intermediate Period, Museum Tusculanum Press, (1997)
2. Bulletin of the American Schools of Oriental Research (BASOR) 315, 1999, pp.47-73.
3. Janine Bourriau, "The Second Intermediate Period (c.1650-1550 BC)" in Ian Shaw (ed.) The Oxford History of Ancient Egypt, Oxford University Press, 2000. pp.192 & 194
4. Bourriau, "The Second Intermediate Period," pp.178-179, 181
5. Manfred Bietak, "Egypt and Canaan During the Middle Bronze Age," BASOR, 281 (1991), pp. 21-72, főleg p. 38, online
6. Darrell D. Baker, The Encyclopedia of the Pharaohs: Volume I - Predynastic to the Twentieth Dynasty 3300–1069 BC, Stacey International, ISBN 978-1-905299-37-9, 2008, p. 277
7. Kenneth Kitchen: Ramesside Inscriptions, Blackwell Publishing 1993, ISBN 0631184279, p.546
8. Daphna Ben-Tor: Scarabs, Chronology, and Interconnections: Egypt and Palestine in the Second Intermediate Period, Volume 27 of Orbis biblicus et orientalis / Series archaeologica: Series archaeologica, Academic Press Fribourg 2007, ISBN 978-3-7278-1593-5, excerpts available online

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Fourteenth Dynasty of Egypt című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• K.S.B. Ryholt. The Political Situation in Egypt During the Second Intermediate Period, C1800-1550 BC. Museum Tusculanum Press (1998). ISBN 8772894210 
• K.A. Kitchen. Ramesside Inscriptions. Blackwell Publishing (1993). ISBN 0631184279