A torinói királylista egy ókori egyiptomi királylista, amely hieratikus papiruszon maradt fenn, valószínűleg II. Ramszesz idejéből, és ma a torinói Egyiptomi Múzeum őrzi.[1] Ez a legtöbb uralkodónevet tartalmazó lista, melyet az egyiptomiak állítottak össze, így ez alkotja a legtöbb, II. Ramszesz ideje előtti kronológia alapját.
A papirusz valószínűleg az újbirodalom közepe felé, a XIX. dinasztiához tartozó II. Ramszesz uralkodása alatt jött létre, bár lehet, hogy később, akár a XX. dinasztia alatt. Eleje és vége elveszett, a XIX. dinasztia után nem folytatódik. A papirusz felsorolja az uralkodók nevét, uralkodásuk hosszát években, némelyikükét hónapra, napra pontosan. Egyes esetekben családonként tagolja őket, ami nagyjából megfelel a Manethón által alkalmazott, dinasztiánkénti bontásnak. A listán szerepelnek nagyon rövid ideig uralkodó fáraók, illetve olyanok is, akiknek uralma csak kisebb területekre terjedt ki, és más források nem említik. Emellett említ mitikus királyokat, például isteneket is.
A listán szerepelnek a XV. dinasztiát alkotó alsó-egyiptomi hükszosz uralkodók is, nekik azonban a nevük körül nincs kártus, és nevük mellett hieroglif jel mutatja, hogy idegenek. Őket leszámítva idegen uralkodók jellemzően nem szerepelnek a listán.
A papirusz eredetileg egy adóösszeírást tartalmazott, a királylista a hátulján szerepel, ami azt jelentheti, hogy szerzője számára nem volt túl nagy jelentősége, bár elsődlegesen adminisztratív segédletként szolgálhatott. Mint ilyen, valószínűleg kevéssé elfogult bizonyos uralkodókkal szemben, és valószínűleg minden egyiptomi uralkodót felsorol, akiket szerzői ismertek.
A papiruszt Bernardino Drovetti olasz utazó találta Luxorban, 1820-ban. A torinói múzeum 1824-ben vásárolta meg, itt az 1874-es számú papirusz lett a gyűjteményben. Mikor kinyitották a ládát, amelyben Olaszországba szállították, a papirusz apró darabokra esett szét. Jean-François Champollion, mikor megvizsgálta, csak pár nagyobb töredéken ismert fel királyneveket; amit meg tudott fejteni, azokról másolatot készített. A további kutatás segítésére rekonstruálták a lista egy részét. Gustav Seyffarth (1796–1885) szász kutató szintén megvizsgálta a töredékeket, melyek némelyike mindössze egy négyzetcentiméteres volt, és teljesebb rekonstrukciót készített, kizárólag a papirusz rostjai alapján, mivel a hieratikus jelek jelentését még nem tudta megfejteni. Jens Peter Lauth müncheni egyiptológus kutatásai nagyrészt megerősítették a Seyffarth-féle rekonstrukciót.
1997-ben Kim Ryholt a lista jobb, pontosabb értelmezését tette közzé The Political Situation in Egypt during the Second Intermediate Period c. 1800-1550 B.C. („Egyiptom politikai helyzete a második átmeneti korban, kb. i. e. 1800–1550 között”) című könyvében. Donald Redford is tanulmányozta a papiruszt, és megjegyezte, hogy bár a lista számos neve megfelel az épületeken, szobrokon és más dokumentumokon megtalált neveknek, van pár eltérés, és a nevek nem mindenhol egyeznek, így kétséges a dokumentum abszolút megbízhatósága a II. Ramszesz előtti kronológia terén.
A rekonstrukcióra tett kísérletek ellenére a papirusznak körülbelül a fele továbbra is hiányos. Jelen állapotában 1,7 m hosszú és 41 cm széles; több mint 160 töredékből áll. 2009-ben korábban publikálatlan töredékeit találták meg jó állapotban a torinói múzeum raktárában.[2]
A papiruszon kétszer is előforduló Hudzsefa névről ma már tudni, hogy a ramesszida kori királyi írnokok akkor használták, amikor az ehhez hasonló királylisták összeállításakor egy elhunyt fáraó neve olvashatatlan, sérült volt vagy teljesen hiányzott.
A papirusz szövege tizenegy oszlopból áll. Mivel a lista nagy mértékben sérült, számos király neve és elhelyezése a listán máig vitatott.
A papiruszon szereplő nevek (évek nélkül):