A dinasztia uralkodóinak és uralkodásuk helyének azonosítása rendkívül nehéz, mivel zavaros korszakban uralkodtak, és kevés róluk a feljegyzés; nevük nem szerepel az olyan, híres királylistákon, mint a karnaki, az abüdoszi vagy a szakkarai. A korszak fő forrása a torinói királylista, melynek egy súlyosan sérült és hiányos részén a dinasztia tizenöt uralkodójának a neve azonosítható be; emellett sokuk neve kisebb tárgyakon, például szkarabeuszokon maradt fenn.[3] Vitatott, hogy önálló thébai dinasztiáról vagy az északon uralkodó hükszoszok vazallusairól van szó; utóbbi elmélet hívei „kis hükszosz dinasztiának” is nevezik a XVI. dinasztiát.[4] A téma már a legkorábbi források alapján is kérdéses; ManethónAegyptiacája, amely csak mások közlésében maradt fenn, a megbízhatóbbnak számító Africanus beszámolója szerint (amit Szünkellosz is alátámaszt) a dinasztia uralkodói „pásztorkirályok” (hükszoszok) voltak, Kaiszareiai Euszebiosz azonban thébainak tartja őket.[5]Kim Ryholt (1997) és Bourriau (2003) a torinói királylista rekonstruckiója alapján thébai uralkodóknak tartja a dinasztia királyait, bár Bourriau ezt Ryholt egyik legvitathatóbb következtetésének hívja.[5] Emiatt más tudósok nem értenek egyet Ryholttal, és csak kevés bizonyítékot látnak arra, hogy a XVI. dinasztia thébai volt.[6]
Története
A dinasztia rövid uralkodását a XV. dinasztiát alkotó hükszosz uralkodókkal folytatott háború jellemezte. A hükszosz hódítók folyamatosan nyomultak dél felé és terjeszkedtek a XVI. dinasztia területén, végül magát Thébát is fenyegették. Ryholt feltételezése szerint a dinasztia uralkodásának vége felé I. Dedumosze fegyverszünetet kért a hükszoszoktól. Egyik elődje, I. Nebirierau, úgy tűnik, nála sikeresebb volt, és uralkodása alatt béke honolt.[1] Az Egyiptomot a XIII. és a XIV. dinasztia uralma alatt sújtó éhínség a XVI. dinasztia alatt is jellemző volt, ez leginkább a III. Noferhotep uralkodása utáni időkből egyértelmű.[1]
Uralkodói
A dinasztia uralkodóinak kronológiáját a különböző tudósok különféleképpen állították össze. A fő eltérés abban van, hogy a hükszoszok vazallusainak tartják őket, ahogy Jürgen von Beckerath és Wolfgang Helck, vagy pedig független thébai királyságnak, ahogy Kim Ryholt.
A hükszoszok vazallusai
A XVI. dinasztia hagyományos kronológiája a hükszoszok vazallusainak tartja a dinasztia uralkodóit, akik némelyikének sémi neve volt (például Szemken vagy Anather). A lista tudósonként eltér, az itt közölt változatot Jürgen von Beckerath állította össze Handbuch der ägyptischen Königsnamen című művében.[7] Wolfgang Helck, aki szintén hükszosz vazallusoknak tartja őket, kissé eltérő sorrendet állított össze.[8] Azok, akik a XVI. dinasztiát független thébai királyságnak tartják, az itt felsorolt királyok egy részét a XIV. dinasztiához sorolják. A kronológia nagyon bizonytalan.
A XV./XVI. dinasztia a hükszoszok vazallusaként[7]
A második átmeneti korról 1997-ben írt tanulmányában Kim Ryholt dán egyiptológus amellett érvelt, hogy a XVI. dinasztia a hükszoszoktól független királyság felett uralkodott Thébában. Ryholt a torinói királylista rekonstrukciója során tizenöt uralkodót sorolt a dinasztiához; közülük többet megemlítenek kortárs források is.[2] Míg nagy részük Thébában uralkodhatott, bekerülhettek közéjük helyi uralkodók is más, jelentős felső-egyiptomi településekről, például Abüdoszból, El-Kabból és Edfuból.[2] I. Nebirierau uralkodására a dinasztia által uralt terület északon legalább Hu városáig, délen pedig Edfuig terjedt.[1][9] A torinói listán nem szerepel Upuautemszaf, akinek egy abüdoszi sztéléje maradt fenn, és valószínűleg az abüdoszi dinasztia egy helyi uralkodója volt.[2] A lenti táblázatban a Ryholt által összeállított királylista szerepel.[10] Mások, például Helck, Vandersleyen és Bennett a lent felsorolt uralkodók némelyikét a XVII. dinasztiához sorolják.[11]
A XVI. dinasztia mint független thébai királyság[12]
Öt név elveszett a torinói papirusz sérülése miatt
Ryholt több, további uralkodót is ehhez a dinasztiához sorol, de helyük a kronológiában bizonytalan. Lehetséges, hogy a torinói királylista öt utolsó, elveszett nevének felelnek meg.[13]
A XVI. dinasztia mint független thébai királyság (sorrend bizonytalan)
Ez a szócikk részben vagy egészben a Sixteenth Dynasty of Egypt című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Ez a szócikk részben vagy egészben a XVI dinastia egizia című olasz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
↑Quirke, in Maree: The Second Intermediate Period (Thirteenth - Seventeenth Dynasties, Current Research, Future Prospects, Leuven 2011, Paris — Walpole, MA. ISBN 978-9042922280, p. 56, n. 6
↑Wolfgang Helck, Eberhard Otto, Wolfhart Westendorf, Stele - Zypresse: Volume 6 of Lexikon der Ägyptologie, Otto Harrassowitz Verlag, 1986, Page 1383
↑Darrell D. Baker: The Encyclopedia of the Pharaohs: Volume I - Predynastic to the Twentieth Dynasty 3300–1069 BC, Stacey International, ISBN 978-1-905299-37-9, 2008, pp. 256-257
↑Chris Bennet, A Genealogical Chronology of the Seventeenth Dynasty, Journal of the American Research Center in Egypt, Vol. 39 (2002), pp. 123-155
↑Kim Ryholt: The Political Situation in Egypt during the Second Intermediate Period, c. 1800–1550 BC, Copenhagen: Museum Tusculanum Press, ISBN 8772894210, 1997.
↑Georges Legrain: Statues et statuettes de rois et de particuliers, in: Catalogue général des antiquités égyptiennes du Musée du Caire, Le Caire, 1906. I, 171 pp., 79 pls, onlineArchiválva2015. szeptember 23-i dátummal a Wayback Machine-ben, 1906, see p. 18 and p. 109
