Három hajóállomása (Velencefürdő, Velence, Óvelence) működik, amelyek Pákozd, Gárdony és Agárd felől érkező hajókat fogadnak.
Településrésze Hajdútanya, amely a centrumától 4 kilométerre fekszik, délkeleti irányban. 2011-es adatok szerint Hajdútanya lakónépessége 62, a lakások száma 16 volt.[8] Hajdútanyán talajvízfigyelő kutat üzemeltet a KDT Vízügyi Igazgatóság.[9]
Infrastruktúra
2017-ben Velencén kerékpárforgalom-számláló berendezést állítottak fel, melynek bemutatója szeptember 25-én volt a velencei Kerékpáros Kompetencia Központban. Magyarországon először Velencén állítottak fel kerékpárforgalom-számláló berendezést.[10]
Története
Velence a Buda és az Adriai-tenger között futó fő kereskedelmi út mellett feküdt, így már a római korban komoly településnek számított a Savaria és Aquincum között futó hadiúton. A középkorban valószínűleg székesfehérvári épületeken dolgozó olasz, velencei mesteremberek éltek itt. Ők adhatták a település nevét.[11] A település legrégebbi temploma az 1690 körül épült református templom. Az 1930-as években a község, Gárdonyhoz hasonlóan, üdülőfaluvá vált, komoly fejlődésnek indult. Az 1970-es években ismét fellendülő Velencén épült meg az ország első Ifjúsági és Kiránduló Központja.2004-ben városi rangot kapott a település. 2014-ben adták át a Velence Korzót, mely beruházás a Velencei-tó Kapuja projekt keretében valósult meg.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 1,5% németnek, 0,3% románnak mondta magát (16,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 34%, református 10,2%, evangélikus 1,1%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 17,5% (34,8% nem nyilatkozott).[20]
2022-ben a lakosság 87,7%-a vallotta magát magyarnak, 1,3% németnek, 0,4% cigánynak, 0,3% ukránnak, 0,3% románnak, 0,1-0,1% lengyelnek, horvátnak, görögnek, örménynek, bolgárnak és szlováknak, 5,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 24,8% volt római katolikus, 9,3% református, 1,1% evangélikus, 0,6% görög katolikus, 0,1% ortodox, 1,7% egyéb keresztény, 1,3% egyéb katolikus, 18,6% felekezeten kívüli (42,3% nem válaszolt).[21]
Nevezetességei
Meszleny–Wenckheim kúria
A település hagyományos központjától délre, a Fő utca – Tópart utca által határolt parkban, a tóra néző domboldalon található a helyiek által csak kastélynak nevezett Meszleny-Wenckheim kúria. Az 1888 körül a Meszleny család által építtetett földszintes, neoreneszánsz, nyerstégla épület tulajdonosa 1921-ben gróf Wenckheim Ferenc lett. A házban 1945 után általános iskola működött 1979-ig. Ekkor az iskola a szomszédos Kápolnásnyék településre költözött. A szépen helyreállított épület napjainkban a városi könyvtárnak, játékháznak, házasságkötő teremnek ad otthont.[22]
Meszlény-kastély
A Meszlény-kastély barokk stílusú, 18 szobás, U alaprajzú épület. A Meszleny család kastélya a 18. században épült, mely 1945-ig volt a család birtokában, ezt követően kultúrminisztériumnak adták bérbe. A kastélyt 1948-ban államosították, ettől fogva gyógypedagógiai intézet működött benne. Az 1960-as évektől a Velence-tó környéki Vörösmarty Termelőszövetkezet használta a kastélyt, 1968-tól itt üzemelt a termelőszövetkezet konyhája. 1992-ben magántulajdonba került.[23]
2020-ban a kastélyt megvásárolta a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola. A megvásárlásakor a népfőiskola levélben fordul a velencei önkormányzathoz, közölte a vásárlás tényét és mivel a megvásárlás pillanatában hároméves változtatási tilalom volt a kastélyon ennek okán a népfőiskola kérte az önkormányzatot, hogy töröljék az ingatlanról a tilalmat, hogy felújíthassák azt. Vízi tematikájú kulturális létesítményként kívánja hasznosítani a műemléket a népfőiskola.[24]
Itt élt Hauszmann Alajos magyar építész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Sport
Uszoda
„Már csak egy uszoda hiányzik. 27-28 ezer ember él a környéken, Gárdony járási székhely, megérdemlünk tehát egy uszodát is, legyen az akár Gárdonyban, akár Velencén. A hírek szerint a szépen fejlődő velencei vízilabdások egyesülete a várossal összefogva új uszodát szeretne építeni, olyan helyen, amit akár a sukoróiak, akár a gárdonyiak, nyékiek, de még a pázmándiak is könnyen megközelíthetnek.”
2015-ben L. Simon László a Fejér Megyei Hírlapban megjelent „Sportolási lehetőségeink” című írásában értekezett első ízben Velencei-tó környéki uszoda építéséről.[26] Az uszoda építésének kérdése 2019-ben ért el látható eredményt, melynek alapkőletétele 2019. október 10-én történt a Velencei-tó partjához közeli önkormányzati telken.[27] Az uszoda a tervek szerint a Nemzetközi Úszószövetség (FINA) szabványainak is megfelelő létesítmény lenne. Koszti András elmondása szerint a beruházás tervezett költsége 4,7 milliárd forintba került volna, melyből az önerő 1,4 milliárd forint. Az uszoda építésébe úgy kezdett bele a Koszti András polgármester által vezetett önkormányzat, hogy a projekt teljes költségére nem állt rendelkezésre a fedezet.[28]
A 2019-es velencei önkormányzati választáson új összetételű önkormányzatot választottak meg a velencei polgárok, a polgármester a Regélő Hagyományőrző Egyesület jelöltje, Gerhard Ákos Emőd lett. Továbbá az önkormányzat képviselő-testületének 8 tagjából 7 a Regélő Hagyományőrző Egyesület jelöltje lett, 1 pedig a Fidesz–KDNP jelöltje.[29] Az új összetételű önkormányzat kikérte az uszoda építésével kapcsolatos iratokat az uszoda építtetőjétől, a Velence Plus Kft-től, azonban a cég többszöri levélváltást követően sem volt hajlandó dokumentumokkal szolgálni. Ezután az önkormányzat a Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvári Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztályához fordult, akik eztán helyszíni szemlét tartottak. A helyszíni szemlén az építtető által bemutatásra került irat a jogszabályoknak nem megfelelő, nem hivatalos tulajdonosi hozzájárulás volt. Mindezek után a Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvári Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya által betiltásra került az uszoda építése 2019. december 16-án.[30][31]
Kjokusin karate
Ójama Maszutacu emlékhely Velencén. A Naga Dojo karatékái avatták fel 2019. október 2-án.[32]
A Velencén 2 kjokusin karate egyesület tart edzéseket: az 1999-ben alapított Fudoshin Dojo[33] és a 2016-ban alapított Naga Dojo.[34] A Fudoshin Dojo vezetője shihan Rohonyi István (5. dan),[33] míg a Naga Dojo vezetői senpai Molnár Lilian (2 dan) és senpai Madaras György (2 dan).[35]
Mindkét kjokusin karate dojo a Magyar Karate Szövetség I.K.O. Kyokushin-kai Stílusszervezetének a tagja, viszont másik branchben képviseltetik magukat: a Fudoshin Dojo a Tairyoku Branch tagja,[36] míg a Naga Dojo a Halász Branch tagja.[37][38]
Gazdaság
A település bevétele egyrészt az idegenforgalomból, másrészt az idetelepülők nagy számának köszönhetően fellendülő építőiparból szerzi. A gyors fejlődésben nem csak ezek a tényezők meghatározók, Velence földrajzi helyzete is kiváló, hiszen félúton helyezkedik el két gazdasági fellegvár - Székesfehérvár és Budapest között. Ennek köszönhetően Velencén születik a legtöbb gyerek országos viszonylatban, természetesen a népesség számához viszonyítva. Velence a tókörnyék legdinamikusabban fejlődő települése, népessége gyorsabban növekszik, mint az egyébként szintén nagyon jó mutatókkal rendelkező szomszédos város, Gárdony népessége.[forrás?]
↑Területi Tervezési Koncepció (magyar nyelven) (pdf). Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar; Fejér Megyei Agrárkamara, 2008. február 26. [2013. december 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 5.)
.jpg)
.svg)
