Gánt község Fejér vármegyében , a Bicskei járásban , Székesfehérvártól 24 kilométerre északra. Egykor jelentős bányásztelepülés volt, ma a Vértes egyik fontos turisztikai célpontja.[ 6]
Fekvése
„A Vértes hegység déli szélének egyik bájos zugában rejtőzik Zámolytól északra, Csákberénytől keletre,[ 7] Csákvártól nyugatra”
– írja Károly János Fejér vármegye története című munkájában. Székesfehérvártól 24 kilométerre található, a 8123-as út mentén, Csákvár központjával a 8121-es út köti össze. Közigazgatásilag hozzá tartozik Kőhányáspuszta is, amelyen a 8119-es út vezet keresztül, valamint Vérteskozma is, ahova az előző útból kiágazó 81 112-es számú mellékúton lehet eljutni.
A csapadék karsztvíz formájában raktározódik. A Vértes hegység földtani felépítése szerint fődolomitra épül, amit bauxitréteg fed; ez volt Magyarország első, Európában is ismert bauxitlelőhelye.
Története
Gánt első ismert említése 1193 -ból származik, amikor III. Béla király egy oklevelében bukkan fel a neve.
A török időkben teljesen elnéptelenedett.
1750-es években kezdték benépesíteni szlovák, majd német telepesek.
1776 –1777 -ben megépült a katolikus templom.
1781 -ben már katolikus iskolája is volt.
1920 -ban fedezték fel a környék bauxitkincsét .
Az első külszíni bauxitbányát 1926 -ban nyitották. Ebből 1988 -ig bezárólag 13,6 millió tonna nyersanyagot termeltek ki.
1928 körül 2 kisebb települést hozzácsatoltak: Kőhányást és Vérteskozmát.
1950-es években Bodajk -Gánt között kisvasút létesült az ásványi anyag elszállítására.
1976 -ban nyitották meg a település szélén lévő Bauxitbányászati Múzeumot.
Kőhányás története
1753 -ban említették először az egyutcás, csak néhány házból álló települést.
1818 -ban már iskolája is volt.
1873 -ban épült az Esterházy -kápolna az előtte lévő feszülettel.
1925 -ben építették országúttá a települést átszelő utat. Ez az út az Esterházyak két birtokközpontját, Csákvárt és Majkot köti össze.
2013 -ban több mint 5 millió forintból teljesen felújították az Esterházy -kápolnát.[ 8]
Vérteskozma története
Ősidők óta lakott terület.
1300 körül említik először, mint a Gesztesi várhoz tartozó területet.
A török időkben elnéptelenedett.
1740-es évek elején az Esterházyak német telepesekkel népesítették be a települést.
1778 -ban megépült a település katolikus temploma.
1908 Kozma település megkapta a „vértes” előtagot.
Közélete
Polgármesterei
1990–1994: Kovács László (független)[ 9]
1994–1998: Kovács László (független)[ 10]
1998–2002: Kovács László (független)[ 11]
2002–2006: Kovács László (Polgármesterek Fejér Megyéért)[ 12]
2006–2009: Kovács László (független)[ 13]
2009–2010: Spergelné Rádl Ibolya (független)[ 14]
2010–2014: Spergelné Rádl Ibolya (Fidesz -KDNP )[ 15]
2014–2019: Spergelné Rádl Ibolya (Fidesz -KDNP )[ 16]
2019–2020: Spergelné Rádl Ibolya (Fidesz -KDNP )[ 17]
2020–2024: Krausz János (Fidesz -KDNP )[ 18]
2024– : Krausz János (Fidesz -KDNP )[ 1]
A településen 2009. július 19-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[ 19] A választáson három független jelölt indult, de az addigi polgármester nem szerepelt köztük.[ 14]
2020. szeptember 27-én ismét időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani a településen, az előző képviselő-testület június 29-én kimondott önfeloszlatása miatt.[ 20] A hivatalban lévő polgármester nem indult a választáson. Az ügy hátterében pénzügyi elszámolási gondok álltak, melyek miatt több büntetőeljárás is indult, ezek egyikében (évekkel később) az akkor leköszönt polgármester is jogerősen letöltendő szabadságvesztést kapott.[ 21]
Népesség
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 60,9%-a magyarnak, 20,4% németnek mondta magát (38,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 36,8%, református 4,4%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 11,5% (46,2% nem nyilatkozott).
A 2022-es népszámlálási adatok szerint a lakosság 88,1%-a magyarnak, 14,1%-a németnek, 0,5%-a cigánynak, 0,4%-a szlováknak vallotta magát (egyéb, nem hazai nemzetiség: 2,3%, 11,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Római katolikus felekezetűnek 37,5%, reformátusnak 5,4%, evangélikusnak 1,3%, görögkatolikusnak 0,3%, egyéb kereszténynek 0,1%, egyéb vallásúnak 0,1%, felekezeten kívülinek 23,4% vallotta magát (30,5% nem nyilatkozott).[ 22]
Nevezetességei
Kápolnapuszta
Vértes Tájvédelmi Körzet
Bauxitbánya múzeum: 1926 novemberében kezdődött meg a bauxitbányászat Gánton. A bauxitbánya lelőhelyét Taeger Henrik kutatásai alapján Balás Jenő székely származású bányamérnök fedezte fel. Balás Jenő irodája a jelenlegi Vértes vendéglőben volt, ma a helyiség emlékszobaként tekinthető meg. A Gánti bánya Európa leggazdagabb bauxitbányája volt. A bányát 1962. december 31-én bezárták. Ma múzeumként működik (Balás Jenő Bauxitbányászati Kiállítás).
Bauxit földtani park: [1]
Gánti-barlang
Híres szülöttei
Képtár
Mária-szobor
Kiépített forrás a faluban
Az Esterházy-kápolna Kőhányáspusztán
Az egykori bauxitbánya madártávlatból
Jegyzetek
↑ a b Gánt települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 5.)
↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal , 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
↑ Gánt, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 4.)
↑ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
↑ Bicskei Járási Hivatal - Kormányhivatalok
↑ Pontosabban északkeletre.
↑ Házi Péter : Gyönyörűen megújították a kőhányási kápolnát (magyar nyelven) (PHP). feol.hu . Fejér Megyei Hírlap , 2013. október 12. [2013. október 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 12.)
↑ Gánt települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ Gánt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
↑ Gánt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 29.)
↑ Gánt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 29.)
↑ Gánt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 29.)
↑ a b Gánt települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2009. július 19. (Hozzáférés: 2020. június 5.)
↑ Gánt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 13.)
↑ Gánt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. augusztus 30.)
↑ Gánt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 30.)
↑ Gánt települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2020. szeptember 27. (Hozzáférés: 2022. július 22.)
↑ 2009. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2009 (Hozzáférés: 2020. június 5.)
↑ Gánti Helyi Választási Bizottság 1/2020. (VII.13.) határozata
↑ Kolontár Krisztián: Három év börtönre ítélték a volt fideszes polgármestert . 24.hu, 2024. január 5. (Hozzáférés: 2024. január 5.)
↑ Gánt Helységnévtár
Források