Vas vármegye Fennállás 11. század –1950 Ország Magyar Királyság Központ Vasvár , Szombathely Főbb települések Szombathely , Sárvár , Kőszeg , Szentgotthárd , Körmend , Vasvár Népesség Népesség ismeretlen Nemzetiségek 50,6% magyarok , 32,2% németek , 12% szlovének , 4,7% horvátok Vallás katolikusok , reformátusok Földrajzi adatok Terület 5474 km² Térkép Pozíció a Magyar Királyság térképén Domborzati térkép
Vas vármegye (németül : Komitat Eisenburg , latinul : Comitatus Castriferrei ) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében. Területét Magyarország , Ausztria és Szlovénia között osztották fel. Székhelye Vasvár , majd Szombathely volt. 2023 -tól ismét ez Vas megye hivatalos elnevezése.
Földrajza
A vármegye területe két részre osztható: keleti, kisebb része a Kisalföld , vagy a Pozsonyi-medence része, valamint nyugati része, amely az Alpokhoz tartozik. A vármegye legfontosabb folyói a Rába és a Lapincs .
Északról Sopron vármegye , keletről Veszprém vármegye , délről Zala vármegye , nyugatról pedig Ausztria határolta.
Története
A vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Vasvár központtal.[1]
Néhány községét, például Sinnersdorf (Határfalva vagy Pinkahatárfalu, ma Kramarovci , Szlovénia ), Oberwaldbäuern stb. a középkor folyamán Stájerország bekebelezte, bár rájuk a vármegye továbbra is igényt formált. Nyugati részét 1922 -től Ausztria , délnyugati részét pedig 1920 -tól a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság területéhez csatolták, bár a déli részén 1919 -ben megpróbálták kialakítani az ún. Vendvidéki Köztársaságot , amit a terület magyar, majd szerb megszállása követett. 1950 -ben a vármegye magyarországi területe kiegészült Sopron vármegye egy részével, illetve Veszprém és Zala vármegyék kaptak területéből. Szintén 1950 -ben a vármegye neve hivatalosan megyére, majd 2023-ban ismét vármegyére változott.
Lakossága
A vármegye összlakossága 1891 -ben 390 371 személy volt, ebből:
A vármegye összlakossága 1910-ben 435 793 fő, ebből:
247 985 (56.9%) magyar
117 169 (26.9%) német
54 036 (12.4%) vend (szlovén)
16 230 (3.7%) horvát
Közigazgatás
Vas vármegye közigazgatási térképe 1910-ből
A vármegye a következő tíz járásra volt felosztva az állandó járási székhelyek kijelölésétől (1886):
Celldömölki járás , székhelye Celldömölk (a neve Kiscelli járás , székhelye pedig Kiscell volt ennek Nemesdömölkkel történt egyesüléséig, 1903-ig)
Felsőőri járás , székhelye Felsőőr
Körmendi járás , székhelye Körmend
Kőszegi járás , székhelye Kőszeg (rendezett tanácsú város)
Muraszombati járás , székhelye Muraszombat
Németújvári járás , székhelye Németújvár
Sárvári járás , székhelye Sárvár
Szentgotthárdi járás , székhelye Szentgotthárd
Szombathelyi járás , székhelye Szombathely (rendezett tanácsú város)
Vasvári járás , székhelye Vasvár
Jegyzetek
Források
Kapcsolódó szócikkek