Sósfüred

Sósfüred (Šarišský Štiavnik)
A község látképe
A község látképe
Sósfüred címere
Sósfüred címere
Sósfüred zászlaja
Sósfüred zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásFelsővízközi
Rangközség
Első írásos említés1567
PolgármesterMichal Kimák
Irányítószám090 42
Körzethívószám054
Forgalmi rendszámSK
Népesség
Teljes népesség264 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség56 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság229 m
Terület5,27 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 12′ 57″, k. h. 21° 34′ 08″49.215833°N 21.568889°EKoordináták: é. sz. 49° 12′ 57″, k. h. 21° 34′ 08″49.215833°N 21.568889°E
Sósfüred weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sósfüred témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Sósfüred (1899-ig Scsavnyik, szlovákul: Šarišský Štiavnik, németül: Schawnik) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.

Fekvése

Felsővízköztől 14 km-re délre, a Radomka-patak partján fekszik.

Története

1414-ben említik először, amikor Zsigmond király a makovicai uradalommal együtt a Czudar családnak adta. A település alapítása azonban csak a 16. században történt. Faluként történt írásos említése 1567-ből származik „Chawnyk” alakban. 1572-ben „Sczawnik” néven található. 1600-ban 16 portát számláltak a faluban. Az itteni gyógyhatású vizet a 17. század végétől említik írásos dokumentumok. Fürdőjét a 18. században a Szirmayak építtették. 1786-ban „Slawnik” alakban említik a korabeli források. 1787-ben 29 házában 208 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „STROCSIN. Orosz falu Sáros Várm. földes Ura Gróf Szirmay Uraság, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Duplinhoz nem meszsze, mellynek filiája, határja középszerű, réttyei, ’s legelőji hasznosak, fájok tűzre van.[2]

1828-ban 40 háza és 307 lakosa volt, akik főként állattartással, szénégetéssel foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Schavnik, orosz falu, Sáros vmegyében, Sztropkóhoz 2 órányira, egy kopasz hegyekkel körülvétetett völgyben: 18 r. 300 g. kath. lak. Gör. anyaszentegyház. Van itt egy kénköves savanyúviz forrás, és fördő. A víz alkotórésze: szén-savany-szesz, szénsavany-natron v. lúgsó; kevés mészföld, és szénsavany vas. F. u. Szirmay János.[3]

1920 előtt Sáros vármegye Girálti járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 173, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 292 lakosából 241 szlovák, 42 ruszin és 6 ukrán volt.

2011-ben 296 lakosából 221 szlovák, 51 ruszin és 3 ukrán.

Nevezetességei

  • A település gyógyfürdőjéről nevezetes, fürdőépülete a 19. század közepén épült.
  • Görögkatolikus fatemplomának fennmaradt harangtornya. A templom 1773-ban épült, 1927-ben lebontották.
  • Görögkatolikus templomának ikonosztáza a 18. század második felében készült.
  • A templom 17. századi ikonosztázának egyes darabjai a bártfai múzeumban láthatók.

További információk

Jegyzetek

Strategi Solo vs Squad di Free Fire: Cara Menang Mudah!