Alsóhímes

Alsóhímes (Nižná Pisaná)
Alsóhímes zászlaja
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Felsővízközi
Rang	község
Első írásos említés	1600
Polgármester	Milan Grega
Irányítószám	090 01
Körzethívószám	054
Forgalmi rendszám	SK
Népesség
Teljes népesség	83 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	12 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	324 m
Terület	7,38 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 49° 23′ 07″, k. h. 21° 36′ 06″49.385277777778, 21.601666666667Koordináták: é. sz. 49° 23′ 07″, k. h. 21° 36′ 06″49.385277777778, 21.601666666667
Alsóhímes weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsóhímes témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alsóhímes (1899-ig Alsó-Piszana, szlovákul: Nižná Pisaná, ukránul: Nyizsná Piszana) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.

Fekvése

Felsővízköztől 10 km-re északra, a Kapisói-patak partján található.

Története

1573 és 1598 között alapították a vlach jog alapján, a makovicai uradalom területén. 1600-ban „Also Pisana” alakban említik először. 1787-ben 29 házában 187 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, és Felső Piszana. Két Orosz falu Sáros Vármegyében, amannak földes Ura Gr. Szirmay; ennek pedig Gr. Áspermont Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszenek Zboróhoz másfél mértföldnyire; legelőjök, és mind a’ kétféle fán kivűl egyéb javaik nem igen lévén, negyedik osztálybéliek.”^[2]

1828-ban 40 háza és 326 lakosa volt. A 19. században a Neviczky család birtokolta. Lakói mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Pisana, (Alsó és Felső), 2 orosz falu, Sáros vmegyében, a makoviczi uradal., Dublin fil. 5 romai, 511 gör. kath., 4 zsidó lak. Alsó-Pisanán gör. kath. plebánia van.”^[3]

Az első világháborúban az 1914-es és 1915-ös esztendőben a falu súlyos károkat szenvedett az osztrák-magyar és orosz seregek közötti harcokban. 1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 204, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 98 lakosából 68 szlovák, 23 ruszin és 6 ukrán volt.

2011-ben 92 lakosából 62 szlovák, 24 ruszin és 4 ukrán.

Nevezetességei

Görögkatolikus temploma 1913-ban épült neoklasszicista stílusban a korábbi fatemplom helyén.

További információk

• Képek a templomról a görögkatolikus püspökség honlapján
• Községinfó
• Alsóhímes Szlovákia térképén
• E-obce.sk

Jegyzetek

1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.