Felsőodor (szlovákul: Vyšný Orlík, ukránul: Visnyij Verlik) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.
Fekvése
Felsővízköztől 6 km-re északnyugatra, az Ondava partján fekszik.
Története
A települést a német jog alapján a 14. században alapították. 1414-ben „Orly”, „Orlyh” alakban említik először, a makovicai uradalomhoz tartozott. 1618-ban „Felsö Orlich” néven szerepel az írott forrásokban. A 18. században postaállomása volt. 1787-ben 76 házában 534 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, és Felső Orlich. Két orosz falu Sáros Várm. földes Ura G. Szirmay Uraság, fekszenek Duplinnak szomszédságában, mellynek filiáji lakosai külömbfélék, Alsó Orlichban posta is van, földgyeik közép termékenységűek, fájok, legelőjök van.”[2]
1828-ban 96 háza és 710 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, erdei munkákkal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Orlich, (Alsó és Felső), 2 orosz f., Sáros v., a makoviczi uradalomban, Duplin fil., 35 r., 1102 g. kath., 14 zsidó lak. Felső-Orlichon gör. kath. plebania és postahivatal van.”[3]
1914-1915-ben harcok folytak itt az orosz és osztrák-magyar csapatok között. 1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott.
1944-ben határában élénk partizán tevékenység folyt. A harcok következtében a falu nagy része megsemmisült. A háború után újjáépítették, lakói nagy része Felsővízköz, Bártfa és Kassa üzemeiben dolgozott.
Népessége
1910-ben 463, többségben ruszin lakosa volt, jelentős német kisebbséggel.
2001-ben 385 lakosából 266 szlovák, 64 ruszin, 24 ukrán és 22 cigány volt.
2011-ben 379 lakosából 213 szlovák, 100 ruszin és 35 cigány.
Nevezetességei
- A Szeplőtelen Szűz Mária tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1793-ban épült.
- Ortodox temploma 1935-ben épült.
Jegyzetek
