Alsóodor

Alsóodor
Alsóodor címere
Alsóodor címere
Alsóodor zászlaja
Alsóodor zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásFelsővízközi
Rangközség
PolgármesterJuraj Petný
Irányítószám090 11 (pošta Vyšný Orlík)
Körzethívószám054
Forgalmi rendszámSK
Népesség
Teljes népesség317 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség31 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság256 m
Terület9,29 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 20′ 09″, k. h. 21° 31′ 31″49.335833°N 21.525278°EKoordináták: é. sz. 49° 20′ 09″, k. h. 21° 31′ 31″49.335833°N 21.525278°E
Alsóodor weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsóodor témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alsóodor (szlovákul: Nižný Orlík, ukránul: Nyizsnij Verlik) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.

Fekvése

Felsővízköztől 4 km-re északnyugatra, az Ondava bal partján fekszik.

Története

A falut az 1330-as években a német jog alapján Orlik bíró alapította. 1357-ben „Orlyuagasa” néven említik először. A szorocsányi uradalomhoz, majd a 14. század végétől Makovica várához tartozott. 1414-ben „Orlyh”-ként említik. 1427-ben lakói fel voltak mentve az adózás alól. 1618-ban „Also Orlich” néven tűnik fel az írott forrásokban. Lakói főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak. Ásványvízforrását a 18. században említik. A faluban posta is működött. 1787-ben 48 háza és 307 lakosa volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, és Felső Orlich. Két orosz falu Sáros Várm. földes Ura G. Szirmay Uraság, fekszenek Duplinnak szomszédságában, mellynek filiáji lakosai külömbfélék, Alsó Orlichban posta is van, földgyeik közép termékenységűek, fájok, legelőjök van.[2]

A 19. században a Berke családnak kiterjedt kertészete volt a településen. 1828-ban 63 házában 476 lakos élt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Orlich, (Alsó és Felső), 2 orosz f., Sáros v., a makoviczi uradalomban, Duplin fil., 35 r., 1102 g. kath., 14 zsidó lak. Felső-Orlichon gör. kath. plebania és postahivatal van.[3]

Az első világháborúban határában súlyos harcok folytak az osztrák-magyar és a cári orosz csapatok között. 1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott.

1943 és 1945 között élénk partizán tevékenység folyt a területén. A harcokban súlyos károkat szenvedett a község.

Népessége

1910-ben 369, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 260 lakosából 169 szlovák 71 ruszin és 18 ukrán volt.

2011-ben 286 lakosából 170 szlovák, 91 ruszin és 16 ukrán.

Nevezetességei

18. századi fa haranglába.

További információk

Jegyzetek

Strategi Solo vs Squad di Free Fire: Cara Menang Mudah!