Ezen a lapon vagy szakaszban aktuális eseményről, jelenségről vagy egyéb témáról számolunk be. Az itt közöltek az idő múlásával jelentősen megváltozhatnak, pontosításra, helyreigazításra szorulhatnak. Legutóbbi módosítás: 2023. június 7.
A Párizsi Megállapodásban minden Részes Fél maga határozza meg saját hozzájárulást annak érdekében, hogy enyhítse az éghajlatváltozás káros hatásait.[5]
A megállapodás legfőbb céljai a 2. cikkben vannak leírva.[6]
(a) A globális átlaghőmérséklet emelkedésének jóval 2 °C alatt tartása az iparosodás előtti szinthez képest, majd az erőfeszítések folytatásaként a hőmérséklet emelkedésének 1,5 °C alatt tartása az iparosodás előtti szinthez képest, elismerve, hogy ez jelentősen csökkenti az éghajlatváltozás kockázatait és hatásait;
(b) Az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásaihoz történő alkalmazkodás képességének növelése, az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség, és az alacsony üvegházhatású gázkibocsátással járó fejlődés elősegítése, miközben ezek a folyamatok nem fenyegetik az élelmiszergyártást;
(c) A pénzáramlások következetessé tétele, hogy az alacsony üvegházhatású gázkibocsátással járó és az éghajlattal szemben rugalmas fejlődési lehetőségek felé haladjanak.
Célja továbbá az országoknak, hogy elérjék a globális üveghatású gázok kibocsátásának csúcspontját, amilyen hamar csak lehetséges. (Vagyis a lehető legkevesebb üvegházhatású gázkibocsátást produkálják.) A megállapodás úgy lett jellemezve, mint egy ösztönzője és vezetője a fosszilis üzemagyagok kihasználásának.[7][8]
A párizsi éghajlatvédelmi egyezmény a világ első átfogó éghajlati megállapodása.[9]
A hozzájárulásokat, amelyeket minden egyes országnak meg kellett tennie, hogy közösen elérjék a globális célt, nationally determined contributions-nak (NDCs), magyarul országonként meghatározott hozzájárulásoknak nevezik.[5] A 3. cikk elvárja az államoktól, hogy legyenek "ambiciózusok", "idővel haladást tanúsítsanak", és ezzel "igyekezzenek az egyezmény célját elérni". A hozzájárulásokat ötévenként kell jelenteni, és regisztrálni az UNFCCC titkárságán.[10] Minden későbbi célnak még ambiciózusabbnak kell lennie, mint az előzőnek, a haladás elvén.[11] Az országok együttműködhetnek, és egyesíthetik az országonként meghatározott hozzájárulásaikat.
Az egyes országok által beállított NDC-szintek[12] meghatározzák az adott ország céljait. Azonban a hozzájárulások nem kötik az országokat nemzetközi jogi szempontból.[13] Nem lesz lehetőség kényszeríteni egy országot,[14] hogy kitűzzön egy célt egy adott dátumra, és nem lesz végrehajtás, ha a kitűzött célt nem teljesíti.[12][15] Csupán egy "name and shame" (magyarul: név és szégyen) rendszer lesz,[16] vagy ahogy Pásztor János, az ENSZ főtitkár-helyettese fogalmazott: egy "name and encourage" (magyarul: név és ösztönzés) terv.[17] Mivel a megállapodás alapján nem jár következménnyel, ha az országok nem teljesítik a hozzájárulásukat, a megegyezés ilyen szempontból gyenge. Több ország kilépése az egyezményből még több kormány visszalépését eredményezheti, a megállapodás pedig ez úton akár össze is omolhat.[18]
Hatása a globális hőmérsékletre
Az egyezményt tárgyalók szerint az NDC-k és a cél, hogy a globális hőmérséklet-emelkedést 2 °C alatt tartsuk, nem elegendőek, szerintük ehelyett egy 1,5 °C-os célt kéne meghatározni. Aggodalommal jegyezték meg, hogy a jövőbeli becsült összes üvegházhatású gáz-kibocsátás és az NDC-k ismeretében a kitűzött célt nem lehet tartani, ha a kibocsátás 2030-ra 55 gigatonnára növekszik, ahogy azt az előrejelzések mutatják. Állításuk szerint sokkal nagyobb kibocsátás-csökkentő erőfeszítésekre lesz szükség, hogy a hőmérséklet-növekedést 2 °C alatt akarjuk tartani azáltal, hogy a kibocsátást 40 gigatonnára csökkentjük.[19]
2016 első félévében az átlaghőmérsékletek 1,3 °C-kal voltak magasabbak az 1880-as átlagnál.[20]
Amikor az egyezményt már elég ország írta alá ahhoz, hogy annak célját teljesíteni lehessen, 2016. október 5-én Barack Obama, az Amerikai Egyesült Államok elnöke úgy nyilatkozott, hogy ha sikerülne is elérnünk a kitűzött célokat, akkor is csak egy kis részét teljesítenénk annak, amit el akarunk érni. Állítása szerint ez az egyezmény segíteni fog késleltetni vagy megakadályozni a klímaváltozás legrosszabb következményeit, továbbá segíteni fog más nemzeteknek, hogy idővel lecsökkentsék a kibocsátásaikat, és a technológia fejlődésével egyre merészebb célokat tűzzenek ki maguk elé, mindezt egy erős, átlátható rendszerben, amely lehetőséget biztosít minden nemzetnek, hogy értékelje a többi nemzet előrehaladását.[21][22]
Tagok és aláírók
2016 decembere óta 194 ország és az Európai Unió írta alá a megállapodást. 185 közülük ratifikálta vagy elfogadta, köztük Kína és India: két ország a négy legtöbb üvegházhatású gázt kibocsátó ország közül.[1][23][24]
A Vatikán nem írhatja alá az egyezményt, amíg nem válik az UNFCCC teljes tagjává. 2015-ben Bernardito Auza kijelentette, hogy a Vatikán szándékozik az UNFCCC teljes tagjává válni, hogy aláírhassa a párizsi egyezményt.[27]
A megállapodás 28. cikke lehetővé teszi a tagoknak, hogy kilépjenek, ha az országban az egyezmény már három éve hatályba lépett. A kilépés ezen felül egy évet vesz igénybe.
Pár nappal Trump bejelentése után Hawaii törvénybe iktatta a Párizsi Megállapodás elveit, első szövetségi államként követve azokat.[33][34][35] Mivel 2017. novemberében Nicaragua és Szíria is bejelentette, hogy csatlakozni kívánnak a megállapodáshoz, az Amerikai Egyesült Államok maradt az egyetlen olyan ország a Földön, amely elutasítja azt.[36][37]Joe Biden elnök a beiktatása napján elnöki rendelettel visszaléptette az Egyesült Államokat a megállapodásba.[38][39]
Megjegyzések
↑b: Az UNFCCC azon tagjainak kibocsátásai, amelyek még nem adták be első nemzeti közleményüket az UNFCCC titkárságának a párizsi éghajlatvédelmi megállapodás elfogadásakor, nem szerepelnek a kibocsátási jegyzékben. ↑c:Grönland nélkül. ↑d: Az Európai Unió kibocsátása a tagállamoknál külön-külön van feltüntetve. ↑e: Az adat kizárólag Hollandia európai területeire vonatkozik. ↑f:Hongkonggal és Makaóval együtt. ↑g: Országok, amelyek a párizsi éghajlatvédelmi egyezmény elfogadásakor még nem voltak tagjai az UNFCCC-nek, még nem voltak jogosultak annak aláírására, és nem szerepeltek a kibocsátási jegyzékben. ↑h: A megfelelő forrás Sierra Leone üvegházhatású gáz-kibocsátására vonatkozó adatával (0,98%) szemben a Világbank adatbázis szerint 2000-ben Sierra Leone kibocsátása az összes kibocsátás csupán 0,04%-a volt.[40] ↑i: A Tokelau-szigetek nélkül.
Jegyzetek
↑ abcdefParis Agreement (angol nyelven). United Nations Treaty Collection, 2016. július 8. (Hozzáférés: 2017. június 26.)
Ez a szócikk részben vagy egészben a Paris Agreement című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
