Az északnyugat-délkeleti irányban sorakozó szigetek lesüllyedt vulkáni kúpok tetején kialakult korallképződmények – úgynevezett atollok –, amelyek egy-egy központi lagúnából és a körülötte gyűrű alakban elrendeződött kisebb-nagyobb korallszigetekből állnak.
Line (Sor)-szigetek: 8 atoll és egy zátony (angol szóval: reef), a Gilbert-szigetektől keletre 3300 km-re. (Polinézia)
Éghajlat
Trópusi óceáni éghajlat.
Élővilág, természetvédelem
Homokzsákok Kiribati tengerpartján. Az itt élőket erősen fenyegeti a globális felmelegedés egyik következménye, a tenger szintjének emelkedése
A szigetek termőtalaja vékony, sérülékeny. Az atollok alacsonyak, legtöbbje csak mintegy 2 méterre emelkedik ki a tengerből, így az itt élőket erősen fenyegeti a globális felmelegedés egyik következménye, a tenger szintjének emelkedése. 1999-ben két szigetecskét a tengerben elmerültnek nyilvánítottak, azóta a többi szigetet is egyre jobban fenyegeti a tenger elnyelése.
Természetvédelmi terület
Kiribatiban nincs szárazföldi védett terület. Ugyanakkor itt van a világ legnagyobb tengeri természetvédelmi területe: a Phoenix-szigetek körüli egész óceánt tengeri természetvédelmi területté nyilvánították.[5]
Történelem
1765-ben brit tengerészek kötöttek ki partjainál, majd 1788-ban a Gilbert-szigetek nevet kapta. A 19. században bálnavadászati központként működött. 1892-ben a Lagúna-szigetekkel együtt (mai Tuvalu) brit protektorátussá vált. 1915-1975 között brit gyarmat lett, majd 1979. július 12-én Kiribati független köztársasággá vált.
Korai történet
A ma Kiribatinak nevezett térséget óceániai nyelveken beszélő mikronéziaiak népesítették be i.e. 3000 – i.sz. 1300 között. Ez egy elszigetelt vidék; a helyi kultúra polinéziai és melanéziai vonásait Tonga és Fidzsi felől érkező behatolók honosították meg. Házasságok révén elmosódtak a kulturális különbségek és előrehaladt a kultúra egységesedése.
Gyarmati időszak
Őslakos harcosok 1840 körülTárló az Otago Museumban Kiribatiról származó tárgyakkal
A 19. század elején nyugati bálnavadászok, kereskedelmi hajók és rabszolga-kereskedők látogatták a szigeteket, behozták a betegségeket és a tűzfegyvereket.
Az első brit misszionárius 1837-ben érkezett. 1892-ben a Gilbert-szigetek a helyiek egyetértésével brit védnökség lett a közeli Ellice-szigettel együtt. A Gilbert és Ellice-szigetek 1916-ban lett koronagyarmat. Kirimati (Karácsony-sziget) 1919-ben lett a gyarmat része, a Phoenix-sziget pedig 1937-ben.
A Gilbert- és Ellice-szigetek az önrendelkezés jogát 1971-ben kapta meg; 1975-ben elválasztották őket egymástól és belső önkormányzatot kaptak. 1978-ban Ellice-sziget önálló ország lett Tuvalu néven. A Gilbert-szigetek Kiribati néven lett független 1979. július 12-én. Bár a helyi gilberti nyelven a Gilbert-szigetek neve valójában „Tungaru”, az új állam a Kiribati nevet vette fel, ami az angol Gilberts szó helyi kiejtése. Az új állam része lett a tulajdonképpeni Gilbert-szigeteken kívül Banaba, Line-szigetek és Phoenix-sziget. A röviddel a függetlenség után aláírt és 1983-ban hatályba lépett tarawai szerződés értelmében az Amerikai Egyesült Államok lemondott minden igényéről a ritkán lakott Phoenix-szigettel kapcsolatban, és elismerte, hogy a Line-szigetek Kiribati területének része.
Gondot jelent a túlnépesedés. 1988-ban a fő sziget 4700 lakóját áttelepítették kevésbé benépesedett szigetekre. 1994-ben Teburoro Titót választották elnökké.
Az ország nyugati területei 24 órával előrébb jártak a keleti területeknél, ennek következtében a két terület között csak a hét 4 napján volt lehetséges a hivatalos kereskedelem.
Ezért 1995. január 1-jén Kiribati törvénnyel helyezte odébb a dátumválasztó vonalat a Line-szigetcsoporttól kb. 2000 km-re keletre (a 150° hosszúsági fokon is túl), hogy az országot a továbbiakban ne ossza ketté a dátumválasztó vonal. Csak később jöttek rá, hogy ennek következtében Kiribati lett a világ első országa, amelyen beköszöntött az új évezred. Ez jelentős turisztikai esemény volt.
A 2003 júliusában megtartott választáson az addigi ellenzéki párt jelöltje, Anote Tong legyőzte Titot. Anote Tongot 2007-ben újraválasztották.
2012-ben az államfő tárgyalásokat kezdett a Fidzsi-szigetekkel, ahol 5000 hold földet kíván vásárolni Vanua Levu szigetén népe számára, ugyanis Kiribati néhány évtized múlva a tengerszint emelkedése nyomán eltűnik. Tong államfő elmondta a fidzsi televízióban, hogy először a képzett munkaerőt költöztetnék át.[7]
Érdekesség
Korábban Kiribati szigetei között ment át a nemzetközi dátumválasztó vonal. Ezt 1995. január 1-jén megváltoztatták: most már kikerüli a köztársaság területét. Az egyik szigetcsoport – a Line Islands – épp a nemzetközi dátumválasztó vonalról kapta a nevét („line” angolul: ’vonal’). A változás miatt 2000-ben itt köszöntött be a világon először az új évezred, és a korábban Caroline-sziget néven ismert legkeletibb szigetüket (lakatlan korallzátony) átkeresztelték Millennium-szigetre.[8]
A szigeteken régebben foszfátot bányásztak, de ma ez az ásványkincs kimerült. Ma elsősorban a halászat, idegenforgalom (GDP 20%-a), külföldi segélyek (20%), a külföldön dolgozó kiribatiak átutalásai adják a nemzeti jövedelmet (GDP), főleg ez utóbbiak nélkül a rendkívül magas munkanélküliséggel küzdő kis ország gazdasága nem működhetne.