PROFILBARU.COM

Európa a Föld hét kontinense közül az egyik. Ázsiától megállapodás alapján megrajzolt határok választják el. Nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus és a Fekete-tenger, délen a Földközi-tenger határolja.

Európa a legtagoltabb partvonalú kontinens, a területének több, mint egyharmada sziget vagy félsziget. Európa legnagyobb szigete a Brit-sziget, a legnagyobb félszigete a Skandináv-félsziget.

Éghajlat

Európa a mérsékelt övezetbe tartozik, kivéve a legészakibb területeket, amelyek már a hideg övezetbe tartoznak. Éghajlatát elsősorban földrajzi fekvése (távolsága az Egyenlítőtől valamint az óceántól) és domborzata határozza meg.^[1]

A kontinensen az alábbi éghajlatok alakultak ki:

Mediterrán éghajlat: Európában mediterrán éghajlatú terület a Földközi-tenger partvidékén alakult ki,. A nyár forró és száraz, a tél hűvös és csapadékos.^[2] Az évi középhőmérséklet 10–20°. A csapadék eloszlása egyenlőtlen.
Óceáni éghajlat: Óceáni éghajlat Európában a nyugati partvidéken a legjelentősebb. Ezek a területek csapadékosak, napfényben szegények, valamint kicsi az évi közepes hőingás.^[1]
Kontinentális éghajlat: Európában kontinentális éghajlat főleg Közép-Európában és Kelet-Európában jellemző. Ezeken a területeken nagy az évi közepes hőingás, a nyár meleg, a tél hideg. A csapadék eloszlása egyenetlen. A nedves kontinentális éghajlatú területeken kisebb az évi közepes hőingás és csapadékosabb, mint a száraz kontinentális éghajlatú területeken.^[1]
Boreális vagy hideg mérsékelt éghajlat: Európában boreális éghajlatú területek főleg a Skandináv-félszigeten alakultak ki. A nyár rövid, meleg és csapadékos, a tél hosszú és hideg. A téli csapadék többnyire hó formájában hullik.^[1]
Tundra vagy sarkköri éghajlat: Európa tundra éghajlatú területei Észak-Európában (az északi sarkkörön túl) találhatóak. Ez az éghajlata a Jeges-tenger szigeteinek is. Ezeken a területeken két évszak váltakozik, a hosszú, zord tél és a rövid, hűvös nyár. A nagy hideg és az erős szél miatt a zuzmók a legjellemzőbb növények.^[1]
Hegyvidéki éghajlat: A hegyvidékeken a függőleges övezetesség jellemző. A legteljesebb övezetesség az Alpokban alakult ki, de jellemző a Pireneusokra és a Kárpátokra is.^[1]

Folyók

Európa leghosszabb folyói becsült hosszukkal:^[3]^[4]

Volga – 3 692 km
Duna – 2 860 km
Urál – 2 428 km
Dnyeper – 2 290 km
Don – 1 950 km
Dnyeszter – 1 362 km
Rajna – 1 320 km
Elba – 1 091 km
Visztula – 1 047 km
Daugava – 1 020 km

Hegységek

Európa fontosabb hegységei:

Alpok

Bővebben: Alpok

Az Alpok Európa legmagasabb gyűrthegysége. Olaszországban, Svájcban, Ausztriában, Szlovéniában, Liechtensteinben, Franciaországban és Németországban helyezkedik el. Legmagasabb csúcsa, a Mont Blanc (4807 m) az Európai Unió legmagasabb hegye.^[5] Két fő vonulatra szokták osztani, a Nyugati-Alpokra és a Keleti-Alpokra. A Nyugati-Alpokban található a Mont Blanc. A Nyugati-Alpokban erősebb a jég felszínformáló munkája, így ott nagyobb jégmezők és hosszabb gleccserek vannak. Az Alpok éghajlatát főként a domborzat alakítja. A hóhatár kb. 2500 méteren húzódik.

Az Alpokban több, mint 30 000 állatfaj él. Jellemző állatai a havasi mormota, a zerge, a kőszáli kecske és a havasi nyúl.

Urál

Bővebben: Urál (hegység)

Az Urál hegység Oroszország nyugati részén és Kazahsztánban található, megközelítőleg észak-déli irányban futó röghegység. Európa és Ázsia határán található. Kb. 300 millió évvel ezelőtt keletkezett. Legmagasabb hegye a Narodnaja, aminek 1 894 méter a tengerszint feletti magassága.^[6]

Az Urálban megtalálhatóak Szibéria jellemző állatai, mint a vapiti, a barna medve és a szürke farkas. Jellemző fafajai a szibériai jegenyefenyő, a szibériai cirbolyafenyő, az erdeifenyő, a közönséges lucfenyő, a szibériai vörösfenyő és a szibériai lucfenyő.^[6]

Kárpátok

Bővebben: Kárpátok

A Kárpátok Ausztriától Szerbiáig terjedő közép-európai hegység. Közrefogja a Kárpát-medencét.

A Kárpátok ásványokban gazdag. Található itt vas-, réz-, kobalt-, nikkel-, mangán-, ólom- és cinkérc. Itt található Európa aranyban leggazdagabb vidéke is.^[7]

Kaukázus

Bővebben: Kaukázus (hegység)

Legmagasabb csúcsa, az Elbrusz Európa legmagasabb hegye.^[8]

Appenninek

Bővebben: Appenninek

Pireneusok

Bővebben: Pireneusok

Szigetek

Európa 10 legnagyobb szigete területükkel:^[9]

Brit-sziget – 229 957 km²
Izland – 103 000 km²
Ír-sziget – 83 766 km²
Spitsbergen – 39 368 km²
Szicília – 25 400 km²
Szardínia – 23 800 km²
Nordaustlandet – 15 000 km²
Ciprus – 9 251 km²
Korzika – 8 720 km²
Kréta – 8 260 km²

Európai országok listája a szomszédos országok száma szerint

Szomszédos országok száma	Országok
14	Oroszország
11	Franciaország
9	Németország
8	Ausztria, Szerbia, Törökország
7	Lengyelország, Magyarország, Ukrajna
6	Olaszország
5	Bulgária, Fehéroroszország, Horvátország, Észak-Macedónia, Románia, Spanyolország, Svájc, Szlovákia
4	Albánia, Belgium, Csehország, Görögország, Koszovó, Lettország, Litvánia, Montenegró, Szlovénia
3	Bosznia-Hercegovina, Finnország, Hollandia, Luxemburg, Norvégia
2	Andorra, Észtország, Liechtenstein, Moldova, Svédország
1	Dánia, Egyesült Királyság, Írország, Monaco, Portugália, San Marino, Vatikán
0	Ciprus, Izland, Málta

Jegyzetek

↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f Európa éghajlata
↑ Encyclopedia Britannica - Mediterrán éghajlat
↑ Longest River In Europe (amerikai angol nyelven). ArrestedWorld. [2020. október 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 29.)
↑ Európa 10 leghosszabb folyója. [2018. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 1.)
↑ European Union (angol nyelven). The World Factbook. CIA, 2009. október 28. [2020. május 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. november 5.)
↑ ^a ^b Tudnivalók az Urál hegységről
↑ Pallas nagy lexikona
↑ CIA World Factbook - Russia, Geography. US CIA . US Central Intelligence Agency. [2020. május 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. február 22.)
↑ 10 legnagyobb európai sziget