Budapest III. kerülete szócikkhez kapcsolódó képgaléria, mely helyi, országos vagy nemzetközi hírű személyekkel, valamint épületekkel, műtárgyakkal, helynevekkel és eseményekkel összefüggő emléktáblákat tartalmaz.
↑ abBakó Lászlóné, született: Lenz Hedvig (1893–1953) német származású magyar színésznő, Bakó Márta anyja. Neve több változatban is előfordul: Lenz Hedvig, Lenz Hedda, Lencz Hedvig, Lencz Hedda.
↑ abA remíz lebontásra ítélt Vörösvári út 117. szám alatti épületéről 2014. október 9-én darabokban leszerelték, majd felújítását követően 2015. november 13-án a közeli Első Óbudai Általános Iskola homlokzatán helyezték el.
↑ abAz emléktábla felirata és kifüggesztési helye között ellentmondás feszül. A Hableány ugyanis nem a hajdan itt működött Óbudai Hajógyárban készült, hanem a lipótvárosi Géza utcában (ma: Garibaldi utca) kezdték építeni, majd Újpesten fejezték be, s Széchenyi Ödön valójában onnan indult párizsi útjára. Lásd: A dunai gőzhajós – gróf Széchenyi Ödön. dunaiszigetek.blogspot.com, 2013. március 22. [2020. október 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. augusztus 4.)
↑ abSzéli Sándor (? – Budapest, 1945. december 27.) honvéd szakaszvezető. Katonaszökevényként csatlakozott a KISKA (kisegítő karhatalom) III. ker.-i félzászlóaljához, amellyel több, németek és nyilasok elleni akcióban vett részt. Az egyik portyán a csoporttól leszakadt harcosok a németek záróvonalán át akartak visszatérni a főerőkhöz. A kialakult tűzharcban Széli életét egy német kézigránát oltotta ki. Az emléktáblát az 1945 és 1949 között működött III. kerületi (Ideiglenes) Nemzeti Bizottság állította. (lásd: Széli Sándor. In A magyar antifasiszta ellenállás és partizánmozgalom: Kislexikon. Főszerk: Liptai Ervin. Budapest: Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Kossuth Könyvkiadó. 1987. 165., 308. o. ISBN 963 09 3106 0)
↑ abA Goldberger Textilipari Gyűjtemény főépületének kapualjában.
↑ abA 2012. évi panelfelújítás és épületszigetelés után nem helyezték vissza.
↑ abAuspitz Andor (Boksánbánya, 1902 – Szovjetunió, 1943) főtisztviselő. 1935–1939 között a M. Kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatója, 1939-ben szerzett közgazdász diplomát (okl.sz.: 433). Csillaghegyen, az akkori Fő út 12/c. szám alatt, a Continental Rt. tulajdonában lévő házban lakott feleségével, valamint Edit és Andor nevű gyermekével. 1942-ben kapott SAS-behívót: közérdekű munkaszolgálatosnak (kmusz) vonultatták be a 8. bevonulási központba, majd a IX. közérdekű munkaszolgálatos zászlóaljhoz osztották be. 1943 januárjában hunyt el a keleti hadszíntéren. Halálának pontos körülményei nem ismertek, a katonai veszteségi adatbázis szerinti hivatalos státusza: eltűnt. Fia, Andrási Andor (Budapest, 1933 – ) író „Szthelo-gyermek”, számos könyv szerzője: Márti és a kettős identitás (2011), Levelek a túlvilágra (2015), Sztehlo-gyerekek voltunk (2018).
↑ abSchiller Erzsébet (1898-1944); 1944 decemberében Bergen-Belsenbe deportálták, ahol – mivel már nem volt munkaképes – agyonverték.
↑özv. Darás (Darázs) Jánosné (Bécs, 1877 – Budapest, 1910. december 4.) A polgári és kereskedelmi iskolát Bécsben végezte el, majd művészi pályára lépett. Nyolc évig volt tagja a bécsi művészeti akadémiának; egy kiállításon hívta fel a figyelmet magára. 1907-ben ment feleségül Darás János (1877–1908) épületszobrászhoz. Művészi kibontakozását gyenge szervezete és betegsége megakadályozta. Néhány portré elkészítése mellett az Aquincumi Múzeum számára készítette el Torma Károly (a megrendelést elhunyt férje helyett teljesítette), valamint Rómer Flóris bronz domborműveit, Havas Sándor emléktáblája elkészítésében azonban betegsége már megakadályozta, azt Tóth István és Kotál Henrik építész készítette el. Lásd: Lyka Károly: Özv. Darázs Jánosné.Művészet, X. évf. 1. sz. (1911) 39. o. arch Hozzáférés: 2017. június 30.