Szegény munkáscsaládban született. 1917 és 1920 között az Árpád Gimnázium diákja volt. (1918-ban[1] a III., 1920-ban[2] a IV. osztályban). 1921-ben kimaradt a gimnáziumból, majd 1923–1926 között elvégezte a műszaki technikumot, fém- és vasipari szakmából végbizonyítványt szerzett. Utána sokféle munkával próbálkozott: volt géplakatos, gyári rajzoló, kelmefestő, ügynök, hivatalnok, gyermeknevelő s közben sokszor munkanélküli. Még tanulmányait folytatta, amikor első novelláit elküldte Az Est című lapnak, amelyben 1924-ben Mikes Lajos – a lap szerkesztője és nagy tehetségkutató – felfedezettjeként meg is jelent első írása, és szinte színre lépésétől fogva, sikeres, sőt ünnepelt író lett.
1928–1929-ben Az Est tehetségpályázatán nyert ösztöndíjjal Olaszországban és Németországban járt. Móricz Zsigmond, Füst Milán pártolta, jeles kritikusok méltatták munkáit, a Nyugat leközölte a Varázsló, segíts[3] című novelláját. 1930-ban megírta egyetlen regényét, A nagymosodát. 1933-ban jelent meg első novelláskötete a Szomjas inasok,[4] melyért Baumgarten-díjat kapott. 1935-ben Fürst Sándor és Sallai Imre kivégzésének emlékére szimbolikus novellát írt az Ukránok kivégzése címmel.
1941-től többször behívták munkaszolgálatra (Monor, Nagykáta, Aszód, Gyertyánliget, Jászberény), zsidó származása miatt folyamatos üldöztetésben élt a háború végéig. Két munkaszolgálat közötti szabadsága alatt írta posztumusz megjelent önéletrajzát, melynek az Egy önérzet története címet adta, és amely csak 1957-ben jelenhetett meg. 1944-ben a németek elhurcolták, előbb az ausztriai mauthauseni, majd a gunskircheni koncentrációs táborba került. A tábor felszabadulását még megérte, ám legyengült szervezete nem bírta a további megpróbáltatásokat, és 1945. május közepén flekktífuszban meghalt a hörschingi amerikai kórházban.
A novellában érte el írásművészete a legmagasabb szintet, a hétköznapok költészetét fedezte fel. Hősei a társadalom perifériáján élő kisemberek, szállítómunkások, munkanélküliek, csavargók, lumpenproletárok, akikkel mindennapos kapcsolatban állt. Írótársainál élesebben látta meg a munkásélet tragédiáit; jóllehet nem volt forradalmár, társadalomkritikája forradalmian éles volt. A társadalmi problémák és baloldali beállítottsága ellenére a kor legtöbb irodalmi alakjától eltérően a kommunizmus által érintetlen marad, soha nem kötelezte el magát az irányzat mellett.
A szegények országába dobott a sorsom, s itt fejlődött ki bennem a szociális látás. Legyőzhetetlen vágy élt bennem, hogy a körülöttem levő világot megörökítsem. A téglagyári árokban talált agyagból szobrokat gyúrtam, mindent, amit láttam, lerajzoltam.
Az irodalom mellett aktívan sportolt, olyan szívóssággal, hogy gyönge, betegségekre hajlamos testalkata ellenére kifejezetten jó diszkoszvető volt.
A kiscelli Általános Iskola falán található emléktáblája
Családja
Édesapja Gelléri (Grünhut) József (1880–1938) lakatosmester, édesanyja Fränkel (Krausz) Sára (1880–1973).[5] Édesanyja a gyermek születésénél fellépő fertőzés következtében súlyosan megbetegedett.[6]
Felesége Dreier Julianna (sz. 1916) volt, akivel 1937. augusztus 19-én kötöttek házasságot. Az asszony két kisgyermekével (Ágnes és József) együtt túlélte az üldöztetéseket és a világháborút.[7]
Téli kikötő. Elbeszélések; vál., bev. Füst Milán; Szikra, Budapest, 1946
A szállítóknál. Válogatott elbeszélések; vál., bev. Kardos László; Révai, Budapest, 1950
Ház a telepen. Válogatott elbeszélések; vál. Zelk Zoltán, bev. Ungvári Tamás; Szépirodalmi, Budapest, 1955
Elmúlás. Novellák; bev. B. Szabó György; Testvériség-Egység, Noviszád, 1955
Egy önérzet története. Önéletrajz; sajtó alá rend., bev. Gelléri Judit; Szépirodalmi, Budapest, 1957
Varázsló, segíts! Összegyűjtött novellák; szerk. Ungvári Tamás, Sz. Lódi Gabriella; Magvető, Budapest, 1959
Keserű fény. Elbeszélések; vál., bev. Moldova György, életrajz, jegyz. Szíjgyártó László; Móra, Budapest, 1960 (A magyar irodalom gyöngyszemei)
Gelléri Andor Endre összegyűjtött novellái, 1-2.; szerk. Sz. Lódi Gabriella, Ungvári Tamás, bev. Sőtér István, jegyz. Sz. Lódi Gabriella; Szépirodalmi, Budapest, 1964
Tréfa, csillagok. Válogatott novellák; bev. Kántor Lajos; Irodalmi, Bukarest, 1965
Dal a női szívről. Novellák; vál., utószó Bálint Tibor; Kriterion, Bukarest, 1977
Ezüstből gyúrt kenyér. Összegyűjtött novellák; összegyűjt., szöveggond., jegyz. Lódi Gabriella, ill. Huszárik Zoltán; Szépirodalmi, Budapest, 1979
Gelléri Andor Endre válogatott művei; vál., szöveggond., jegyz. Vargha Kálmán; Szépirodalmi, Budapest, 1981 (Magyar remekírók)
Jamaica rum (Olcsó Könyvtár sorozat, válogatott novellák, 1984)
Egy önérzet története, 1-2.; sajtó alá rend. Gelléri Ágnes, utószó Réz Pál; Osiris, Budapest, 2000
Egy fillér (novellák, 2000)
A szerelmes ágyfestő (válogatott elbeszélések, 2005)
.jpg)
