Szegény munkáscsaládban született. 1917 és 1920 között az Árpád Gimnázium diákja volt. (1918-ban[1] a III., 1920-ban[2] a IV. osztályban). 1921-ben kimaradt a gimnáziumból, majd 1923–1926 között elvégezte a műszaki technikumot, fém- és vasipari szakmából végbizonyítványt szerzett. Utána sokféle munkával próbálkozott: volt géplakatos, gyári rajzoló, kelmefestő, ügynök, hivatalnok, gyermeknevelő s közben sokszor munkanélküli. Még tanulmányait folytatta, amikor első novelláit elküldte Az Est című lapnak, amelyben 1924-ben Mikes Lajos – a lap szerkesztője és nagy tehetségkutató – felfedezettjeként meg is jelent első írása, és szinte színre lépésétől fogva, sikeres, sőt ünnepelt író lett.
1928–1929-ben Az Est tehetségpályázatán nyert ösztöndíjjal Olaszországban és Németországban járt. Móricz Zsigmond, Füst Milán pártolta, jeles kritikusok méltatták munkáit, a Nyugat leközölte a Varázsló, segíts[3] című novelláját. 1930-ban megírta egyetlen regényét, A nagymosodát. 1933-ban jelent meg első novelláskötete a Szomjas inasok,[4] melyért Baumgarten-díjat kapott. 1935-ben Fürst Sándor és Sallai Imre kivégzésének emlékére szimbolikus novellát írt az Ukránok kivégzése címmel.
1941-től többször behívták munkaszolgálatra (Monor, Nagykáta, Aszód, Gyertyánliget, Jászberény), zsidó származása miatt folyamatos üldöztetésben élt a háború végéig. Két munkaszolgálat közötti szabadsága alatt írta posztumusz megjelent önéletrajzát, melynek az Egy önérzet története címet adta, és amely csak 1957-ben jelenhetett meg. 1944-ben a németek elhurcolták, előbb az ausztriai mauthauseni, majd a gunskircheni koncentrációs táborba került. A tábor felszabadulását még megérte, ám legyengült szervezete nem bírta a további megpróbáltatásokat, és 1945. május közepén flekktífuszban meghalt a hörschingi amerikai kórházban.
A novellában érte el írásművészete a legmagasabb szintet, a hétköznapok költészetét fedezte fel. Hősei a társadalom perifériáján élő kisemberek, szállítómunkások, munkanélküliek, csavargók, lumpenproletárok, akikkel mindennapos kapcsolatban állt. Írótársainál élesebben látta meg a munkásélet tragédiáit; jóllehet nem volt forradalmár, társadalomkritikája forradalmian éles volt. A társadalmi problémák és baloldali beállítottsága ellenére a kor legtöbb irodalmi alakjától eltérően a kommunizmus által érintetlen marad, soha nem kötelezte el magát az irányzat mellett.
A szegények országába dobott a sorsom, s itt fejlődött ki bennem a szociális látás. Legyőzhetetlen vágy élt bennem, hogy a körülöttem levő világot megörökítsem. A téglagyári árokban talált agyagból szobrokat gyúrtam, mindent, amit láttam, lerajzoltam.
Az irodalom mellett aktívan sportolt, olyan szívóssággal, hogy gyönge, betegségekre hajlamos testalkata ellenére kifejezetten jó diszkoszvető volt.
Családja
Édesapja Gelléri (Grünhut) József (1880–1938) lakatosmester, édesanyja Fränkel (Krausz) Sára (1880–1973).[5] Édesanyja a gyermek születésénél fellépő fertőzés következtében súlyosan megbetegedett.[6]
Felesége Dreier Julianna (sz. 1916) volt, akivel 1937. augusztus 19-én kötöttek házasságot. Az asszony két kisgyermekével (Ágnes és József) együtt túlélte az üldöztetéseket és a világháborút.[7]
Művei
1945-ig
A nagymosoda. Regény; Pantheon, Budapest, 1931 (Az új magyar regény) Online elérhetőség
Szomjas inasok. Elbeszélések; Nyugat, Budapest, 1933 (Nyugat-könyvek) Online elérhetőség
Téli kikötő. Elbeszélések; vál., bev. Füst Milán; Szikra, Budapest, 1946
A szállítóknál. Válogatott elbeszélések; vál., bev. Kardos László; Révai, Budapest, 1950
Ház a telepen. Válogatott elbeszélések; vál. Zelk Zoltán, bev. Ungvári Tamás; Szépirodalmi, Budapest, 1955
Elmúlás. Novellák; bev. B. Szabó György; Testvériség-Egység, Noviszád, 1955
Egy önérzet története. Önéletrajz; sajtó alá rend., bev. Gelléri Judit; Szépirodalmi, Budapest, 1957
Varázsló, segíts! Összegyűjtött novellák; szerk. Ungvári Tamás, Sz. Lódi Gabriella; Magvető, Budapest, 1959
Keserű fény. Elbeszélések; vál., bev. Moldova György, életrajz, jegyz. Szíjgyártó László; Móra, Budapest, 1960 (A magyar irodalom gyöngyszemei)
Gelléri Andor Endre összegyűjtött novellái, 1-2.; szerk. Sz. Lódi Gabriella, Ungvári Tamás, bev. Sőtér István, jegyz. Sz. Lódi Gabriella; Szépirodalmi, Budapest, 1964
Tréfa, csillagok. Válogatott novellák; bev. Kántor Lajos; Irodalmi, Bukarest, 1965
Dal a női szívről. Novellák; vál., utószó Bálint Tibor; Kriterion, Bukarest, 1977
Ezüstből gyúrt kenyér. Összegyűjtött novellák; összegyűjt., szöveggond., jegyz. Lódi Gabriella, ill. Huszárik Zoltán; Szépirodalmi, Budapest, 1979
Gelléri Andor Endre válogatott művei; vál., szöveggond., jegyz. Vargha Kálmán; Szépirodalmi, Budapest, 1981 (Magyar remekírók)
Jamaica rum (Olcsó Könyvtár sorozat, válogatott novellák, 1984)
Egy önérzet története, 1-2.; sajtó alá rend. Gelléri Ágnes, utószó Réz Pál; Osiris, Budapest, 2000
Egy fillér (novellák, 2000)
A szerelmes ágyfestő (válogatott elbeszélések, 2005)