Share to: share facebook share twitter share wa share telegram print page

Újlak (Budapest)

Újlak
Jellegzetes újlaki háztető
Jellegzetes újlaki háztető
Közigazgatás
TelepülésBudapest
KerületII. és III.
Városhoz csatolás1873
Népesség
Teljes népesség7041 fő (2001)[1] +/-
Elhelyezkedése
Újlak (Budapest)
Újlak
Újlak
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 31′ 42″, k. h. 19° 02′ 18″47.528333°N 19.038333°EKoordináták: é. sz. 47° 31′ 42″, k. h. 19° 02′ 18″47.528333°N 19.038333°E

Újlak (régebben Buda-Újlak, németül: Neustift, latinul: Neobuda [2]) Budapest egyik városrésze a II. és III. kerületben.

Fekvése

Határai: Mikoviny utca a Folyondár utcától - az utcától keletnek futó lépcső a Doberdó útig - Doberdó út - Bécsi út - Nagyszombat utca[3] - Duna folyam - Kavics utca és a belőle északnak futó kilátó út - Felhévízi utca - Pusztaszeri út - Szépvölgyi út - Folyondár utca a Mikoviny utcáig.

A szomszédos városrészek északon Óbuda, északnyugaton Remetehegy, nyugaton Mátyáshegy, délnyugaton Zöldmál és Szemlőhegy, délen pedig Felhévíz. Keleten a Duna egy ága határolja, melynek túlsó oldalán a külön városrészt alkotó Margit-sziget található.

Újlak 1950 óta megoszlik a II. és a III. kerület között, melyek között a Szépvölgyi út jelöli ki a határt.

Története

A budaújlaki vízmű

A török hódoltság alatt elnéptelenedett középkori Szentjakabfalvát bajor és württembergi telepesek alapították újra Neustift néven; ennek magyar fordítása az Újlak elnevezés; a hivatalos latin nyelvű okmányokban viszont Neobuda néven szerepelt.[2] Az 1873-as városegyesítéskor a Buda külvárosának számító Újlakot a III. kerülethez csatolták, majd 1950-ben, a jelenlegi kerületi beosztás kialakításakor megosztották a II. és a III. kerület között.[4]

Az egykori település központja a mai Kolosy tér környéke volt; a plébániatemplommal és a piaccal. Régebbi nevei: Marckh Platz (Piac tér) (1702), majd Haupt Platz (Fő tér), 1822-től Heu Platz (Széna tér), de nyugati fele 1835-ben még Pfarrkirchen Platz (Plébániatemplom tér), és végül 1896-tól Lujza tér. 1900-ban kapta mai nevét, Kolosy György honvéd százados szabadságharcosról.[5]

Sarlós Boldogasszony-plébániatemplom

A Duna part kiépítését követően e városrészben építették meg 1881-ben a főváros első nagy kapacitású „vízvezetéki telepét”, a ma is üzemelő Budaújlaki vízművet (a Szentendrei HÉV Szépvölgyi út megállóhelyénél, a HÉV és a Slachta Margit rakpart[6] közötti területen).

Ugyancsak a Hév és a rakpart között volt egykor a Nagyszombat utcában a „Goldberger-sportpálya”, melynek helyén 1995-ben Görzenál néven görkorcsolya és szabadidőpark létesült.

Újlak északi részén, az Újlaki Tégla- és Mészégető Rt. téglavető telepén, a Bécsi út, Nagyszombat utca, Végvár utca, Doberdó út által határolt területen építették fel 1928-ra a székesfőváros megbízásából az úgynevezett „városi házakat”. Az épülettömbök 460, jó minőségben megépített lakással, valamint 34 üzlettel bővítette a szűkös budapesti ingatlan-állományt (tervezők: Hikisch Rezső, ifj. Paulheim Ferenc.).[4]

19521954-ben a második világháború alatt bezárt Holzspach Téglagyár Szépvölgyi úti telepén emelték fel a Mechanikai Mérőműszerek Gyára épületeit. A gyáregység 1990-es években történt szanálása után a területen létesítették a Szépvölgyi Irodaparkot. A bánya homlokfalai mai napig meredeken határolják az épületeket.

Fontosabb közterületek

Fontosabb épületek, intézmények, létesítmények

Híres emberek

Szécsi Margit és Nagy László emléktáblája egykori lakhelyükön

Jegyzetek

  1. a KSH 2001-es népszámlálási adatai
  2. a b Szaszovszky, 2006
  3. Neve a XVIII. században Schneidungs gasse [Határ utca], majd 1874 és 1929 között Határ utca, mivel itt volt a történelmi Óbuda és Buda (Újlak) határa.
  4. a b Somlói, 2009
  5. Mészáros, 1998
  6. 2010 nyarán az Árpád híd és Margit híd között húzódó Újlaki rakpartot Slachta Margitról nevezték el. Lásd: Átnevezték az alsó rakpartokat. Belföld. MTI, 2010. június 3. [2011. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 3.)

Források

Kembali kehalaman sebelumnya