A barnatönkű fokhagymagomba vagy fokhagymaszagú szegfűgomba(Mycetinis scorodonius, korábban Marasmius scorodonius) erdei korhadékon élő, fű között tömegesen növő gomba.
A mezei szegfűgombánál kisebb. A kalapja krémszínű, tönkje merev, vékony, vörösbarna, a tövénél fekete.
Az apró gombácska legfeljebb 1-4 centiméteres kalapjával úgy tör elő a földből, mint valami gomb. A felnyílt, tehát idősebb gombák kalapján igen vékony perem látható. A kalap harang alakú, majd egyre inkább ellaposodik, és végül a közepén kis bemélyedés képződik. Szívós felbőre sima tapintású és a szélén finoman bordázott. A tönk 2-8 centiméter hosszú és 1-4 milliméter vastag. Nedves időben a gombácskák vizet szívnak fel, ekkor érzékelhető legjobban hús vörös színeződésük.
Életmódja
Gyakran tömegesen terem
Különösen fenyőerdők tűavarján fejlődik, de korhadó leveleken, fahulladékon lomberdőkben is előfordul. Nyártól őszig gyakran igen nagy csoportokban található.
Felhasználhatósága
Az ínyencek körében közismert, erősen fokhagymaillatú, nagy becsben tartott fűszergomba. Főként a birkahúsok ismert fűszere, a francia konyha igen kedveli. Szárítva a fokhagymát helyettesítő fűszergombaként használják, mert főzéskor sem veszti el jellegzetes ízét.
↑A monograph of marasmioid and collybioid fungi in Europe. Postfach 1119, 83471 Berchtesgaden, Germany: IHW Verlag, 400–404. o. (2010). ISBN 978-3-930167-72-2
↑Champignons de France et d'Europe (french nyelven). Delachaux et Niestlé, 254. o. (2013). ISBN 978-2-603-02038-8 Also available in English.
