A fenyő-pereszke főként ősszel, fenyőerdőben termő, ehető gombafaj.
Megjelenése
Kalapja 2–10 cm átmérőjű fiatalon kúpos, később laposabb, de közepén kissé csúcsos, szürke, szálas, nemezes tapintású, ritkán sötétebb apró pikkelyek borítják.
Tönkje rövid, 3–10 cm hosszú, színe a kalaphoz hasonló, néha szálasan csíkozott. Mélyen ül az avarban.
Húsa fehér vagy szürke, a tönkben rostos.
Felhasználhatósága
Bőven termő, jóízű ehető gomba. A kalap bőrét az étel elkészítéséhez tanácsos eltávolítani a jobb ízhatás érdekében.
Összetéveszthetősége
Több gombafaj hasonlít hozzá. A mérgező gombák közül hasonlít hozzá a Magyarországon ritkán előforduló párducpereszke, amelynek a kalapját azonban szürkésfekete jól kifejlett pikkelyek borítják, a tönkje pedig középen vastag, hasas. Hasonló alakú gombák a susulykák. Ezek kalapja sugarasan repedező, színben eltérőek, lemezeiken pedig megjelenik a barnás árnyalat.
Képek
Fenyőpereszke
A mérgező párducpereszke kalapja
A faj az irodalomban
A fajról szól Szakonyi KárolyFenyőpereszke című novellája. (Kötetben megjelent a szerző Magányos biciklista című, 1983-as kiadású, gyűjteményes kötetében.)
Források
Fenyő-pereszke a Miskolci Gombász Egyesület (MIGE) honlapján
Kalmár - Makara: Ehető és mérges gombák. 4. átdolgozott kiadás, Natura, Budapest, 1978.
Thomas Laessoe: Gombák. Határozó Kézikönyvek sorozat, Panem kiadó, Budapest, 2002.