Sárga korallgomba

Sárga korallgomba
Kifejlett példány
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák (Fungi) Törzs: Bazídiumos gombák (Basidiomycota) Osztály: Agaricomycetes Rend: Gomphales Család: Korallgombafélék (Ramariaceae) Nemzetség: Korallgomba (Ramaria) Fr. ex Bonord. (1851) Faj: R. flava
Tudományos név
Ramaria flava (Schaeff.) Quél. (1888)
Szinonimák
Coralloides flavus Tourn. ex Battarra (1755) Clavaria flava Schaeff. (1774) Corallium flavum (Schaeff.) G.Hahn (1883)
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Sárga korallgomba témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Sárga korallgomba témájú médiaállományokat és Sárga korallgomba témájú kategóriát.

A sárga korallgomba (Ramaria flava) az Agaricomycetes osztályának Gomphales rendjébe, ezen belül a korallgombafélék (Ramariaceae) családjába tartozó faj. A magyar nyelvterület némely vidékein seprűgombának nevezik. Gímes és Nyitragerencsér környékén csibelábnak is nevezik.^[1]

Előfordulása

A sárga korallgomba Európában az egyik legnagyobb termetű korallgombafaj, lomb-, tűlevelű és elegyes erdőkben, különösen bükkök és lucfenyők alatt nő. Júniustól októberig terem. Európán kívül Chilében és Dél-Brazíliában is őshonos.

Megjelenése

A termőtest magassága 15-20 centiméter, átmérője 10-15 centiméter. Fehéres tönkjéből többszörösen osztott vastag és cserjére emlékeztető, egyenesen felálló ágacskák nőnek, amelyek többé-kevésbé hengeresek, de oldalról összenyomottak is lehetnek. Az ágak gyakran két kis tompa csúcsba végződnek vagy szabálytalanul lecsapottak, színük világító, világos kankalinsárga vagy tojássárga. Az alsó ágak a tönk körül fiatalon gyakran vöröses befuttatásúak, idősebb korban világos okker tónusúak.

Felhasználhatósága

A gomba fehér, gyengén szívós, merev húsa kissé kesernyés ízű. Kizárólag a fiatal gombákat szabad felhasználni, a nagyon idősek hashajtó hatásúak. A gombát használat előtt le kell forrázni, így kitűnő paprikás készül belőle.

Összetéveszthetősége

Könnyen összetéveszthető a cifra korallgombával (Ramaria formosa), amely azonban halványabb színű és erős hasmenést okozhat, de nem súlyosan mérgező gomba.

Jegyzetek

1. csibeláb. In Bagladi Orsolya: Magyar gombanevek nyelvészeti elemzése: Doktori (PhD) értekezés. Veszprém: Pannon Egyetem, Nyelvtudományi Doktori Iskola, Szaknyelvi Kommunikáció Alprogram. 2011. 178. o. arch Hozzáférés: 2015. október 16. (pdf) Eredeti forrás: Zsigmond Győző: Gomba és hagyomány (2009), 138. o.  

Források

• Nagy Európai Természetkalauz, Szlovákia, OFFICINA NOVA, 1993–, ISBN 963-8185-40-6
• Veress Magda:Gombáskönyv, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1982
• Quélet L. (1888). Flore mycologique de la France et des pays limitrophes (in French). Paris, France: Octav Doin.
• "Ramaria flava (Schaeff.) Quél. 1888". MycoBank. International Mycological Association. Retrieved 2012-08-29.