A 2021-es népszámlálás adatai alapján 7730 lakosából 6736 magyar, 218 román, 73 roma és 3 német volt (698 személyről nem volt elérhető információ).[5]
Fekvése
Barót a Kovászna megye északnyugati részén fekvő Baróti-medencében helyezkedik el. A medencét a Dél-Hargita, a Baróti-hegység, és a Persány-hegység határolja. Barót az azonos nevű patak alsó folyása mellett terül el, a patak pedig kettészeli a helységet. A település határának nagyobbik része dombvidék. Határát északnyugatról a Kormos-Lángos pataka, nyugatról az Olt szegélyzi.[6]
A település nevét valószínűleg a honfoglaláskor itt letelepedett Barót nemzetségről kapta. A nemzetségnév a törökboru aldi (= nyest) főnévre megy vissza.
Barót nevének eredetével már Orbán Balázs is foglalkozott:
Baróth nevét igen sokféleképen származtatják. Benkő szent Bartholdtól; a hagyomány azonban regényes eredetről beszé. A mongolduláskor, midőn e haza népe üldözött vadként bolygott az erdők rengetegében, egy együtt bujdákoló szerelmes pár megpillantván e szép kies völgyet, felkiáltának: bár ott lenne nyugalmunk helye! Oda is települtek, s számos magzatokkal áldatván meg, alapitóji lettek e falunak, melyet első meglepetésök kicsalta felkiáltásukról neveztek Bárottnak, miből később idomitással lett Barot, s igy irva találjuk Baróth nevét régi okmányokban is, a h csak későbbi hozzátoldás.De legvalószinübb Horváth István névszármaztatása, ki a honfoglaláskor Erdélybe települhetett Barot nemzetségtől származtatja.[9]
Története
II. András király egy 1224-es kiváltságlevélben szabályozta a szász telepesek jogi helyzetét, és kijelölte a nekük adott terület határait. Az Andreanum néven ismert kiváltságlevél a szászoknak adományozott területek egyik határpontjaként hivatkozik egy Boralt nevű helyre:[10][11][12]
[...] ita tamen quod universus populus incipiens a Varas usque in Boralt cum terra Siculorum terre Sebus et terra Daraus unus sit populus et sub uno iudice censeantur omnibus comitatibus preter Cibiniensem cessantibus radicitus.[12]
– részlet az Andreanumból
Az Andreanum másolata. A II. András király által kiadott kiváltságlevél eredetije elveszett. A szövege mégis ismert, mivel I. Károly magyar király 1317. május 25-én hiteles másolatot készíttetett róla, és az okiratban foglaltakat megerősítette.[13][14]
Hogy az Andreanumban szereplő Boralt a mai Barótot jelöli-e, ezzel kapcsolatban nincs teljes megegyezés a szakértők között. Ezen szakmai vita alapvonalairól már Orbán Balázs is említést tesz, valamint ő maga is a Boralt Baróttal való azonosítása ellen hoz fel érveket.[15] Orbán Balázs után Binder Pál mélyrehatóbban is foglalkozik a vitás névazonosítás kérdéskörével, és ő is arra a következtetésre jut, hogy az 1224-ben említett Boralt nem Barótra utal.[16]
Vannak viszont források és szerzők, akik úgy vélik, hogy a kiváltságlevélben szereplő Boralt nevű hely Barót települést jelzi.[17] Az azonosság mellett foglal állást sokak mellett Benkő József, August Ludwig Schlözer, Otto Mittelstrass, de P. Szabó Béla is Baróttal azonosítja Boraltot 2022-es szakmunkájában.[16][18]
Az Andreanum után több, mint száz évvel, 1332-ben, 1333-ban és 1334-ben említik Barótot a pápai tizedjegyékben Borouch, Baroch,[19] és Barchuch név alatt.[15][20][21]
Item Damyanus sacerdos de Borouch solvit XV. banales antiquos.[22] – Barót a pápai dézsmák regestrumának egyik szakaszában
1334-ben egy peres kérdésben is említik Barótot, "midőn Baróti Lőrincz, Miklóssal, Gyula fiával perel egy „Salamon” nevü hely felett."[15][21]
Barót írásos említései mellett, a 13–14. századtól, a határpontként többször megjelölt Vécerről is vannak feljegyzések. 1252-ben például így hivatkoznak Vécerre: "Prima meta incipit ab oriente super quodam monte nomine Vecul et venit ad flumen Olth [...]"[23]. Majd 1349-ben eképpen: "prima enim meta incipit in tine montis Vechul iuxta fluuium Olth, deinde per Kuzepberch [...]"[24]
Luxemburgi Zsigmond 1396-os törökellenes hadjáratában egy Cserei Balázs nevű baróti vitéz is részt vett. A nikápolyi csatában ő mentette meg Zsigmond királyt a rá támadó török harcostól, és a menekülés alatt búzaszemekkel táplálta a királyt. A hazatérés után, hűséges katonai szolgálatáért a király Cserei Balázst birtokadományokkal és olyan címerrel jutalmazta, amely alátámasztja hőstettét.[15][25][26][27][28][29] A király Balázsfalvát és a környékén lévő tizenhárom jobbágyfalut adta a baróti vitéznek.[30] Nem mellékes, hogy Balázsfalva nevének eredete Cserei Balázsra mutat.[27][31][32]
A baróti várat, amely valószínűleg a település határában állott rómaicastrum maradványa lehetett, a középkorbanVenczel várának hívták. A vár lábánál feküdt egykor Alsó- vagy Kisbarót. Felső- vagy Nagybarót pedig a Nagyerdő alatt feküdt.
A római katolikus templom a 16. században épült. A reformáció idején Erdővidék települései túlnyomó többségben protestáns hitre tértek. Barót azonban megőrizte katolikus többségét Nagy Baróti Kata erélyes fellépésének következtében. A nagy tekintéllyel bíró, Baróti családhoz tartozó nő összehívta a többi asszonyt, dorongokkal és nyársakkal elállták a templom kapuját a nemkatolikus biztosok és hitszónokok előtt, így Barót megőrizte katolikus többségét egészen az 1900-as évek derekáig.[11][33][34][35][36] Ma a római katolikus nőszövetség a Nagy Kata nevet viseli.[37]
1802-ben földrengés pusztított, melyben a templom is súlyosan megrongálódott, és 1817-ben újjá kellett építeni.
Az 1848-49-es szabadságharc eseményei Barót környékén is erőteljes lenyomatot hagytak. 1848. december 9-én csata fejlődött ki a háromszéki magyar és az osztrák csapatok közt Felsőrákos és Köpec határában, amely – a háromszékiek hősies ellenállása dacára – osztrák győzelemmel zárult. Azonban az osztrák csapatokat vezető August von Heydte(wd) dragonyos őrnagy nem elégedett meg a katonai győzelemmel. Az ágostonfalviakkal kiegészült osztrákok felgyújtották Köpecet, a menekülőket pedig lemészárolták. December 9-én ötvenen haltak meg ilyen körülmények közt. Egyes elbeszélések szerint a pusztítás egy kétórai szabadrablás ideje alatt történt, amely különös kegyetlenkedésekbe torkollt. Innen eredeztethető a mondás: „Baj van Köpecen.”[38][39]
Az 1848. december 13-i rikai csata hadállása az ütközet kezdetén
Az események hírére a háromszéki magyar csapatok erőteljes mozgolódásba kezdtek, és 1848. december 13-án Barót és Köpec irányából támadást indítottak August von Heydte őrnagy osztrák egységei ellen. A rikai csatában(wd) a háromszékiek Gál Sándor és Horváth Ignác parancsnoksága alatt harcoltak, a tüzérséget pedig maga Gábor Áron vezényelte. A magyar seregtestek a Köpec és Barót mellett fejlődtek hadrendbe. Gábor Áron ágyúinak megszólalása egyértelműen demoralizálóan hatott az osztrákoka. Alsórákos és a Rika irányába nyomták vissza a háromszéki magyar csapatok az osztrákokat. A rikai csatában az osztrákok seregtestek órák alatt felbomlottak és menekülésbe kezdtek. 297-re teszik a halottak számát, a magyarok pedig tekintélyes zsákmányra tettek szert. Az ütközetben helytállásával kitüntette magát Gábor Áron, aki mellett a csatában végig ott volt élettársa, Velcsuj Jusztina. Egy Demeter Sándor nevű szemtanú írta, hogy a csata után, a fonókban így énekeltek: „Híres Heydte kapitány / Általugrott a Rikán. / Három alma meg egy fél, / Úgy fut Heydte, mint a szél”.[38][40][41]
1876-tól járási székhely. 1910-ben 2531 lakosa volt, 30 kivételével mind magyarok. TrianonigHáromszék vármegye Miklósvári járásához tartozott.
A Székely Hadosztály katonai jelvénye
Barót története a Székely Hadosztály megalakulásával is szoros kapcsolatban van. 1918 novemberének második felében, a román hadsereg Erdélybe törésének hírére, Kolozsváron szervezkedés indult az ott tartózkodó, fiatal, tartalékos, székely tisztek között. Céljuk az volt, hogy egy ütőképes alakulatot toborozzanak, amely képes lehet megállítani a román hadsereg előretörését. Ennek érdekében a toborzás legelső helyszínének Barótot jelölték ki, ahová a szervezkedők 1918. november 28-án érkeztek meg. Figyelemre méltó, hogy ameddig a románok az 1918. december 1-i gyulafehérvári nagygyűlésre mentek, addig november 30-án éjszaka barótiak és bibarcfalviak indultak az ágostonfalvi vasútállomáshoz, azzal a szándékkal hogy majd feltartóztassák a román hadsereg előrenyomulását. Ezután Erdővidék többi falvaiból is útnak indultak az önkéntesek. Hogy miért épp Barót lett a toborzás központja, arról Zágoni István, az önkénteseket verbuváló egyik székely tiszt a következőket írta:[42][43][44][45]
„Nemcsak azért, mert mi, a szervezés elindítói idevalók voltunk, hanem több más okból. Jól ismertük Erdővidék kultúrában magasan fejlett és nemzeti önérzetében kemény, áldozatkészségben elszánt népét, ezért bizton számítottunk rá, hogy a felhasználható igen rövid idő alatt feltétlenül eredményt tudunk elérni."[44]
A Székely Hadosztály megalakulására emlékezve, 2008. május 24-én, a Bardoc-Miklósvárszék Egyesület plakettet avatott a mai református parókia oldalán.[43][46]
A 2021-es népszámlálás adatai alapján 7730 lakosából 6736 magyar, 218 román, 73 roma és 3 német volt (698 személyről nem volt elérhető információ).[5]
Gazdasága
Orbán Balázs így írt az 1800-as évek derekának Barótjáról:
„Baróth vásáros hely, s arra hivatott, hogy e vidék központi városává nője ki magát. Naponta csinosodik, s gyarapodik ugy, hogy már is városias küllemmel bir. Téres piaczán (melynek képét mellékelem) több bolt, és kőépület, a községben számos iparos és gyár van, minek következtében élénk kereskedelmi mozgalom uralkodik. Itten van Miklósvárszék székháza, Erdővidék kaszinója, posta és távsürgöny állomás, szóval mind azon elemek, melyek jogot nyujtanak a várossá lételre.”[9]
Római katolikus templomát1564-ben építették, majd 1690-ben barokk stílusban átépítették, szentélyét 1760 és 1767 között építették újjá. 1817-ben a földrengés következtében megrongálódott és ismét újjá kellett építeni. Erődített körfal övezi, tornya a déli oldalon nyíló bejárat felett áll.
A várostól nyugatra levő Kisasszony-kápolna 1755-ben épült.
1840-ben alsózaturcsai Zathureczky Gyula birtokos, országgyűlési képviselő. Megjegyzés: Ma a református egyházközség kórusa, az egykori karnagy, Zathureczky Gyula nevét viseli.[55][56]
1853-ban Takó János róm. katolikus esperes, író[57]
1863-ban Gaál Mózes főgimnáziumi tanár, tankerületi főigazgató, ifjúsági író
↑Janitsek Jenő. Miklósvárszék történeti és jelenkori hely- és családnevei, Magyar Névtani Dolgozatok, 188. Budapest: ELTE Magyar Nyelvtudományi Intézet Névkutató Munkaközössége, 9. o.. Hozzáférés ideje: 2024. február 26.
↑szerk.: Fazakas Zoltán József; Fegyveresi Zsolt; Veress Emőd: I. rész: Erdély, mint a Magyar Királyság része, 2. Diploma Andreanum – II. András szabadságlevele az erdélyi szászok számára (1224), Források Erdély jogtörténetének a tanulmányozásához, 1. kiadás (magyar nyelven), Kolozsvár: Forum Iuris Könyvkiadó, 11. o. (2021). ISBN 978-606-9061-27-5. Hozzáférés ideje: 2024. január 22. „...hogy az egész nép a Uarosstól (Szászváros) kezdvén egészen Baraltig (Bárót) a székelyek földjével, a Szebus (Sebes) földdel és a Daraus (Daróc) földdel együtt egy nép legyen, és egy bíró alá számláltasson, szűnjék meg teljességgel minden ispánság a szebenin kívül.”
↑P. Szabó Béla.szerk.: Prof. Dr. Szilágyi János Ede PhD, habil: Az Aranybulla a joghistóriában (PDF), Sorozatszerkesztő bizottság: dr. F. Tóth Gábor; dr. Benyusz Márta; Prof. Dr. Nagy Zoltán PhD, habil.; Prof. Dr. Veress Emőd DSc, habil.;, JOGI KULTÚRÁNK ÖRÖKSÉGE 1., Budapest: Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet, 204. o. (2022). ISBN 978-615-6356-22-2. Hozzáférés ideje: 2024. január 22.
↑ERDÉLYI MAGYAR OKMÁNYTÁR – Oklevelek, levelek és más írásos emlékek Erdély történetéhez I. 1023-1300, Bev., Jegyz. Jákó Zsigmond (latin, magyar nyelven), Budapest: Akadémiai Kiadó, 196. o. (1997)
↑Székely oklevéltár – 1211-1519, 1 Kötet (latin, magyar nyelven). Kolozsvár: A Magyar Történelmi Társulat Kolozsvári Bizottsága, 56. o. (1872)
↑szerk.: Szádeczky Lajos: IV. fejezet, Cserey Mihály névsora kortársairól, a kihalt családokról, az emelkedett családokról és saját családja leszármazása., MAGYAR TÖRTÉNELMI EMLÉKEK., 36. kötet. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, p. 288. o. (1903)
↑Kisgyörgy Zoltán (2011. július 13.). „Mélyre ástak a múltban”. Háromszék. (Hozzáférés: 2024. február 4.)
↑ (1937. május 9.) „Az erdélyi román Athén 200 éve”. Brassói Lapok (Románia) 43. évfolyam (84. szám), p. 11. o. (Hozzáférés: 2024. február 4.)
↑A PALLAS NAGY LEXIKONA, 2. kötet, PALLAS IRODALMI ÉS NYOMDAI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG, p. 520. o. (1893). Hozzáférés ideje: 2024. február 4.
↑Veszely Károly. A BARÓTI PLÉBÁNIA, p. 5. o. (1868). Hozzáférés ideje: 2024. február 4.
↑Kisgyörgy Zoltán (2011. november 17.). „Nagy Baróti Kata”. Háromszék. (Hozzáférés: 2024. február 4.)
↑ (2014. július 14.) „Magyar örökség tábor
Népünk múltját, kimagasló örökségét fedezhettük fel”. Erdővidéki Hírlap (Románia) 2. évfolyam (28. szám), p. 4. o.
↑Csáki Árpád (2005. december 1.). „A baróti első református templom építésének története”. Erdővidéki Lapok (Románia), Barót 6. évfolyam (4. szám), p. 6. o.
↑Sz.Réka (2004. szeptember 17.). „Nőszövetségi Fórum”. Erdővidék (Románia) 8. évfolyam (36. szám), p. 1. o. (Hozzáférés: 2024. február 4.)
↑Balázs Béla (1943. március 28.). „BAJ VAN KÖPECEN...”. Székely Nép (Magyarország) 61. évfolyam (70. szám), 9-10. o.
↑Csikány Tamás (2007). „A HÁROMSZÉKI KISHÁBORÚ 1848 DECEMBERÉBEN” (PDF). Hadtörténelmi közlemények120 évf. (3. szám), pp. 862-863. o. (Hozzáférés: 2024. február 26.)
↑Nagy Szabolcs (2020. május 11.). „A székely hadosztály” (mayar nyelven). Háromszék (Románia) 32 (8979-8999), 6. o.
↑ abHecser László (2008. május 27.). „A Székely Hadosztály hősei előtt tisztelegtek” (magyar nyelven). Háromszék (Románia) 20 (5365-5389), 3. o.
↑ abSylvester Lajos (2011. december 6.). „A Székely Hadosztály erdővidéki emlékműve” (magyar nyelven). Háromszék23 (6456-6479), 5. o. (Hozzáférés: 2024. január 19.)
↑GOTTFRIED BARNA (2018). „A SZÉKELY HADOSZTÁLY MEGALAKULÁSA” (magyar nyelven). Korunk2018 (III. folyam 29) (12), 22-30. o. (Hozzáférés: 2024. január 20.)
↑Hecser László (2009. december 2.). „A Székely Hadosztály hősei előtt tisztelegtek” (magyar nyelven). Háromszék (Románia) 21 (5846-5870), 1. o.
↑Demeter László (2001). „Az 1918 előtt élt Erdővidékről származórómai katolikus világi papok és szerzetesek”. Erdővidéki Lapok (Románia) 2. évfolyam (4. szám), 23-26. o.
↑„Zathureczky Gyula”. Székely Nép (Románia), Sepsiszentgyörgy XLII. évfolyam (65. szám), pp. 1-2. o.
↑Hecser László (2015. július 6.). „Dallal telt meg Barót”. Háromszék (Románia). (Hozzáférés: 2024. március 10.)
↑Demeter László (2003). „ÉVFORDULÓK”. Erdővidéki Lapok (Románia) 4. évfolyam (3. szám), p. 15. o.
↑Pál Anikó (2006. november 10.). „Múzeum születik”. Erdővidék (Románia), Barót 10. évfolyam (45. szám), p. 5. o. (Hozzáférés: 2024. február 5.)
.jpg)
.JPG)
.svg){kind=small}
