A francia forradalom kronológiája

A francia forradalom kronológiája az 1788 és 1799 között lejátszódott politikai és gazdasági eseményeket tartalmazza. A francia forradalomnak szentelt múzeumot 1984. július 13-án avatták fel Vizille-ben.

Előzmények

1774.

Május 10-én XV. Lajos unokája XVI. Lajos néven lépett trónra, felesége Marie Antoinette, Mária Terézia osztrák császárné legifjabb leánya.
A király elküldte a régi, gyűlölt minisztereket és újra összehívta a régi parlamenteket (törvényszékeket), de ezzel veszélyes ellenfelet támasztott saját magának, mivel ezek minden olyan királyi rendelkezést megakadályoztak, amely számukra kedvezőtlen volt.
Az országban egyre erősödött a gazdasági válság. A belső vámok és a hatalmas állami deficit, amely elsősorban abból adódott, hogy a hadsereget, a nemességet és a királyi udvart fent kellett tartani, akadályozták a gazdasági fejlődést. A nép hihetetlen nyomorban élt, éhséglázadások, parasztfelkelések, sztrájkok követték egymást.
Augusztusban a király Turgot-t nevezte ki pénzügy- és tengerészeti miniszterré.
Szeptemberben felszabadították a gabona árát, mire az árak emelkedni kezdtek és ez a rendkívül rossz termés mellett, nyugtalanságot okozott.

1775.

Sztrájkok, megmozdulások Párizsban, Pontoise-ban, Dijonban.

1776. január–március

Turgot híres Hat rendeletében eltörölte a robotot, betiltotta a céheket és bevezette a földtulajdon adóztatását. Mivel a kiváltságos réteg ellenszenvvel fogadta a reformokat, a király május 12-én menesztette Turgot-t.

1777.

Jacques Necker lett az új pénzügyminiszter. Működése alatt óvatos reformok születtek: kegydíjak megszüntetése, arányos adózás.

1778.

A gazdaság hanyatlása felgyorsult, később gazdasági válságban torkollott és szörnyű nyomort idézett elő.
Február 6-án Benjamin Franklin amerikai nagykövet és Charles Gravier de Vergennes francia külügyminiszter barátsági és kereskedelmi szerződést kötöttek, amelynek értelmében a franciák segítséget nyújtanak az amerikaiaknak, az angolokkal vívott függetlenségi háborúban.

1780.

Necker az amerikaiak mellett viselt háború elhúzódásának gazdasági veszélyeire hívta fel a figyelmet, mert szinte csak hitelekből fedezte Franciaország a költségeket. A háború támogatása miatt borult fel véglegesen a monarchia pénzügyi egyensúlya.

1781. május 19.

XVI. Lajos menesztette Neckert, miután a pénzügyminiszter nyilvánosságra hozta a titkos állami pénzügyek állását, a gazdasági helyzet katasztrofális állapotát.

1783. november

Calonne az újonnan kinevezett pénzügyi főfelügyelő. Elődei, Joly de Fleury és Le Fèvre d’Ormesson eredménytelenül küzdöttek a deficittel. Calonne hatalmas kölcsönöket vett fel.

1783-1786.

Parasztfelkelések törtek ki Languedoc-ban. Az éhezés és a nyomor egyre hatalmasabb méreteket öltött az országban.

1785.

A „nyakék-per”

Jeanne de Lamotte grófnő hamisított levélben rábírta Rohan bíborost, hogy segítsen a királynénak egy értékes ékszert megszerezni. A bíboros 1,6 millió livre hitelből megvette a nyakéket és átadta a grófnőnek, aki azt rögtön eladta Angliában. Akkor derült fény az igazságra, amikor a számlát ki kellett egyenlíteni. A grófnőt elfogták és életfogytiglani börtönre ítélték. Az országos botrány tovább fokozta a monarchia ellenes hangulatot.

1786.

A francia kormány olyan kereskedelmi szerződést kötött Angliával, amelyben az angol áruk behozatali vámját leszállította. A szerződés nyomán nehéz helyzetbe került a hazai ipar.

1786. augusztus 20.

Calonne reformjavaslatot tett a deficit csökkentésére és az adósság kifizetésére.

1787. február

A mind nyomasztóbb deficit miatt, Calonne pénzügyminiszter javaslatára, a király – a parlament kikerülésével – összehívta az előkelők gyűlését, hogy a pénzügyeket rendezze. A főpapok, főurak és a magas beosztású tisztviselők nem fogadták el az új adóreform tervét. Kényszerítették a királyt, hogy váltsa le Calonne-t. Helyére legnagyobb ellenfele, Étienne-Charles de Loménie de Brienne toulouse-i érsek lépett. Loménie de Brienne május 25-én feloszlatta az eredménytelen gyűlést. Azután a parlamenthez fordult, sikertelenül.
Az év folyamán nemesi lázadás kezdődött – parlament polgári eredetű arisztokratáival összefogva – a rendi gyűlések visszaállítása érdekében.
XVI. Lajos a birtokaira száműzte Orléans hercegét („Égalité Fülöpöt”), szélsőséges liberális nézetei hangoztatása miatt.

1788. január 4.

A parlament követelte az egyéni szabadság biztosítását. A király igazságszolgáltatási reformot akart: fellebbviteli bíróságok gyakorolják a parlament jogait, stb.

május 3.

A parlament nyilatkozatban foglalta össze az alaptörvényeket, és saját magát nyilvánította azok őrzőjének, ezzel tagadva a király abszolút hatalmát.

május 8.

Előterjesztették a királyi reformot: a kivégzés előtti kínzás eltörlése, az alsófokú és különleges bíróságok megszüntetése, a fellebbviteli bíróságok átszervezése, stb. A reformok már elkéstek.
A nyár folyamán arisztokrata, főnemesi és nagypolgári ellenállás alakult ki a királyi reformokkal szemben. Minden réteg, papok, nemesek, katonák, polgárok, parasztok elégedetlenek voltak a helyzetükkel és a kilátásokkal. A kincstár államcsődöt jelentett, a mezőgazdaság is súlyos válságban volt. Kormányrendelet fosztotta meg a parlamentet kiváltságos helyzetétől.
Tömegmozgalmak kezdődtek országszerte. Röpiratok jelentek meg az önkényuralom megszüntetésért.

augusztus 8.

A király ígéretet tett a rendi gyűlés összehívására és menesztette a pénzügyminisztert.

augusztus 25.

A király visszahívta Neckert a kormányba.

június 7.

A „cserepek napja”. Lázadás Grenoble-ban, amelynek során a lázadók először cserepekkel dobálták a járőröket, s ezért a hadsereg visszavonult. Ezután a lázongók újra beiktatták a régi bírákat a királyi rendelettel szemben.

június 14.

Grenoble-ban a papok, nemesek és főleg a harmadik rend, a polgárság képviselői követelték a rendi gyűlés összehívását.

július 5.

Loménie de Brienne bejelentette a rendi gyűlés összehívását.

augusztus 8.

A király ígéretet tett, hogy a következő év (1789) május 1-jére összehívja a rendi gyűlést. A harmadik rend és az arisztokrácia lelkesen fogadta.

szeptember 21.

A párizsi parlament döntött, hogy rendszeresen összeül a rendi gyűlés olyan összetételben, mint 1614-ben. Ezzel automatikusan kizárták a polgárságot, amely ennek hatására szakított az arisztokráciával.

november

Necker összehívta az előkelők újabb gyűlését, hogy a harmadik rend kétszeres képviseletet kapjon.

december 5.

A parlament jóváhagyta a harmadik rend kétszeres képviseletét, de nem támogatta a személyenkénti szavazást.

december 12.

A királyi hercegek folyamodványban utasították el a harmadik rend kétszeres képviseletét.

december 27.

A királyi tanács ülésén Necker javasolta, hogy tisztázzák a lakosság aránya szerinti képviseletet, a harmadik rend kétszeres képviseletét és a küldöttválasztás rendjét.

1789

A rendi gyűlés megnyitása Versailles-ban

január:

Necker bejelenti az államcsődöt.

január 24.

Megjelenik a választási szabályzat. Kézbesítik a rendi gyűlés összehívásához a meghívó leveleket, de még mindig nem dőlt el, hogy a szavazás személyek vagy rendek szerint történik majd.

április 27.

Rendkívüli hatású pamflet jelenik meg Párizsban, Sieyès abbétól: „Mi a harmadik rend” címmel. Megjelennek az ún. panaszfüzetek, amelyben a sérelmek, panaszok felsorolásán túl bírálják az abszolutizmust és alkotmányt követelnek.

május 2.

A rendi gyűlés küldötteit bemutatják XVI. Lajosnak. A választás eredménye: papság 291 fő, nemesség 270 fő, polgárság: 578 fő. A király nem kívánja olyan mércével mérni a harmadik rendet, mint az első kettőt.

május 5.

Versailles-ban 1614 óta először ül össze a rendi gyűlés (papság, nemesség, polgárság).
Robesspierre, Blin, Le Chapelier és Barnave a harmadik rend képviselői alsóháznak nyilvánítják magukat és elvetik a rendi gyűlés régi formáit. Mind a papságban, mind a nemességben sokan kívánnak reformokat. A király óv a reformoktól. Necker csak a gazdasági helyzetről beszél, nem ad semmilyen politikai programot, továbbá nem szól a szavazás rendenkénti vagy személyenkénti kérdéséről. A harmadik rend képviselői csalódottan kivonulnak.

május 6.

A harmadik rend képviselői felvették „a kommunák (városi közösség) küldöttei” címet, így jelezve hogy nem ismerik el a rendi felosztást.

június 17.

A harmadik rend képviselői, Sieyès abbé javaslatára nemzetgyűléssé nyilvánítják magukat. Ez azt jelenti, hogy csak saját magukat tekintik a nemzet egyedüli képviselőinek. Elvetik a régi adórendszert. Ezután csak a nemzetgyűlés beleegyezésével emelhetők az adók. Követelik a rendek közti jogegyenlőséget, a király vétójogának megszüntetését. Talleyrand, Autun püspöke is tagja a nemzetgyűlésnek, mint a harmadik rend képviselője.

június 19.

XVI. Lajos a hercegek befolyására, javítási munkák ürügyén bezáratja a rendek üléstermét.

június 20.

A harmadik rend képviselői, miután zárva találják helyiségüket a Hôtel des Menus Plaisirs-ben, a Labdaházban (Jeu de Paume) gyűlnek össze, és megesküsznek, hogy az alkotmány kidolgozása előtt nem oszlanak szét. Ezzel megkezdi működését az alkotmányozó nemzetgyűlés.

június 23.

XVI. Lajos megparancsolja a nemzetgyűlés feloszlatását, ezt Mirabeau gróf, a harmadik rend képviselője visszautasítja.

június 25.

A harmadik rendhez csatlakozik a papság és nemesség 47 tagja Orléans hercegének vezetésével. Néhány királyi csapat megtagadja az engedelmességet. Elkezdődik a polgárőrség szervezése.

június 27.

A király engedélyezi a három rend (nemesek, papok, polgárok) együttes ülését és az alkotmány kidolgozását.

július 6.

A nemzetgyűlés alkotmányozó gyűléssé alakul, és kimondja a népszuverenitást (a nép a legfőbb hatalom) az abszolút monarchiával szemben.

július 9.

Az alkotmányozó nemzetgyűlés megkezdi tevékenységét, 1791. szeptember 30-ig folyamatosan ülésezik.

július 11.

A király meneszti a népszerű Neckert, és helyette kinevezi az ellenforradalmár érzelmű Breteuil bárót.
Az új hadügyminiszter Victor-François de Broglie.
A pénzarisztokrácia szembefordul az udvarral, elkezdődik a polgárőrség felfegyverzése. A királyi csapatok maradnak.

július 12-13.

Kitudódik Necker leváltása, zuhan a pénz értéke, gyűlések, tüntetések, fegyverboltok kiürítése következik. A harmadik rend határoz a polgárőrség felállításáról, és elkezdődik a toborzás.

július 13.

Párizsban a lakosság fegyverkezik, és macskakövekből barikádokat emel. Egyre többen jelentkeznek a polgárőrségbe. A királyi testőrség megtagadja az engedelmességet, és a Városháza rendelkezésére áll.

július 14.

A Bastille ostroma, a forradalom kezdete. A párizsi nép egyrészt fegyverekhez akar jutni, másrészt egy, a Bastille-ból kiinduló támadást kíván megakadályozni. Feltűnik a háromszínű zászló, a trikolór, mint a forradalom jelképe.

július 15.

A lázongó Párizs kényszeríti a királyt a katonaság visszavonására. La Fayette márki, tábornok és politikus vezetésével a polgárőrség átalakul nemzetőrséggé.

július 16.

A király ismét visszahívja Neckert.
A vidéki városokban megalakulnak a községi és városi tanácsok.

július 17.

XVI. Lajos Párizsba utazik, és jelenlétével szentesíti a július 14-i felkelés eredményeit.
Megkezdődik az arisztokraták külföldre távozása. A hónap folyamán vidéken is gyorsan terjed a forradalom.

július 20.

A „nagy félelem” (La grande peur) kezdete. A termést pusztító bandákról és az arisztokraták összeesküvéséről terjedő rémhírek hatására az addigi legnagyobb felkelés robban ki Île-de-France-ban, amely gyorsan tovaterjed. Több tartományban megrohamozzák a kastélyokat, tűzre vetik a beszolgáltatási jegyzékeket. A nemesség nagy része rémülten menekül. A nemzeti gárdák fellépnek a felkelők ellen. A zavargások a hónap végéig tartanak.

augusztus 4-5.

Az alkotmányozó nemzetgyűlés megszavazza a jobbágyság és a rendi kiváltságok eltörlését, megváltoztatja a hivatalviselés szabályait, megszünteti a tizedet. A nemesség nagy része és a főpapság elutasítja a határozatokat.

augusztus 26.

A nemzetgyűlés kiadja az Emberi és polgári jogok nyilatkozatát, amely alapelvként hirdeti a politikai jogegyenlőséget, az alapvető szabadságjogokat (szólás-, sajtó-, lelkiismereti szabadság), a törvényt pedig a népakarat kifejeződésének tekinti. A helyi jogszokások, kiváltságok megszűnnek. Ezzel végleg elbukik a régi rendszer. A monarchisták felvetik a felsőház felállítását (kétkamarás rendszer). A nemesség nagy része és a főpapság elutasítja.

szeptember:

A hónap elején Mounier vezetésével megalakul az angol mintájú alkotmányos királyságot támogatók csoportja.

szeptember 10.

Elvetik a kétkamarás rendszert. A nemzetgyűlés ezzel a határozattal kívánta a monarchiát támogató nemességet kikapcsolni.

szeptember 11.

A nemzetgyűléstől a király felfüggesztő hatályú vétót kap.

szeptember 18.

A gabonaárakat felszabadítják.

szeptember 22.

A nemzetgyűlés megszavazza a monarchikus kormány eszméjét, de leszűkíti az uralkodó jogkörét.

szeptember 23.

A király akarata nem törvényerejű többé. A nemzetgyűlés szerint minden hatalom forrása a nemzet, a törvényhozó hatalmat a nemzetgyűlés testesíti meg.

október 5-6.

Párizsi nők, piaci kofák és a Saint-Antoine külváros asszonyai, nyomukban 20 000 nemzetőrrel Versailles-ba vonulnak, és arra kényszerítik a királyi családot, hogy 6-án reggel költözzenek Párizsba. A nemzetgyűlés követi a királyt.

október 6.

Megjelenik a jövedelem negyedrészét érintő hazafias hozzájárulás, mint adó.

október 7.

La Fayette márki eljárást indít a lázongók ellen, és megszervez egy monarchista tüntetést párizsi kofákból. A nemzetgyűlés a király címét megváltoztatja, „Franciaország és Navarra királya” helyett: a „franciák királya”.

október 8.

La Fayette elfogató parancsot ad ki Marat ellen.

október 10.

A Jakobinus klub új emblémája (1792-től)

XVI. Lajos felesküszik az alkotmányra.
Talleyrand javasolja, hogy az egyház javai szálljanak a nemzetre.

október 11.

Rendelet ruházza fel a Châtelet börtönben működő bíróságot ítélkezési joggal hazaárulás ügyében.

október 21.

A nemzetgyűlés fegyverhasználatot engedélyez a csoportosulások ellen.

október 22.

A demokratikus ellenzék Grégoire abbéval és Robesspierre-rel az élen tiltakozik az ellen, hogy csak a tulajdonosoknak legyen választójoguk.

november:

A hónap folyamán országszerte megalakulnak a jakobinus klubok. A jakobinusok párizsi klubját a nemzetgyűlés balszárnya vezeti, tagjai közt van Danton és Robespierre is.

november 2.

Az alkotmányozó nemzetgyűlés az egyház vagyonát a „nemzet rendelkezésére” bocsátja.
Határozat születik a papi testületek megszüntetéséről, az egyház átszervezéséről, a pápai államnak fizetett adó eltörléséről. A francia egyház nemzeti egyházzá válik.

november 7.

Határozattal távolítják el Mirabeau-t a kormányból.

november 18.

Marat cikke saját újságjában (L’Ami du Peuple) rámutat a választói jognak a plebejusokra vonatkozó következményeire, és ellenállásra szólít fel.

november 29.

Dauphiné és Vivarais szövetséget (föderációt) kötnek.

december 14.

Törvény a helyi közigazgatás megszervezéséről.

december 19. és 21.

Két kormányrendelet jelenik meg az asszignáta (forradalmi pénz) kibocsátásáról. A fedezetet elsősorban az egyháztól elkobzott földbirtokok jelentik.

december 22.

Az alkotmányozó nemzetgyűlés törvénye csak a tulajdonosoknak ad választójogot.
Megkezdi működését az új megyei adminisztráció, amelyben már nincs helye a királyi megbízottaknak. Megszületik az ország egységes területi beosztása (megye, körzet, kanton, község).

december 24.

A protestáns franciák is megkapják a polgári jogokat.

1790

január 15:

Az 1789. szeptember 29-i javaslat a megyékről

Az országot 83 megyére osztják.

január 19.:

A breton–angévin föderáció megalakulása.

január 28.

A szefárdok (spanyol, portugál és avignon-i zsidók) megkapják a polgári jogokat.

február 4.

Mirabeau tanácsára XVI. Lajos esküt tesz az alkotmányozó nemzetgyűlésben az új rend tiszteletben tartására és a szabadság védelmére.
Az emigránsok ellenzik és akciókat szerveznek, de leverésüket a király is támogatja, mert számára most nem kedvező az időpont.

február 13.

A nemzetgyűlés feloszlatja a szerzetesrendeket.

február 28.

Eltörlik a katonai rangok megvásárolhatóságát. Ezután bárki elérhetett bármilyen katonai rangot.

március 11.

Új örökösödési jog lép érvénybe. Megszűnik az elsőszülöttségi jog, az örökséget egyenlően kell felosztani.

március 17.

A papságtól elveszik az egyházi vagyon kezelését. Az egyházi birtokok a polgárság és a parasztság kezébe kerülnek.

március 21.

Megszűnik a sóilleték.

április 3.

A külkereskedelem szabadsága. Minden francia kereskedhet a Jóreménység fokán túl is, amit eddig csak a Kelet-indiai Társaság tehetett meg.

április 13.

A nemzetgyűlés nem fogadja el a katolicizmust, mint államvallást.

április 17.

Elrendelik az assignat pénzként történő használatát.

április 20.

Az állam átveszi az egyház javainak igazgatását.

április 27.

Megalakul a Cordeliers klub, az Emberi és polgári jogok barátainak társasága.

május:

Az angol–spanyol feszültség miatt kialakult vita nyomán XVI. Lajos nem üzenhet hadat, csak ajánlást fogalmazhat meg háború és béke kérdésében.

május 10.

Montauban-ban összetűzés katolikus royalisták és protestánsok között. Mirabeau memorandumot intéz a királyhoz, szeretne az udvar szolgálatába állni.

május 22.

Az alkotmányozó gyűlés elveti a hódítás jogát. Az emberek csak szabad akaratuk révén egyesülhetnek nemzetté.

május 30.

Létrejön a lyoni föderáció.

június:

A hónap folyamán megalakul a strasbourgi és lille-i föderáció.

június 12.

Avignon és a Venaissini Grófság fellázad a pápai fennhatóság ellen, Franciaországhoz kívánnak csatlakozni.

június 13.

Újabb összetűzések katolikusok és protestánsok között, ezúttal Nîmes-ben.

június 20.

Megszűnnek a nemesi rangok, eltörlik az örökös nemességet. Mindenki csak saját, polgári nevét, használhatja. A változás óriási káoszt okoz a közigazgatásban.

július 12.

Az egyház „polgári alkotmánya”. Az alkotmányozó gyűlés elfogadja az egyházi reformot, és az egyházat az állam alá rendeli. A papok állami alkalmazottak lesznek. A papság egy része nem hajlandó felesküdni az új „világi” alkotmányra.

július 14.

Szövetség ünnepe (Fête de la Fédération) a Mars-mezőn.
A forradalmárok által alakított föderációk országos ünnepe, amely véglegesen meghirdeti Franciaország egységét. Talleyrand misét celebrál a haza oltárán, mintegy 300 000 képviselőjük jelenlétében. La Fayette valamennyiük nevében esküt tesz a szabadság, a törvények és az alkotmány védelmére, majd XVI. Lajos fogad hűséget a nemzetnek és a törvénynek. La Fayette tekintélye óriásira nő.

augusztus:

Elégedetlenség a hadseregben. Nancy-ban fellázad a svájci gárda zsoldjuk elsikkasztása miatt. Bouillé márki leveri a zendülést, La Fayette támogatja a márkit, ezzel azonban bátorítja az ellenforradalmárokat, így népszerűsége szétfoszlik. A hadsereg egysége megbomlik.

augusztus 16–24.

Jogegyenlőségen alapuló bíróságok felállítása (polgári „békebíróságok”, körzeti bíróság)

október 31.

Megszűnnek a belső vámok.

november 23.

Bevezetik a birtokadót.

december 6.

Dekrétum fekteti le a nemzetőrség elvi alapjait.

1791

január 3.

A nemzetgyűlés kötelezi a papokat, hogy felesküdjenek a polgári alkotmányra, de sokan megtagadják.

január 13.

Bevezetik az ingóvagyon adót.
A színházakra vonatkozó királyi cenzúra megszüntetése után majdnem 50 színház nyílik.

január 18.

A Szenegállal való kereskedelem liberalizálása.

január 20.

Határozat az igazságszolgáltatás szervezetéről városi, kantoni és megyei szinten.

február 24.

Monarchia-ellenes tüntetés a Tuileriák palotája előtt.

február 27.

A hadsereg feloszlatja a jalès-i királypárti tábort.

március 2.

Törvény oszlatja fel a céheket.
A királyi és fogyasztási adók eltörlése, az iparűzési adó bevezetése.

március 10.

VI. Piusz pápa a Quod aliquantum apostoli levelében ítéli el a papság polgári alkotmányát.

március 27.

Nemzeti államkincstár létrehozása.

április 2.

Meghal Mirabeau, az alkotmányos monarchisták egyik legjelentősebb vezetője.

április 13.

A pápa ismételten elítéli a papság polgári alkotmányát a Caritas apostoli levelében.

április 18.

Tömeg akadályozza meg, hogy a király és a királyné Saint-Cloud-ba menjen.

április 27.

Robespierre szót emel az ellen, hogy csak a kiváltságosok hordhatnak fegyvert.

május 10.

Létrehozzák a Legfelsőbb Nemzeti Bíróságot.

május 16.

Robespierre követeli, hogy az alkotmányozó nemzetgyűlés tagjai ne kerülhessenek be a törvényhozó nemzetgyűlésbe.

május 26.

Rendelet a Louvre-ról. Az alkotmányozó gyűlés a Louvre-t jelölte ki a tudomány és művészetek alkotásainak gyűjtőhelyéül.

május 30.

Robespierre felszólal a halálbüntetés eltörlése mellett.

június 14.

Le Chapelier-törvény megtiltja a sztrájkot és munkásegyletek alakítását.

június 20.

XVI. Lajos és családja szökésre tesz kísérletet. 22-én Varennes-ben a lakosság és egy huszárcsapat feltartóztatja őket, majd kényszeríti, hogy visszatérjenek Párizsba.

június 21.

A Cordeliers klub követeli az alkotmányozó gyűléstől a köztársaság kikiáltását.

július 11.

Határozat utasítja az emigránsokat a visszatérésre.

július 15.

A nemzetgyűlés megerősíti a király sérthetetlenségét.

július 16.

Megalakul a Feuillantinus klub, tagjai az alkotmányos monarchiát támogatják.

július 17.

Tömeggyűlés és sortűz a Mars-mezőn.

július 22.

Marseille elveszíti kereskedelmi monopóliumát Északnyugat-Afrikában és a Földközi-tenger keleti részén (Levante).

július 28.

Határozat a nemzeti gárda szervezetéről.

augusztus 10.

A királyi hatalom felfüggesztése az alkotmány elfogadásáig.

augusztus 27.

Pillnitzi nyilatkozat.

szeptember 3.

Az alkotmányozó gyűlés elfogadja az új alkotmányt szövegét.
Franciaország alkotmányos monarchia lesz.
Olympe de Gouges megírja a A női és polgárnői jogok nyilatkozatát

szeptember 13.

A nemzetgyűlés delegációja terjeszti a király elé az új alkotmányt.

szeptember 14.

A király felesküszik az alkotmányra a nemzetgyűlésben.
A nemzetgyűlés megszavazza, hogy Avignon-t és környékét Franciaországhoz csatolják.

szeptember 24.

Az alkotmányozó gyűlés nem adja meg a színes bőrűeknek az állampolgári jogokat.

szeptember 28.

Eltörlik a rabszolgaságot. A gyarmatokon azonban marad a rabszolgaság intézménye az ültetvényesek érdekei miatt.
A nemzetgyűlés polgárjogot ad az askenázi zsidóknak.

szeptember 30.

Az alkotmányozó nemzetgyűlés utolsó ülésén újra felesküszik a király az alkotmányra.

október 1.

Megkezdi működését a törvényhozó nemzetgyűlés.

október 7.

A király megjelenik a nemzetgyűlés előtt.

október 31.

A nemzetgyűlés hazatérésre szólítja fel a király öccsét, Provence grófját, a későbbi XVIII. Lajost. Amennyiben két hónapon belül nem tér haza, elveszíti trónutódlási jogát.

november 9.

Hazatérésre szólítják fel az emigránsokat.

november 29.

Az ellenálló papság felszólítása az eskütételre. Aki megtagadja, nem viselhet közhivatalt és eltávolíthatják lakóhelyükről.

december 9.

Narbonne-Lara tábornok lesz a hadügyminiszter.

december 14.

XVI. Lajos beszédet mond a nemzetgyűlésben a külföldi államok ellen.

december 16.

Brissot háborúra buzdít a nemzetgyűlésben.

december 19.

A király ellenzi, hogy az ellenálló papokat eskütételre kötelezzék.

1792

január 2.

Robespierre a háború ellen szólal fel a Jakobinus klubban

január 5.

Isnard beszéde: „be kell tetőzni a forradalmat”. Elgondolása szerint a franciák kötelessége minden európai trónt megdönteni és felszabadítani a népeket.

január 18.

A király öccsét, Lajost, Provence grófját megfosztják trónutódlási jogától.

január 25.

A trieri választófejedelem szétoszlatja az emigránsokat.

február 7.

A Porosz Királyság és a Habsburg Birodalom szövetsége Franciaország ellen.

február 9.

Zárolják az emigránsok vagyonát.

március 1.

II. Lipót halála, II. Ferenc lesz a császár.

március 9.

Narbonne-Lara leváltása.

március 10.

A háborút ellenző Lessart-t a Legfelsőbb Bíróság elé állítják.

március 15.

Girondisták kerülnek miniszteri posztokra. A Robespierre vezette jakobinusok szakítanak a girondistákkal.

március 20.

A törvényhozó nemzetgyűlés kivégzési eszközként fogadja el a nyaktilót.

március 23.

Feuillantinusok kerülnek a girondista miniszterek helyére.

március 25.

Franciaország ultimátuma II. Ferenc császárhoz, amelyben azt követelik, hogy ne engedje meg az emigránsok szervezkedését. A császár nem válaszol az ultimátumra.

április 20.

Hadüzenet Ausztriának. Ezzel kezdetét veszi a forradalom háborúja a külső hatalmakkal. Megalakul az első koalíció Franciaország ellen (Habsburg Birodalom, Spanyolország, Nagy-Britannia, a Szárd Királyság, a Nápolyi Királyság, Poroszország).

április 25.

Claude Joseph Rouget de Lisle megírja buzdító dalát a Rajnai Hadseregnek (a dal Franciaország himnusza lesz).

május 27.

Határozat születik az esküt visszautasító papok deportálásáról.

május 29.

A nemzetgyűlés feloszlatja a királyi gárdát.

június 8.

A törvényhozó nemzetgyűlés elfogadja a nemzeti szövetségesekből álló csapatok felállítását.

június 10.

Jean Marie Roland levélben szólítja fel a királyt, hogy mondjon le vétójogáról és fogadja el a nemzetgyűlés határozatait.

június 11.

A király megvétózza az ellenálló papokról hozott törvényt és a nemzeti szövetségesek egybehívásának javaslatát.

június 12.

A király elbocsátja a girondista minisztereket, feuillantinusok kerülnek hatalomra. Nő a feszültség a monarchisták és a köztársaságiak között.

június 13.

A nemzetgyűlés sajnálatát fejezi ki a nemzet nevében, hogy a király lecserélte a minisztereket.

június 20.

A labdaházi eskü évfordulóján a girondisták tüntetést szerveznek Párizsban. A sans-culotte-ok behatolnak a Tuileriákba. A királyra fríg sapkát tesznek, sértegetik, és követelik, hogy mondjon le vétójogáról. XVI. Lajos megőrzi flegmatikus nyugalmát, nem mond le vétójogáról, várakozó álláspontra helyezkedik, ami végzetes lesz számára.

június 28.

La Fayette visszatér Párizsba és elítéli a 20-i események felbujtóit, a nemzetgyűlésben javaslatot tesz a jakobinusok szétszórására.

július 2.

A nemzetgyűlés a királyi vétót megkerülve július 14-re Párizsba hívja a nemzeti szövetségeseket.

július 10.

A feuillantinus miniszterek lemondása.

július 11.

A nemzetgyűlés bejelenti, hogy a haza veszélyben van.
Megkezdődik a honvédelem megszervezése.
A touloni szövetségesek Párizsba érkeznek.

július 17.

Petíció kéri a király lemondását.

július 23.

Ismét petíció kéri a király lemondását.

július 25.

II. Károly braunschweig–wolfenbütteli fejedelem („Brunswick hercege”) Koblenzben nyilatkozatban jelenti ki, hogy amennyiben XVI. Lajosnak és családjának bántódása esik, Párizst megtorlással sújtja. A nyilatkozat egyenes következménye lesz a Tuileriák augusztus 10-i ostroma.

július 26.

Brissot kéri a király trónfosztását és az általános választójog bevezetését.

július 27.

Elkobozzák az emigránsok vagyonát.

július 29.

Robespierre a Jakobinus klubban kéri a király trónfosztását.

július 30.

Először hangzik fel a Marseillaise. Claude Joseph Rouget de Lisle műszaki tiszt szerzeményét egy Párizsba vonuló marseille-i önkéntes zászlóalj énekli. 1897-től az ország hivatalos himnusza.
A polgárok csatlakozhatnak a nemzeti gárdához.

augusztus 3.

Párizs 48 körzetéből 47 a király trónfosztása mellett foglal állást.
A király kijelenti, hogy mindent megtesz a szabadságért és a nemzet dicsőségéért.

augusztus 10.

Párizsban, a legális községtanács mellett, megalakul a forradalmi községtanács (kommün).
A sans-culotte-ok megrohamozzák a Tuileriákat, a királyi családot átmenetileg a Feuillantinus kolostorba zárják.
Felfüggesztik a királyi hatalmat.

augusztus 11.

Új kormány alakul, Georges Jacques Danton lesz az igazságügyi miniszter.
A törvényhozó nemzetgyűlés bevezeti az általános választójogot.
A köztársaság ideiglenes kormányának új helye a királyi kancellária.

augusztus 13.

A Temple tornyába viszik a királyi családot.
A király lovasszobrát a tömeg lerombolja a Vendôme téren.

augusztus 14.

Határozatot hoznak az emigránsok vagyonának kiárusításáról.

augusztus 15.

Robespierre a kommün delegációjának élén népbíróság felállítását kéri a nemzetgyűlésben. Kérését elutasítják.
Alexandre de Lameth letartóztatása.

augusztus 17.

Felállítják a Forradalmi Törvényszéket.

augusztus 18.

*„Mit csinálsz ott sógor?”* „*Jóváhagyom az előterjesztéseket.*” (korabeli karikatúra)

Az utolsó szerzetesrendeket is feloszlatják.

augusztus 19.

La Fayette dezertál a hadseregből, mert fél a kivégzéstől. Helyére Charles-François Dumouriez kerül.
Antoine Barnave-ot letartóztatják, mert a királyi család cinkosa.
A porosz hadsereg átlépi a határt.

augusztus 21.

Az első kivégzés nyaktilóval.
A párizsi nép lerombolja XIII. Lajos, IV. Henrik és XIV. Lajos királyok szobrait.

augusztus 26.

A nemzetgyűlés francia állampolgárságot ad azoknak a külföldi filozófusoknak, akik támogatták a szabadság ügyét.
A nemzetgyűlés arról rendelkezik, hogy az ellenálló papoknak 15 napon belül el kell hagyniuk az országot.

augusztus 28.

A nemzetgyűlés elismeri a települések jogát a szabad földekhez.

augusztus 29.

Danton kérésére a forradalmi községtanács teljhatalommal ruházza fel megbízottait és házkutatást engedélyez a gyanús polgároknál.
A kommün sérthetetlennek nyilvánítja magát.

augusztus 30.

Megkezdődik Verdun ostroma.
Párizsban tömeges letartóztatások kezdődnek.
Jean Marie Roland megszavaztatja a nemzetgyűlésben a kommün feloszlatását.

augusztus 31.

A kommün feloszlatásáról hozott előző napi rendeletet hatályon kívül helyezik.

szeptember 2.

Verdun kapitulál.
Danton harcra buzdít: „...bátorság, merészség, bátorság és a haza megmenekül”.
Kivégzések kezdődnek főleg párizsi börtönökben, de Reimsben, Versailles-ban, Orléans-ban és Meaux-ban is áldozatul esnek a terrornak gyanúsnak tartott személyek. A tömeghisztériát az osztrák-porosz megszállás, és egy állítólagos, a börtönökben szőtt összeesküvés váltja ki. Több mint 1 300 bebörtönzött személyt ölnek meg Párizsban. A terror 7-ikéig tart, hatással lesz a Nemzeti Konvent képviselő választására, a Hegypárt megerősödik Párizsban.
Papokat ölnek meg több kolostorban.
Robespierre vádolja a girondistákat a Jakobinus klubban.

szeptember 4.

A Salpetrière-nél prostituáltakat gyilkolnak meg.
A nemzetgyűlés határozata a takarmány és gabona kötelező beszolgáltatásáról a hadsereg számára.

szeptember 5.

Robespierre-t a Nemzeti Konvent képviselőjévé választják.

szeptember 19.

Kellermann és Dumouriez hadserege egyesül.

szeptember 20.

Győzelem Valmynál.
Feloszlik a törvényhozó nemzetgyűlés.
A jakobinus Jérôme Pétion de Villeneuve lesz a Konvent elnöke.
A polgári anyakönyvezés a települések hatáskörébe kerül, engedélyezik a házasság felbontását.
A forradalmi seregek a Rajna felé nyomulnak előre.

szeptember 21.

A Nemzeti Konvent első ülésén Collot d’Herbois és Gregoire abbé javaslatára felfüggesztik az alkotmányos monarchiát, megfosztják XVI. Lajost trónjától és kikiáltják az Első Francia Köztársaságot. Robespierre, Marat, Danton vezetik a balszárnyat.

szeptember 22.

A forradalmi naptár lép érvénybe.
A francia csapatok behatolnak a Savoyai Hercegségbe.

szeptember 25.

A Konvent egy és oszthatatlannak nyilvánítja a köztársaságot.
Feloszlatják a Legfelsőbb Bíróságot.

október 1.

Bizottság alakul, hogy leltárba vegye XVI. Lajos titkos vasszekrényében talált iratokat. A Tuileriák augusztus 10-i megrohamozása után árulta el és nyitotta ki a rejtekhelyet a szekrényt készítő lakatosmester, (de tartalmát csak november 20-án hozzák nyilvánosságra a Konvent előtt)

október 2.

A Konvent határozata alapján megkezdi működését a Közbiztonsági Bizottság.

október 9.

Danton helyére Dominique Joseph Garat kerül.

október 10.

Jacques Pierre Brissot-t kizárják a Jakobinus klubból.

október 17.

Újabb assignat-kibocsátás.

október 25.

Louvet de Couvray a Konventben Marat és Robespierre ellen szólal fel.

november 6.

Győzelem Jemappes-nál az osztrákok felett.

november 13.

Saint-Just, a Konvent legfiatalabb tagja beszédet mond. Ő az első, aki halálos ítéletet kér a királyra, mert „…nem lehet ártatlannak maradva uralkodni.”

november 19.

A Konvent minden népnek segítséget ígér, amely saját szabadságáért harcol.

november 20.

A Konvent előtt felfedik XVI. Lajos titkos szekrényében talált iratokat. Fény derül többek között Mirabeau-nak a királyhoz és az udvarhoz fűződő kapcsolatára. Koporsóját 1793. szeptember 21-én eltávolítják a Panthéonból.

november 27.

A Konvent elhatározza Savoya annektálását.

december 3.

Döntés születik arról, hogy a Konvent fogja tárgyalni a király perét.

december 11.

Megkezdődik a király pere.

december 15.

A Konvent elrendeli, hogy a franciák által elfoglalt területeken a forradalmi közigazgatást vezessék be.

1793

január 1.

Felállítják az Általános Védelmi Bizottságot, a Közjóléti Bizottság elődjét. A hadügyi, pénzügyi, gyarmatügyi,
tengerészeti, diplomáciai, alkotmányügyi és kereskedelmi bizottságok tagjaiból áll.

január 15.

A Konvent egyhangúlag bűnösnek találja a XVI. Lajost, akit rang nélkül, egyszerűen Capet Lajos polgártársnak szólítanak.

január 16.

Robespierre, a Hegypárt vezetője indítványozza, hogy szavazzanak a király kivégzésére.

január 17.

A Konventben 387 mellette, 334 ellene szavazattal halálra ítélik XVI. Lajost.
A Konvent elutasítja a király védőügyvédjeinek (Lamoignon de Malesherbes, François Denis Tronchet, Raymond de Sèze)
azt a kérését, hogy a nép is hagyja jóvá az ítéletet.

január 18.

A Konvent kihirdeti a halálos ítéletet, és elutasítja az ítéletvégrehajtás elhalasztását.

január 21.

A királyt lefejezik a Place de la Révolution téren.

január 22.

Jean Marie Roland belügyminiszter lemond, Dominique Joseph Garat veszi át a posztot.

január 24.

Anglia visszahívja nagykövetét.
Provence grófja, a későbbi XVIII. Lajos Franciaország régensének és a kiskorú trónörökös XVII. Lajos gyámjának
proklamálja magát az emigrációban, Észak-Rajna–Vesztfáliában.

január 31.

A Konvent megszavazza Nizza annektálását.

február 1.

Hadüzenet Angliának és Hollandiának. Az angolok létrehozzák az első koalíciót Franciaország ellen.
A koalícióhoz az év folyamán több ország is csatlakozik.

február 15.

A Konvent döntés a Monacói Hercegség annektálásáról.

február 16.

Dumouriez betör Hollandiába 20 000 katonával.

február 21.

Döntés a vegyes hadtestekről, a régi királyi hadsereg és az önkéntesek állományának keveréséről.
Az ezredet a fél-brigád elnevezés helyettesíti. A tisztikart frissítik, a katonák választanak káplárokat.

február 24.

A Konvent határozata 300 000 újonc kötelező behívásáról.

február 25.

Dumouriez csapatai elfoglalják Brédát.
Lázadás és boltok fosztogatása kezdődik Párizsban.

március 1.

A Konvent elrendeli az angol áruk kitiltását.

március 1–2.

Frigyes Józsiás szász-coburg-saalfeldi herceg serege szétszórja a francia csapatokat.

március 7.

Hadüzenet Spanyolországnak.

március 10.

A vendée-i háború kezdete a kényszersorozások ellen.
Felállítják újra az 1792. november 29-én feloszlatott Forradalmi Törvényszéket.
Antoine Quentin Fouquier-Tinville lesz a közvádló.

március 16.

Dumouriez győzelme Tirlemont-nál.

március 17.

Belgium annektálása.

március 18.

Dumouriez vereséget szenved az osztrákoktól a neerwindeni csatában. A franciák kiürítik Belgiumot.

március 19.

A Konvent egyhangú határozata: minden fegyveres vendée-i lázadót ki kell végezni és javaikat el kell kobozni.

március 21.

Dumouriez veresége Leuvennél az osztrákoktól. Dumouriez azt tervezi, hogy feloszlatja a Konventet és
trónra ülteti XVII. Lajost. Felveszi a kapcsolatot az ellenséggel.

március 23.

Franciaország annektálja az egykori Bázeli Érsekséget.

március 25.

A Konvent árulással vádolja Dumouriez-t.

március 28.

A Konvent tovább szigorítja az emigránsok elleni törvényeket (életfogytiglani száműzetés, halálbüntetés).

április:

Danton a Közjóléti Bizottság egyik vezetője.

április 1.

Dumouriez letartóztatja a hozzá küldött hadügyminisztert és a Konvent négy biztosát, és kiadja őket az osztrákoknak.

április 3.

Dumouriez-t törvényen kívül helyezi a Konvent.
Robespierre követeli, hogy helyezzék vád alá a girondisták vezetőit, Dumouriez cinkosait.

április 4.

Dumouriez csapatai nem hajlandók Párizs ellen vonulni. A tábornok az osztrákokhoz menekül. Vele távozik néhány embere, köztük Égalité Fülöp fia, Orléans-i Lajos Fülöp herceg, a későbbi király.

április 5–6.

Felállítják a Közjóléti Bizottságot. Az Általános Védelmi Bizottság helyett alakul, amely hatástalanul működött.
Fő feladata a honvédelem megszervezése.

április 9.

A Konvent határoz a hadseregekhez küldött ellenőrző népképviselőkről, akik naponta jelentenek a Közjóléti Bizottságnak,
hetenként a Konventnek. Szükség esetén tábornokokat is letartóztathatnak.

április 10.

Robespierre felszólal Jacques Pierre Brissot és a girondisták ellen.

április 11.

Határozat az assignat kényszerárfolyamáról.

április 13.

A Konvent megszavazza Marat vád alá helyezését a girondista Élie Guadet javaslatára.

április 15.

Párizs polgármestere petíciót nyújt be 22 girondista képviselő ellen.

április 19.

Közvetlen és személyre szóló sorozás.

április 21.

Bizottságok alakulnak a gyanús külföldi és francia polgárok ellenőrzésére.

április 24.

Marat-t felmenti a Forradalmi Törvényszék.

május 1.

6000 tüntető követeli a Konventtől az árak maximálását.
Marseille-ben Hegypárt-ellenes bizottság alakul.

május 4.

A gabona és liszt árát maximálják.

május 5.

A vendée-iek elfoglalják Thouars-t.

május 18.

A girondisták megalakítják a Tizenkettők Bizottságát, amely a Kommün és Párizs körzeteinek rendeleteit,
tevékenységét vizsgálja, hogy felvedje a köztársaság elleni összeesküvőket, és kiszűrje saját ellenségeit.

május 20.

A Konvent egymilliárdos kényszerkölcsönt vet ki a gazdagokra.

május 24.

A Tizenkettők Bizottsága elrendeli Jacques Hébert és Jean-François Varlet letartóztatását.

május 25.

A Kommün követeli Hébert és Varlet szabadon bocsátását.

május 27.

Hébert és Varlet újra szabad a nép nyomására.
A sans-culotte-ok bekerítik a Konventet.
A Konvent feloszlatja a Tizenkettők Bizottságát.

május 28.

Girondista nyomásra visszaállítja a Konvent a Tizenkettők Bizottságát.

május 29.

Forradalmi Bizottságot hoznak létre.
Heves tüntetések Lyonban, megbuktatják a községtanácsban a jakobinusokat.

május 31.

Véglegesen feloszlatják a Tizenkettők Bizottságát.
A Konvent elutasítja a 22 girondista képviselő letartóztatását.

június 2.

A Konvent ostroma. François Hanriot vezetésével a forradalmi fegyveres erők ostrommal kényszerítik a Konventet, hogy vád alá helyezzék a 22 girondista képviselőt. Ezzel véget ér a girondsták uralma és elkezdődik a jakobinus diktatúra. A Hegypárt a sans-culotte-okra és a középrétegre támaszkodik. Hegypárti Konvent.

június 3.

Törvény az emigránsok birtokainak eladásáról. A Konvent előírja a vételár 10 év alatti kifizetését.
Az elkobzott földeket parcellázni kell, hogy a kisparaszt is tudjon vásárolni földet, tízéves fizetési haladékkal.

június 6.

Danton kilép a Közjóléti Bizottságból.
75 képviselő írásban tiltakozik a girondista vezetők letartóztatásának körülményei ellen.

június 9.

A vendée-iek elfoglalják Saumur-t.

június 10.

Törvény a községi javak felosztásáról. A földeket egyenlő darabokra kell felosztani és sorshúzással kell szétosztani.

június 13.

Menekülő girondista vezetők polgárháborút hirdetnek a jakobinusok ellen.

június 23.

A letartóztatott Brissot-t Párizsba viszik.

június 24.

A Hegypárti Konvent elfogadja a köztársasági alkotmányt, amely sosem lép életbe.

június 25.

Jacques Roux felszólítja a Konventet, hogy harcoljon a spekulánsok és harácsolók ellen.

június 26–28.

Párizsban tiltakoznak a szappanárak miatt.

június 29.

A vendée-iek vereséget szenvednek Nantes előtt.

június 30.

Jacques Roux-t kizárják a Cordeliers klubból.
Ausztria csatlakozik az első koalícióhoz.

július 5.

A vendée-i csapatok győzelme Westermann felett.

július 10.

A Közjóléti Bizottság taglétszáma kilencre csökken.

július 13.

Charlotte Corday, normandiai girondista érzelmű leány meggyilkolja Jean-Paul Marat-t.

július 16.

Jacques-Louis David megszervezi Marat temetését.

július 17.

Marat gyilkosának kivégzése.
A hűbérjogok eltörlése kártérítés nélkül.

július 18.

A vendée-iek győznek Vihiers-nél.

július 20.

Letartóztatják Olympe de Gouges-t.

július 26.

Törvény a harácsolásért járó halálbüntetésről.

július 27.

Robespierre tagja lesz a Közjóléti Bizottságnak.
A Konventben törvényt hoznak arról, hogy a Louvre palotát múzeummá alakítják a Köztársaság Központi Művészeti Múzeuma néven.
A vendée-i csapatok beveszik Les Ponts-de-Cé községet, a Loire hídjával.

július 28.

Az osztrákok elfoglalják Mainzot.

július 29.

Minden kerületben kötelező magtárt építeni a gabonafelesleg tárolására.

augusztus 2.

Mária Antóniát a Conciergerie-be zárják.

augusztus 10.

Az Egy és oszthatatlan Köztársaság ünnepe.

augusztus 14.

Lazare Nicolas Marguerite Carnot és Claude-Antoine Prieur-Duvernois a Közjóléti Bizottság tagja lesz.

augusztus 20.

A monarchisták átadják Toulont az angoloknak.

augusztus 22.

Robespierre a Konvent elnöke lesz.

augusztus 23.

A Konvent népfelkelést hirdet a haza védelmére. A hadsereg szervezését Lazare Carnot végzi.
Letartóztatják Jacques Roux-t.

augusztus 25.

A köztársasági hadsereg visszafoglalja Marseille-t.

augusztus 27.

Jacques Roux-t szabadon engedik.

augusztus 28.

Az angolok bevonulnak Toulonba.

szeptember 4.

A tömeg behatol Párizsban a Községházára, kenyeret követelnek.
Építőipari és fegyvergyári munkások tüntetése a Gréve téren.

szeptember 5.

A tömeg beözönlik a Konvent épületébe és marad a tanácskozás ideje alatt, forradalmi hadsereg bevetését követeli.
Másodszorra tartóztatják le Jacques Roux-t.
A Konvent napirendre tűzi a terrorintézkedések bevezetését.

szeptember 6-8.

Houchard francia tábornok győz a Hondschoote (Hollandia) melletti csatában, majd a Közjóléti Bizottság utasítása ellenére visszavonul.
Jacques Nicolas Billaud-Varenne et Jean-Marie Collot d’Herbois a Közjóléti Bizottság tagja lesz.

szeptember 11.

Döntés a forradalmi hadsereg felállításáról.
Törvény maximálja a gabona- és takarmányfélék árát.

szeptember 14.

A Forradalmi Törvényszék reformja.

szeptember 15.

A L’Ami du Peuple megszűnése. A Jakobinus klubban megfenyegetik Jean-Théophile Leclerc-t,
az újság főszerkesztőjét, aki ezért megszünteti a Marat által alapított lapot.

szeptember 16.

A Közjóléti Bizottság leváltja a hadsereg nemesi származású tisztjeit, katonáit.

szeptember 17.

Törvény a „gyanúsak”-ról.
Bonaparte Napóleon tüzérségi parancsnok lesz Toulon ostrománál.

szeptember 18.

A Közjóléti Bizottság letartóztatja Varlet-t.

szeptember 24.

Az északi hadsereg éléről elmozdítják Houchard-t.

szeptember 27.

A „gazdasági terror”. A sans-culotte-ok kikényszerítik az ár- és bérstopot.

szeptember 29.

Maximálják a létszükségleti cikkek árát és a béreket.

október 2.

Lyonban két hónap ostrom után leverik az ellenforradalmárokat.
A Konvent elrendeli, hogy René Descartes földi maradványait a Panthéonba vigyék át.

október 5.

A forradalmi naptár bevezetése. Az első év szeptember 22-én, a Köztársaság kikiáltásával kezdődik.
Fabre d’Églantine jelentős mértékben járult hozzá a naptár kidolgozásához.

október 8.

Feloszlatják a Francia Kelet-indiai Társaságot.

október 10.

„Forradalmi jellegű kormány”. A Konvent Saint-Just beszámolójára alapozva kinyilatkoztatja,
hogy a kormány a békekötésig „forradalmi jellegű”.

október 11.

Danton elhagyja Párizst, Arcis-sur-Aube-ba vonul vissza.

október 12.

Fabre d’Églantine felszólal a „külföldi összeesküvés” ellen.

október 14.

Elkezdődik Mária Antónia, Capet Lajos özvegyének a pere.

október 16.

Mária Antóniát kivégzik Párizsban.
A franciák győzelmet aratnak az osztrákok felett Wattignies-nél.

október 17.

A vendée-i felkelés bukása.

október 20.

Betiltják Claire Lacombe „Forradalmár Republikánus Asszonyok Társaságát”
és a női klubokat.

október 21.

A Konvent állami elemi iskolák megnyitásáról dönt.

október 24.

Elkezdődik 22 girondista képviselő zárt ajtók mögött folytatott pere.

október 31.

A Közjóléti Bizottság a 21 vezetőt kivégezteti (Egyikük öngyilkos lett a kivégzés előtt.)

november 3.

Olympe de Gouges-t kivégzik.

november 5.

Polgári ünnepeket vezetnek be.

november 6.

Kivégzik II. Lajos Fülöp Józsefet Orléans hercegét.

november 10.

A Konvent megtiltja, hogy előzetes meghallgatás nélkül idézzenek képviselőket a Forradalmi Bíróság elé.
A párizsi Notre-Dame-székesegyházban nagyszabású ünnepség keretében szimbolikusan trónra ültetik az Ész Úrnőjét, bevezetve ezzel az ész kultuszát (Culte de la Raison).

november 11.

Kivégzik Jean Sylvain Baillyt, Párizs volt polgármesterét, aki parancsot adott
a Mars-mezei sortűzre 1791. július 17-én.

november 15.

Houchard tábornok elítélése és lefejezése.

november 17.

Nantesban 90 papot végeznek ki vízbe fojtás által.

november 22.

A Párizsba visszatért Danton felszólal a vallásüldözés ellen.

november 24.

A párizsi templomokat bezárják.

november 29.

Kivégzik Antoine Barnave-ot és Marguerite-Louis-François Duport-Dutertre-t.

december 4.

Megalakul a Forradalmi Kormány. Létrejön a háború időtartamára a centralizáció. Kormányzati intézményeket megszervezik és megerősítik.

december 5.

Camille Desmoulins elindítja a Le Vieux Cordelier újságot.

december 6.

A Konvent ünnepélyes dekrétumban jelenti ki a vallásszabadság elvét.

december 17.

A királypárti hadsereg hadifoglyait vízbe fojtással végzik ki.

december 19.

Jacques François Dugommier és Bonaparte Napóleon vezetésével felszabadul Toulon.

1794

A Forradalmi Bíróság kivégzési parancsa a hébertisták ellen (a közvádló Fouquier-Tinville aláírásával)

január 12–13.

Letartóztatják Fabre d’Églantine-t.

január 21.

Megtorló hadjárat kezdődik a vendée-i felkelők ellen. Louis-Marie Turreau tábornok csapatai május 17-ig tízezreket ölnek meg, nőket, gyermekeket, idős embereket válogatás nélkül.

január 31.

A Cordeliers klub tagjai tiltakozásuk jeléül fátyollal borítják le az Emberi és polgári jogok nyilatkozatát.

február 2.

Danton békülést és megbocsátást kér a Konventtől.

február 4:

A francia gyarmatokon is eltörlik a rabszolgaság intézményét.

február 10.

Halálra ítélik Jacques Roux-t, a Veszettek vezetőjét, a börtönben öngyilkosságot követ el.

február 19.

Saint-Just lesz a Konvent elnöke.

február 26.

A Konvent elkobozza a köztársaság ellenségeinek vagyonát.

március 5.

Saint-Just javasolja, hogy az elkobzott javakat adományozzák a rászoruló hazafiaknak.

március 7.

Collot d’Herbois békíteni próbálja a jakobinusokat és a cordeliers-ket.
Letartóztatják André Chénier költőt.

március 10.

A Théâtre-Français-t „Népszínházzá” alakítják. Főleg a forradalmat támogató, aktuális darabokat adnak elő.

március 13–14.

Letartóztatják a hébertistákat, a Cordeliers klub túlzó vezetőit (Hébert, Momoro, Vincent, Carrier, Ronsin).

március 14.

Házkutatás a Vieux Cordeliers nyomdájában.

március 15.

Letartóztatják Marie-Jean Hérault de Séchelles-t.

március 17.

Bezárják a Viex Cordeliers nyomdáját.

március 24.

Kivégzik az hébertistákat.

március 27.

A Konvent elrendeli a forradalmi hadsereg feloszlatását.

március 29.

Nicolas de Condorcet két nappal letartóztatása után meghal a börtönben (mérget vett be, vagy megmérgezték)

március 30.

A Közjóléti Bizottság elrendeli a dantonisták, a Cordeliers klub Elnézőek frakciójához tartozók letartóztatását (Danton,
Fabre d’Églantine, Chabot, Hérault de Séchelles, Basire, Delaunay, Desmoulins, Philippeaux, Espagnac abbé,
Frey, Guzmán, Delacroix).

április 1.

A Konvent tizenkét bizottság létrehozásáról dönt.

április 2.

Letartóztatják Claire Lacombe et Pauline Léon feministákat.

április 5.

Kivégzik Dantont és társait.

április 10.

Megkezdődik a Luxembourg-összeesküvés pere. A börtönné alakított Luxembourg-palotában állítólag összeesküvést szőttek a köztársaság bebörtönzött ellenségei.

április 13.

A Luxembourg-perben elítélik, majd kivégzik Camille Desmoulins özvegyét, Lucille Desmoulins-t.

április 14.

A Konvent elhatározza, hogy Jean-Jacques Rousseau hamvait a Panthéonban helyezik el.

május 5.

Carnot a Konvent elnöke lesz.

május 7.

Robespierre beszédet tart a Legfőbb Lényről (Être suprême).
A Konvent dekrétumban ismeri el a Legfőbb Lény létezését és a lélek halhatatlanságát.

május 8.

Kivégzik Antoine Lavoisier-t és 27 adóbérlőt.

május 10.

Kivégzik Erzsébet Filippina Mária francia királyi hercegnőt, XVI. Lajos legfiatalabb húgát.

június 4.

Ismét Robespierre-t választják a Konvent elnökévé.

június 8.

A Legfőbb Lény és a természet ünnepének bevezetése. Robespierre, aki nem ateista, új vallást
kíván teremteni, ami az állam és erkölcs alapja lenne. Az új vallásgyakorlás bevezetése nagy ellenállásba ütközik.

június 10.

A Prairiali törvény, melyet Robespierre vitt keresztül, megfosztja a vádlottakat a védekezés és fellebbezés jogától.
Ezután hat hét alatt 1285 halásos ítélet születik.

június 11.

A Közjóléti Bizottságban heves szócsata folyik Robespierre, Billaud-Varenne és Carnot között.

június 12.

Robespierre néhány hétre elhagyja a Konventet.

június 26.

Hadi siker Fleurusnél.

július 1.

Robespierre a Jakobinus klubban egy ellene irányuló összeesküvésről beszél.

július 23.

Robespierre 4 hét szünet után visszatér a Közjóléti Bizottságba.

július 26.

Robespierre visszatér a Konventbe, felszólalásában megfenyegeti a képviselőket.

július 27.

Robespierre-t hevesen támadják minden oldalról a Konventben, összeszorult torokkal hallgat. Antoine Marie Charles Garnier rákiált: Danton vére fojtogat. Majd hirtelen egyik képviselő letartóztatási parancsot kér ellene, amit kézfeltartással megszavaznak.
Letartóztatják Saint-Justöt, és Couthont. Hanriot tábornok, aki ellen szintén kiadják a letartóztatási parancsot, kiszabadítja Robespierre-t, Saint-Justöt és Couthont, majd valamennyien a Városházára menekülnek és felkelést szerveznek.
Robespierre-ék eltávolítása után kezdődik a Thermidori Konvent (1795. október 26-ig). Kiéleződik a harc a radikális hegypártiak (Barère, Billaud-Varenne, Collot d’Herbois, Vadier) és a mérsékelt dantonista hegypártiak (Tallien, Fréron), valamint a Mocsár képviselői Sieyès, Cambacérès, Daunou, Boissy d’Anglas) között.

július 28.

Barras, Párizs fegyveres csapatainak parancsnoka beveszi a Városházát.
Ítélet nélkül kivégzik Robespierre-t, Saint-Just-öt és barátaikat.

augusztus 1.

A Konvent vád alá helyezi Fouquier-Tinville-t.

augusztus 5.

A börtönökből kiszabadulnak azok a személyek, akikre a gyanúsak elleni törvény nem vonatkozik.

augusztus 9.

Nizzában letartóztatják Bonaparte Napóleont azzal a váddal, hogy szimpatizál a hegypártiakkal.

augusztus 10.

Enyhítik a Forradalmi Bíróság szigorát.

augusztus 20.

Bonaparte Napóleon visszanyeri szabadságát.

augusztus 24.

A Konvent megszünteti a Közjóléti Bizottság felsőbbségét.

szeptember 21.

Marat hamvait átviszik a Panthéonba.

szeptember 28.

Szentpéterváron franciaellenes szövetséget köt Anglia, Oroszország és Ausztria.

október 16.

A Konvent megtiltja a klubok egymáshoz csatlakozását. Ez a rendelet a már népszerűtlen jakobinus klubokra mért végső csapást.

november 12.

A Konvent jóváhagyásával a kormánybizottságok bezárják a Jakobinus klubot.

november 26.

A Konvent feloldja az importtilalmat.

december 2.

Amnesztiát kapnak a fegyvert letevő lázadók.

december 8.

A girondista képviselők visszatérhetnek a Konventbe.

december 24.

A gabonaforgalom felszabadítása. A maximált árak megszüntetése hihetetlen válságot szabadít el.

1795

január 7.

Amnesztiát kapnak mindazok, akik 1793. május 31. után hagyták el az országot, azzal a feltétellel, hogy vagy földműves vagy kézműves (manuális) munkát vállalnak. Visszakaphatják el nem adott javaikat, az eladottakért kárpótlást kaphatnak.

január 19.

A francia csapatok bevonulnak Amszterdamba.
Kikiáltják a Batáviai Köztársaságot.

február 21.

A közvélemény nyomására a Konvent visszaállítja a vallásszabadságot.

március 2.

Letartóztatják és vád alá helyezik Barère-t, Billaud-Varenne-t, Collot d’Herbois-t és Vadier-t.

március 5.

Sieyès tagja lesz a Közjóléti Bizottságnak.

március 8.

A Konvent visszahívja az 1793-ban kizárt girondista képviselőket.

március 12.

Felkelésre lázító plakátok jelennek meg Párizsban.

március 17.

A nép tiltakozó lázadása Párizsban.

március 21.

A nép behatol a Konventbe, kenyeret követel és azt, hogy vezessék be az 1793-as alkotmány.

április 1.

Sans-culotte-ok újra bevonulnak a Konventbe és kenyeret követelnek.
A Párizsban ostromállapotot vezetnek be.
Barère-t, Billaud-Varenne-t, Collot d’Herbois-t, Vadier-t Guyanába száműzik.

április 2.

Pichegru leveri a lázadást Saint-Antoine-ban is.

április 5.

A bázeli béke. Porosz Királyság átengedi a Rajna bal partját Franciaországnak. Az észak-német államok 1806-ig semlegesek maradnak Franciaországgal szemben.

április 7.

A Konvent a métert fogadja el hosszmérték alapegységének.

május 9.

A Konvent felszólítja a volt föderalistákat és royalistákat, hogy jelentsék fel a volt terroristákat.

május 16.

A franciák átszervezik a Batáviai Köztársaságot és Franciaország csatlósává teszik. A francia gyámság 1806. június 5-ig tart.

május 21.

A Saint-Antoine negyed plebejus, felkelő tömege elfoglalja a Konvent épületét. Az ülésteremben egy megbízott felolvassa a sans-culotte-ok követelését, kenyeret és alkormányt, majd visszavonulnak. Ez a lázadás is kudarcot vall, a Konvent lefegyverezteti a veszélyes külvárosokat.

május 22.

A Saint-Antoine negyedben a felkelést leverik.

május 23.

Létrejön a Katonai Bizottság, a megtorlás eszköze.

május 24.

A Konvent utasítja a Katonai Bizottságot, hogy fegyverezze le és tartóztassa le a legaktívabb sans-culotte-okat.

május 28.

A Konvent elrendeli – Carnot, Prieur de la Côte-d’Or és Jean-Antoine Louis kivételével – a Közjóléti Bizottság azon tagjainak letartóztatását, akiknek részük volt a Terrorban.

május 31.

A Konvent megszünteti a Forradalmi Törvényszéket.

június 8.

A kivégzett XVI. Lajos fia, XVII. Lajos a Temple börtönében meghal.

június 24.

Provence grófja felveszi a XVIII. Lajos nevet. Megígéri a rendek és a régi parlamentek visszaállítását, az egyház kiváltságait, a királygyilkosok megbüntetését.

június 27.

Francia emigránsok, angol egyenruhában partra szállnak. Két hadosztály lép partra a Bretagne déli részén, Quiberon félszigetén.

július 20–21.

A köztársasági csapatok megadásra kényszerítik a partra szálló emigránsokat.

július 22.

A bázeli francia–spanyol szerződés. A franciák kiürítették az addig elfoglalt spanyol területeket, cserébe megkapták az Antillákon, Santo Domingo spanyol részét.

augusztus 22.

A Konvent megszavazza az új polgári alkotmányt.

szeptember 23.

A Konvent kihirdeti az új polgári alkotmányt. A törvényhozást az Ötszázak Tanácsa és a Vének Tanácsa gyakorolja. A végrehajtó hatalom élére ők választanak egy öttagú direktóriumot. Megszűnik az általános választójog. Csak 21 évnél idősebb francia állampolgár választhat, ha közvetlen adót fizet vagy részt vett egy hadjáratban.

október 5.

Bonaparte Napóleon tábornok leveri a royalista lázadást. Barras, a Nemzeti Konvent elnöke hívja vissza a korábban elbocsátott tábornokot Párizsba a puccs leverésére.

október 26.

A Konvent feloszlik. Általános amnesztiát hirdetnek.

október 31.

Megalakul az első direktórium. Tagjai: Reubell, Barras, La Révellière-Lépeaux, Le Tourner, Carnot, akit a visszalépő Sieyès helyett választottak meg.

november 16.

Gracchus Babeuf vezetésével megnyílik a baloldali „Panthéon Klub”, hivatalos nevén A Köztársaság Barátainak Gyülekezete. Közel ezer tagot számlál, volt Konvent-tagok, jakobinusok, egyéb baloldaliak.

november 30.

Megjelenik Babeuf Plebejusok kiáltványa (Manifeste des plébéiens).

december 5.

Letartóztatási parancsot adnak ki Babeuf ellen, aki illegalitásba vonul.

december 19.

Mária Terézia Sarolta, XVI. Lajos legidősebb lánya kiszabadul a börtönből.

december 25.

Huningue-nél fogolycsere keretében átadják Ferenc császár megbízottainak.

1796

január:

Stofflet ellenforradalmi csapatai ismét fegyvert fognak a royalista ügynökök agitálására.

január 9.

Párizsban újra megnyílik a Tőzsde.

február 19.

Bevonják az assignat-t, nyilvánosan megsemmisítik a pénznyomó kliséket és a tartalék papírpénzt.

február 25.

A lázadó Stofflet-t Angers-ban agyonlövik.

február 27.

A Panthéon klub bezárása.

március 2.

Bonaparte tábornok kinevezése. A royalista puccs leverése jutalmául a tábornokot kinevezik az itáliai hadsereg főparancsnokává.

március 18.

Pénzhelyettesítő utalvány váltja fel az assignat-t.

március 29.

Nantes-ban agyonlövik a lázadó Charette-et.

március 30.

A betiltott Panthéon Klub helyett megalakul a Felkelők Bizottsága Gracchus Babeuf körül.

április 10.

A itáliai hadsereg átkel az Alpokon.

április 12.

Győztes ütközet Montenotténál. A franciák elvágják az osztrákokat Piemonttól.

április 13.

Győzelem a millesimói csatában.

április 15.

A franciák legyőzik az osztrákokat a degói csatában.

április 16.

Törvény biztosítja a sajtószabadságot.

április 21.

Francia győzelem a mondovì csatában.

április 28.

Fegyverszünet a Szárd–Piemonti Királysággal. Az itáliai erők főparancsnoka, Bonaparte Napóleon több győztes ütközet után békét köt Piemonttal.

május 10.

Az Egyenlők összeesküvése megbukik. Babeuf-öt letartóztatják. (A Babeuf által vezetett összeesküvés célja a direktórium megbuktatása, az 1793-as jakobinus alkotmány visszaállítása és egy kommunisztikus társadalom megvalósítása diktatúra útján.)
Francia győzelem a lodi csatában.

május 14.

Milánó elfoglalása.

május 15.

Piemont és Franciaország aláírja a békét. Az okmány szerint Franciaországhoz kerül Savoyai Hercegség és Nizza.
Modena hercege aláírja a fegyverszünetet.

május 31.

Jourdan seregével átkel a Rajnán.

június 23.

Napólen és a Szentszék képviselője aláírja a fegyverszünetet Bolognában.

augusztus 3.

Francia győzelem Lonatónál.

augusztus 5.

Francia győzelem a castiglionei csatában.

augusztus 7.

A Württembergi Hercegség kilép a háborúból. Frigyes Jenő Henrik württembergi herceg lemond a Rajna bal partján levő birtokairól.

augusztus 11.

Francia győzelem a neresheimi csatában.

szeptember 8.

Napóleon serege győzelmet arat az osztrákok felett Bassanónál.

szeptember 9–10.

A grenelle-i katonai tábor megkísérli a hadsereg fellázítását. A dragonyosok lefegyverzik őket.

október 9.

Tilalom az angol eredetű árukra.

október 31.

A törvény szerint el kell fogni minden olyan hajót, amely tiltott angol árut szállít.

november 6.

Törvény hatalmazza fel a direktóriumot, hogy a nemzeti javakat fizető eszközként használja fel.

november 17.

A franciák visszaszorítják az osztrákokat az arcolei csatában.

november 15.

Napóleon kikiáltja a Transzpadániai Köztársaságot.

november 28.

Törvény a pénzérme kibocsátásáról.

december

Franciaország nem fogadja el James Monroe amerikai nagykövet akkreditációs levelét.

december 17.

Hoche írországi hadjáratra indul.

december 27.

Kikiáltják a Ciszpadániai Köztársaságot.

1797

január 14.

Döntő győzelem az osztrákok felett a rivoli csatában.

február 2.

Mantova megadja magát.

február 4.

A pénzhelyettesítő utalványokat kivonják, fémpénz kerül forgalomba.

február 19.

Bonaparte Napóleon a tolentinói szerződés aláírására kényszeríti VI. Piusz pápát. Franciaországhoz kerül Romagna tartomány, Bologna és Ferrara.

március 16.

A franciák megverik az osztrák Károly főherceg csapatait és átkelnek a tarvisi hágón.

április 7.

Fegyverszünet Ausztriával.

április 18.

Hoche győz Németországban a neuwiedi csatában.
Bonaparte Leobenben fegyverszünetet köt az osztrákokkal.

május 1.

Napóleon hadat üzen a Velencei Köztársaságnak.

május 15.

A francia csapatok bevonulnak Velencébe.

május 27.

Babeuf és Darthé kivégzése. Május 26-án a tárgyalás folyamán öngyilkosságot kísérelnek meg, sikertelenül. Súlyos állapotban viszik őket a vérpadra.

június 6.

Létrehozzák a Liguriai Köztársaságot.

július 1.

Hoche tábornok 10 000 fős serege Párizsba vonul.

július 9.

Az eddigi Ciszpadániai és Transzpadániai Köztársaságot Bonaparte Ciszalpin Köztársaság néven egyesíti Milánó fővárossal. Franciaország gyámsága alá helyezik, mint „nővérköztársaságot” (république soeur).

augusztus 24.

Az ellenálló papokat sújtó törvényt eltörlik.

szeptember 4.

Államcsíny (fructidor 18). Az állandósult válság és az árak emelkedése miatt a kormányzat népszerűtlen. Előtérbe kerülnek ismét a royalisták és a jakobinusok. Ezért a direktórium három republikánus tagja, La Révellière-Lépeaux, Reubell és Barras, Bonaparte és a hadsereg támogatásával, diktatórikus kormányzást vezet be.

szeptember 5.

Eskü a királyság gyűlöletére. Deportálható volt az, aki felszólításra sem tette le az esküt.

szeptember 8.

Törvény teszi lehetővé, hogy a rendőrség lefoglalhasson újságokat, deportálhasson írókat, szerkesztőket. 42 újságot betiltanak.

október:

Genova és Nápoly elfoglalása.

október 17.

A Campo Formió-i béke. Az első koalíciós háború lezárása Franciaország és Ausztria között. Ausztria megkapja Velencét, Isztriát, Dalmáciát, Salzburgot és Bajorország déli részét, Lombardiáért és Belgiumért cserébe. Ezután már csak Anglia harcolt Franciaországgal.

október 26.

A direktórium külön hadsereget szervez Anglia ellen Bonaparte vezetésével.

november 12.

Egyenes adók hivatala. Minden megyében fel kellett állítani a közvetlenül a pénzügyminiszter alá tartozó hivatalokat, amelyben a direktórium tagjai foglaltak helyet.

november 29.

Törvény fosztja meg a nemességet az állampolgárságtól. A végrehajtási utasítás sosem született meg.

december 9.

A rastatti békekonferencia kezdete. Franciaország és a Német-római Birodalom tárgyalása az első koalíciós háború németországi következményeiről. A Rajna bal partja a franciákhoz kerül.

1798

január 18.

Halálbüntetés minden olyan merényletért, amelyben kettőnél többen vesznek részt, kalózháború. Törvény szerint: zsákmány minden semleges hajó, ha angol vizeken jár vagy angol árut szállít. Teljes erővel elindult a kalózháború.

január 26.

Katonai akció indul Svájc ellen.

január 28.

Mulhouse-t Franciaországhoz csatolják.

február 9.

A francia csapatok elfoglalják Svájcot.

február 11.

Louis-Alexandre Berthier tábornok csapatai elfoglalják Rómát és VI. Piusz pápát Franciaországba hurcolják.

február 15.

Francia gyámság mellett megalakul a Római Köztársaság. A franciák az elfoglalt Egyházi Állam helyett alakítják meg. VI. Piusz pápa nem hajlandó engedelmeskedni, ezért Firenze mellett egy kolostorban fogva tartják.

február 23.

Bonaparte tervezete az egyiptomi hadjáratról a direktórium előtt.

március 5.

A direktórium jóváhagyja Bonaparte elképzelését az egyiptomi hadjárattal kapcsolatban.

március 29.

A meghódított Svájcot Helvét Köztársaság néven a franciák átszervezik.

április 26.

A Genfi Köztársaságot és kantont Franciaországhoz csatolják.

május 4.

Napóleon elhagyja Párizst.

május 11.

A direktórium floréal 22-i államcsínye az áprilisban megválasztott jakobinus képviselők ellen.

május 19.

Napóleon parancsnoksága alatt a francia flotta elindul Toulonból Egyiptom felé. A hadjárat célja: Nagy-Britannia földközi-tengeri pozíciójának gyengítése.

június 12–13.

Málta elfoglalása. Kardcsapás nélkül adja meg magát a Johannita lovagrend állama. A szigetország 1800-ig francia fennhatóság alatt áll.

július 1–2.

A francia flotta Alexandria elé érkezik, a város megadja magát.

július 21.

Csata a piramisoknál. Napóleon legyőzi az oszmán sereget.

július 23.

A franciák bevonulnak Kairóba.

augusztus 1.

Abukíri csata. Az angol flotta Horatio Nelson vezetése alatt, Abukírnál megsemmisíti a francia flottát, amely a szárazföldi csapatok hátvédje volt. A franciák rendkívül súlyos helyzetbe kerülnek.

augusztus 23.

Napóleon elhagyja Egyiptomot.

szeptember 5.

Jourdan javaslatára törvény írja elő a kötelező katonai szolgálatot.

szeptember 9.

Az Oszmán Birodalom hadat üzen Franciaországnak.

szeptember 24.

200 000 újoncot hívnak be sorkatonai szolgálatra.

október 21.

Kairóban lázadás kezdődik.

november 24.

Ajtó-ablak adó. Franciaországban a jövedelem nagyságát a lakás külseje alapján állapítják meg.

december 24.

A második koalíció Franciaország ellen. Angol kezdeményezésre angol, orosz, osztrák, portugál, török, svéd, nápolyi szövetség jön létre.

1799

január 23.

A Parthenopéi Köztársaság. A franciák Nápolyól és környékéből új szövetséges köztársaságot szerveznek.

március 12.

A franciák hadat üzennek Ausztriának, mert átengedi területén az orosz cár csapatait. Ezután váltakozó szerencsével folyik a háború amelyben, I. Pál orosz cár hadserege is részt vesz.

március 19.

Napóleon megkezdi Akko ostromát.

március 25.

Francia vereség a stockachi csatában.

április 9.

A vámtarifa felújítása és súlyosbítása. Behozatali vám minden gyártmányra, luxus cikkre és olyan árura amelyet Franciaországban is gyártanak. Kiviteli vám a nyersanyagokra.

április 27.

Francia vereség a cassanói csatában.

május 17.

Napóleon kénytelen abbahagyni Akko ostromát.

június 19.

Francia vereség a trebbiai csatában.

június 28.

Dekrétum a tömeges katonai behívásokról.

július 5.

Jean-Baptiste Jourdan tábornokot nevezik ki az itáliai hadsereg élére.

július 25.

Győzelem Abukírnál a törökök felett. Egyre nyilvánvalóbbá válik a franciák helyzetének kilátástalansága Egyiptomban.

augusztus 1.

Visszaállítják a sajtószabadságot.

augusztus 15.

Francia vereség a novi csatában. Joubert tábornok elesik a harctéren.

augusztus 23.

Napóleon elhagyja Alexandriát.

augusztus 29.

VI. Piusz pápa meghal Valence-ban, francia fogságban.

szeptember 19.

Francia győzelem a bergeni csatában.

szeptember 25.

André Masséna francia tábornok megveri az egyesített osztrák-orosz sereget Zürichnél.

október 6.

Francia győzelem a castricumi csatában.

október 9.

Napóleon két fregattal visszatér Franciaországba, seregét Egyiptomban hagyva titokban száll partra Fréjusnél.

október 16.

Napóleon Párizsba érkezik.

október 17.

Napóleon megjelenik a direktórium előtt.

október 22.

A cár visszarendeli csapatait Itáliából és a német területekről.

november 9-10.

Brumaire 18–19-i államcsíny: Napóleon szétkergeti az Ötszázak Tanácsát. A Vének Tanácsának többsége és az Ötszázak kisebbsége kimondja, hogy a direktórium megszűnt, és helyét három konzul veszi át: Napóleon, Emmanuel-Joseph Sieyès és Roger Ducos. Továbbá egy átmeneti törvényhozó bizottságot és katonai diktatúrát hoznak létre. Ezzel a diktatúrával vége a forradalomnak!