Dauphiné (ejtsd: [dofi'ne]) [1]Franciaország egyik történelmi régiója az ország délkeleti részén, amelynek területe nagyjából megfelelt a jelenlegi Isère, Drôme és Hautes-Alpes megyéknek.
Franciaország legfestőibb részeihez tartozik; ásványi anyagokban gazdag; a mezőgazdasága a gabonakenyér, bor, kender, eperfa, selyemtermesztésre épült.
Története
A római korszak előtt allobrogok, graioceles, segalaunés, voconces, tricatini, cavares és más kisebb gall törzsek lakták.[2]
A népvándorlás után Burgundiának volt alkotó része.[2] Ez azonban csakhamar kis fejedelemségekre oszlott, amelyek a német császár fensőségét ismerték el. Köztük a leghatalmasabbak voltak Albon grófjai, akik mind a Guy nevet viselték.[2] Közülük a nyolcadik (megh. 1149.) fölvette a Dauphin nevet, IX. Guy pedig megszerezvén 1160-ban a Vienne grófságot is, a dauphin de Viennois címet.[2]
II. Humbert 1349-ben VI. Fülöp francia királynak adta el a régiót, amely akkor kisebb volt, mint a 18. században.[2]
A százéves háború kezdetén így Dauphiné belépett a Francia Királyságba.
A megállapodás ellenére, amellyel Franciaországhoz csatolták, fokozatosan elvesztette szabadságainak nagy részét, és fokozatosan egyesült Franciaországgal.
A királyság többi részéhez hasonlóan az 1348-as fekete halál pestisjárvány sújtotta és helytől függően három-négy évszázadra volt szükség ahhoz, hogy visszanyerje a korábbi demográfiai súlyát.
A 16. században a protestantizmus itt is hamar elterjedt és ezért a nantesi ediktum visszavonása után sokat kellett a népnek szenvednie.[2]
1788-ban a vizillei tartományi rendek proklamálták először azon elveket, amelyeket az 1789. évi párizsi forradalom juttatott érvényre.[2]
Jegyzetek
↑Jones, Daniel (2011). Roach, Peter; Setter, Jane; Esling, John (eds.). Cambridge English Pronouncing Dictionary (18th ed.). Cambridge University Press. ISBN 978-0-521-15255-6.
.svg)
