Salzburg tartomány Ausztria szívében, a Keleti-Alpok északi oldalán található. Közvetlen szomszédai: Felső-Ausztria, Stájerország, Karintia, Tirol valamint a Németországhoz tartozó Bajorország. Területe 7154 km², legmagasabb pontja a 3674 m magas Großvenediger. Domborzata főként magas hegyvonulatokból és a folyók, gleccserek vájta völgyekből áll. Salzburg és környéke (Flachgau) az Alpok északi alacsonyabb dombjain terül el, melynek átlagos magassága 500 méter alatt van.
Az őskőkorszak óta lakott terület. A Vigaunban talált régészeti leletek alapján Salzburg környéke 40 000 esztendős múltra tekint vissza. Ekkor ért véget a jégkorszak, mely lehetővé tette a letelepedést. Az újkőkorszak újabb klimatikus változásai eredményeként az egész környék lakott területté válhatott. Ebben az időben kezdődött meg a sókitermelés.
Az i. e. 5. században a kelták telepedtek le a vidéken. Tőlük származik a város legrégibb neve: Iuvavum. A rómaiak alatt Iuvavum Noricum Ripense provincia egyik közigazgatási egysége volt. Az i. sz. 6. századtól a Bajor Hercegséghez tartozott. Salzburgi Szent Rupert adta a település Salzburg nevét a környék sóbányáiról. Szent Bonifác739-ben püspökséget alapított Salzburgban, amelyet 798-ban érsekséggé emeltek.
Salzburg függetlensége az 1275-ös esztendővel kezdődött, amikor a bajor herceg elismerte a terület határait. 1328-ban vált – a Német-római Birodalmon belül – véglegesen önálló állammá.
1803-ban az ország a toszkánaiIII. Ferdinánd, 1805-ben pedig Berchtesgadennel együtt a Habsburgok kezére került. 1810-ben Bajorországhoz, az 1816-os bécsi kongresszust követően ismét az Habsburg Birodalomhoz csatolták. 1918-ban az Osztrák Köztársaság szövetségi tartománya lett.Mivel Ausztria az anschluss áldozatává vált ezért Salzburg tartományt is beolvasztották Németországba és így ez a tartomány is Ostmark része lett. A háború vége felé Német kézen volt még a fegyverletétel után is.1945 után a szövetségesek“ feldarabolták” Ausztria tartományait így Salzburg tartomány amerikai övezetben volt 10 évig amíg egy orosz amerikai tanácskozás után Ausztriát semleges államként jelentették be így Ausztria a saját Útját járja mind a mai napig.
Közlekedése
Salzburg tartomány fontos csomópont Ausztrián és Közép-Európán belül egyaránt. Kedvező fekvése révén nemzetközi autóutak és vasúti fővonalak haladnak át területén.
A Großglockner felé vezető hegyi úton külön útdíjat kell fizetni. Szintén fizetni kell a Karintiába vezető valamennyi úton, a Felbertauern és az A10-es autópálya Tauerntunnel alagútjában. Böcksteinnél vasúton szállítják át az autókat a Magas-Tauern hegyláncai alatt a karintiai Mallnitzba.
A domborzati viszonyok meglehetősen megnehezítették a vasútépítést a tartományban, ezért a vonalak száma nem jelentős. Közvetlen IC-vonatok közlekednek SalzburgbólBad Gastein-en át Villachba és Radstadt-on át Grazba. A BécsbőlInnsbruck felé tartó InterCity-k csak Salzburgot érintik, majd ezután elhagyják Ausztria területét és csak Kufstein-nél lépnek vissza. Salzburg város környékén az ÖBB ütemes elővárosi közlekedést rendszeresített. A 220-as és 250-es vonalon a személyvonatok helyett jelenleg autóbuszok közlekednek.
Mint minden osztrák szövetségi tartomány Salzburg is rendelkezik önálló parlamenttel(Salzburger Landtag), kormánnyal és kormányzóval(Landeshauptmann/frau). A második világháború befejezését követően valamennyi kormányzó az Osztrák Néppárt (ÖVP) soraiból került ki. 2004-ben első alkalommal választottak Gabriele Burgstaller személyében szocialista (SPÖ) elöljárót, de 2013-ban a salzburgi spekulációs botrány után ismét az ÖVP jelöltjét ifj. Wilfried Haslauer választották tartományfőnöknek, majd 2018-ban újraválasztották. Haslauer édesapja id. Wilfried Haslauer maga is Salzburg tartományfőnöke volt 1977-1989. között. A tartományt jelenleg a Néppárt a Zöldekkel (die Grünen) és a liberális NEOS-al alkotott koalíciója kormányozza.
Tartományi ünnepek
Szent Rupert (Hl. Rupert), a tartomány védőszentje - szeptember 24.