Az Osztrák Szövetségi Vasutak (németülÖsterreichische Bundesbahnen, ÖBB) Ausztria legnagyobb, állami vasúttársasága. 2005. január 1. óta az ÖBB-t több önálló társaságra tagolták, melynek élén az ÖBB-Holding AG áll.
1923. Létrejött az Osztrák Szövetségi Vasutak, azaz az Österreischische Bundesbahn, melynek rövidítése BBÖ lett, mivel az „ÖBB”-t akkor már egy svájci magánvasút használta.
1947. A vasúttársaság újraalakulása ezúttal már az ÖBB rövidítéssel (mivel a svájci magánvasutak áttértek a nemzetközi megjelölésben az SP rövidítésre). Megkezdődik a vonalak villamosítása.
Normál nyomtávú vonalainak hossza 5441 km, a keskeny nyomtávú vasutak hossza 316 km. Hálózatának 57%-a villamosított, a Mariazellerbahn kivételével 15 kV 16,7 Hzváltakozó árammal.
Főbb vonalak:
ÖBB EuroCity új és régi festésű kocsikkal St. Johann im Pongaunál
ICE – A DB nagysebességű vonata (ICE), mely több viszonylatban is közlekedik az ÖBB vonalain, illetve a DB-től megvásárolt, [mikor?] 4011-es sorozatú motorvonatokból kiállított vonatok.
EC – EuroCity vonat nemzetközi forgalomban, ÖBB, MÁV, FS, ČD, HŽ vagy DB-kocsikkal
nj – Nightjet az ÖBB éjszakai személyszállító szolgáltatása főként fekvőhelyes és hálókocsikból kiállítva.
EN – Nemzetközi minőségi éjszakai vonat Európa nagyvárosaiba ÖBB, MÁV, DB, SNCF vagy FS kocsikkal.
IC – InterCity vonat, belföldi forgalomban. Általában csak a nagyobb városokban és a fontos turisztikai központokban állnak meg.
D – A D-Zug (gyorsvonat) szerepét már régen átvették az IC vonatok, ma leginkább csak nemzetközi forgalomban közlekednek ilyen vonatok.
REX – RegionalExpress (sebesvonat), a korábbi Eilzug és Sprinter kategória összevonásával jött létre 2006 decemberében. Általában csak nagyobb településeken áll meg.
CJX – Cityjet Xpress az ÖBB regionális, kevesebb megállójú vonatneme.
R – Regionalzug (személyvonat), minden állomáson és megállóhelyen megáll.
Ausztria azon kevés országok közé tartozik, ahol egyetlen vonatra sem kell pótdíjat fizetni. Az EC/IC vonatokon helyjegy váltható.
A „vasútreform” jegyében az elmúlt években Ausztriában is jelentős átalakításokra került sor. Átszámozták a vonalakat, a cég új logót kapott és felosztották több részre. A fejlesztések fő célja az elővárosi és a preferált fővonalakon közlekedő távolsági vonatok fejlesztése. Ennek jegyében a járműpark nagyobb részét felújították. Az IC-kocsikat az új színtervnek megfelelően átfestették, amelyek az ÖBB-IC vonatokon közlekednek. Az elővárosi forgalomban az újonnan vásárolt Talent motorvonatok fokozatosan leváltják a régi szerelvényeket.
A BécsbőlSalzburgba és Klagenfurtba közlekedő távolsági vonatok menetidejének csökkentése is a fő célok között szerepel. Ennek része a Bécs-Salzburg közötti túlterhelt kétvágányú fővonal négyvágányúvá történő átalakítása is, amelynek a Bécs és Linz közötti szakasza már elkészült. Ezenkívül forgalomba álltak a nagysebességű ICE vonatok is. Olyan nagyszabású projektek is folyamatban vannak, mint például a Semmering- vagy a Koralm-alagút megépítése.
Az utóbbi években a MÁV-hoz hasonlóan az ÖBB vonalain is jelentős járatritkításokra került sor. Vasútvonalakat – három rövid szakaszt leszámítva – ugyan nem zártak be, de egyes szakaszokon szinte kizárólag vonatpótló autóbuszok járnak. A személyvonatok helyett időnként még a fővonalakon is buszok közlekednek (pl. Salzburg tartomány déli és délkeleti részén).
Az elmúlt 10 év során teljesen átszervezték az IC-hálózatot is. Egyes vonalakat megszüntettek vagy éppen összevontak, néhány viszonylaton ütemes közlekedésük is rendszertelenebbé vált, a szerelvények rövidebbek lettek. Pár éve még BécsbőlZell am See-be, az Europa-Sportregion központjába közvetlen IC-vonattal lehetett eljutni, ma a legtöbb esetben már kétszer is át kell szállni. Olyan szakaszok is létrejöttek (pl. Salzburg-Bischofshofen között), ahol beintegrálták őket az elővárosi forgalomba, és Sprinter (ma REX) vonatokat helyettesítenek.
Áramellátás
Az ÖBB hálózata egyfázisú, 15 kV-os, 16,7 Hz-es váltóárammal működik. Az alállomásokat 110 kV-os vontatási áramvezetékek táplálják, és a vasút saját vontatási áramtermelése 16,7 Hz-es frekvenciájú. A névleges frekvencia 1995. október 16-ig 16⅔ Hz volt.
Az Osztrák Szövetségi Vasutak nyolc saját vízerőművet üzemeltet vontatási áram előállítására Brazban, Wald am Arlbergben, Fulpmesben és Obervellachban, valamint a Stubachtal erőműcsoportot, amely az Enzingerboden, Schneiderau, Uttendorf I és Uttendorf II erőművekből áll. A Tauernmoos erőmű üzembe helyezését 2017/2018-ra tervezik, amely azonban nem közvetlenül vontatási áramot, hanem 50 Hz-es háromfázisú áramot fog termelni, amelyet aztán Uttendorfban alakítanak át. A vontatási áramtermeléshez szükséges vizet a Tauernmoossee, Weißsee, Ammersee és Salzplattensee tározókban, a Beimsee tározóban és az Enzingerboden kiegyenlítő tározóban gyűjtik össze, és nyomóvezetékeken keresztül vezetik a turbinákhoz.
A mintegy 2200 GWh éves összigény egyharmadát a vasút saját erőművei állítják elő. Körülbelül 25 %-ot négy partner vízerőműből (St. Pantaleon, Weyer, Annabrücke, Steeg) vesznek fel; a fennmaradó részt a közüzemi 50 Hertz-es háromfázisú hálózatból vásárolják, és öt átalakítóműben (Ötztal, St. Michael, Bergern, Kledering, Auhof) és egy átalakítóműben (Timelkam) alakítják át vontatási árammá. A tervek szerint 2014 őszén üzembe helyeznek egy másik konvertert is az udtendorfi telephelyen. A szállítók garantálják az Osztrák Szövetségi Vasutaknak, hogy a szükséges mennyiségű villamos energiát szintén túlnyomórészt vízenergiából állítják elő. Az ÖBB ezért a vontatási energiaellátás környezetvédelmi mérlegében rámutat, hogy 97 %-ban hazai vízenergiából származik.
A vonatsűrűség növekedése, az agglomerációkban a helyi közlekedés bővülése, a sebességnövekedés, a nagyobb teljesítményű vontatóegységek és a jobb kényelem miatt a villamos energia iránti igény folyamatosan növekszik. Az ellenintézkedések közé tartozik az olyan villamos mozdonyok használata, amelyek fékezéskor villamos energiát táplálnak vissza a felsővezetékbe ("regeneratív fékezés"), valamint olyan optimalizációs programok alkalmazása, amelyek segítenek csökkenteni a villamosenergia-átviteli veszteségeket. A meglévő létesítményeket korszerűsítik és bővítik. Az új erőművek tervezésekor a hangsúly továbbra is a hazai vízenergia felhasználásán van.
Az ÖBB két erőműve, Rosenbach és Lassach nem vontatási áramot termel, hanem háromfázisú áramot szolgáltat. Az állomásépületek ellátására épültek. Ezeket a területeket csak 1955-ben csatlakoztatták a közüzemi villamosenergia-hálózathoz.
.jpg)
