Philippe Étancelin (1896 . december 28. – 1981 . október 13. ) francia autóversenyző, volt Formula–1-es pilóta.
Philippe Étancelin Rouenban született, Franciaországban . A téli időszakokban kereskedőként dolgozott, nyáron pedig versenyzett.
Felesége, Suzanne, Philippe „boxosaként” szolgált a versenyeken. Volt három gyermeke is, akik a versenyidőszak alatt iskolában voltak. Második gyermeke, Jeanne Alice születésekor vásárolt egy saját versenyautót. Nem szándékozott vele versenyezni, csak a vidéken kocsikázni vele. Az autó legmagasabb sebessége, amit Philippe kipróbált, 201 km/h volt. Két év után úgy döntött mégis megpróbálkozik a versenyzéssel.
Egy privát Bugattival kezdte a versenyzést, 1926 -ban. Első győzelmét Reimsben szerezte, 1927 -ben. Ugyanebben az évben harmadik lett Saint-Brieuc -ban. 1929-ben ismét nyert Reimsben, megelőzve barátját, Marcel Lehoux -t. 1930 -ban „Phi Phi” Algériában is nyert. Majd megnyerte a francia versenyt, legyőzve Henry Birkin Bentley -ét, majd ismét nyert Grenoble -ban és harmadik lett Lyonban .
1931 -ben ismét a Bugatti volánja mögött ült, és második lett Stanisław Czaykowski mögött Casablancában , majd megnyerte a Saint-Raphaël -i versenyt. Az olasz és a francia nagydíjon kiesett. Később az Alfa Romeo volánja mögött megnyerte a dieppe -i versenyt, Czaykowski Bugattija és Earl Howe Delage -e előtt. Az év végén még nyert Grenoble-ben és Saint Gaudensban .
1932 -ben egy győzelmet aratott, Peronne -ban.
1933 -ban vereséget szenvedett az Alfával , a francia nagydíjon a 19 éves Giuseppe Campari Maseratija előtt. Az utolsó körben vesztette el a vezetést. Picardie -ban Raymond Sommer és Tazio Nuvolari előtt nyert, majd a marne-i versenyt Jean-Pierre Wimille előtt.
Később Maseratira váltott, és második lett Casablancában, Montreux -ben és Nizzában , majd nyert Dieppe -ben. Később megnyerte a Le Mans-i 24 órás autóversenyt , az Alfa Romeóval, Luigi Chinetti csapattársaként.
1935 -ben csak egy harmadik helyet szerzett Tuniszban és egy negyediket Monacóban .
1936 -ban megnyerte a Pau Grand Prix -t, és 6. lett a Vanderbilt Kupán .
1937 -ben nem szállt versenyautóba, de 1938 -ban visszatért egy Talbot-Lagóval Le Mans -ba, Chinetti csapattársaként. 1939 -ben harmadik lett a Pau Grand Prix -n, Hermann Lang és Manfred von Brauchitsch mögött. A francia futamon negyedik lett.
A második világháború után, 1948 -ban vásárolt egy Talbot-Lagót, és második lett az Albi Grand Prix -n Luigi Villoresi Maseratija mögött.
1949 -ben második lett Marseille -ben Juan Manuel Fangio , Monzában Alberto Ascari és a csehszlovák nagydíjon Peter Whitehead mögött. Ezenkívül megnyerte a párizsi versenyt.
Az 1950-es szezonban csak egy 5. helyet szerzett az olasz nagydíjon .
1953 -ban harmadik lett Rouenban, majd úgy döntött, hogy visszavonul a versenyzéstől.
A francia kormány kitüntette a Francia Köztársaság Becsületrendjével .
1974 -ig rendszeresen ott volt az autóversenyeken.
1981 -ben halt meg Neuilly-sur-Seine-ben, 84 évesen.
Győzelmei:
1930-as algériai nagydíj
1929-es De la Baule Grand Prix
1929-es Comminges Grand Prix
1931-es Comminges Grand Prix
1930-as Dauphiné Grand Prix
1931-es Dauphiné Grand Prix
1930-as francia nagydíj
1931-es Dieppe Grand Prix
1929-es Grand Prix de la Marne
1933-as Grand Prix de la Marne
1930-as Pau Grand Prix
1936-os Pau Grand Prix
1932-es Picardie Grand Prix
1933-as Picardie Grand Prix
1927-es Reims Grand Prix
1929-es Reims Grand Prix
1931-es d'Esterel Plage
1934-es Le Mans-i 24 órás verseny
(Táblázat értelmezése )Félkövér : pole-pozícióból indult; dőlt : leggyorsabb kört futott)
* megosztott versenyzés Eugéne Chaboud -val.
Jegyzetek
Kilencszeres Hatszoros Ötszörös Négyszeres Háromszoros Kétszeres Egyszeres
.svg){kind=small}
