A nagysebességű vasút (NSV) egyre népszerűbb és hatékonyabb közlekedési eszközzé vált Európában. A kontinens első nagysebességű vasútvonalai, amelyek az 1970-es, 1980-as és 1990-es években épültek, javították az utazási időt a nemzeteken belüli folyosókon. Azóta több ország is kiterjedt nagysebességű hálózatot épített, és ma már több határokon átnyúló nagysebességű vasúti összeköttetés is létezik. A vasúttársaságok gyakran üzemeltetnek nemzetközi járatokat, és a kialakulóban lévő európai nagysebességű vasúti hálózaton folyamatosan épülnek és korszerűsödnek a nemzetközi szabványoknak megfelelő pályák.
Az elkövetkező években várhatóan még több ilyen összeköttetés jön létre, mivel Európa jelentős összegeket fektet be alagutakba, hidakba és egyéb infrastrukturális és fejlesztési projektekbe szerte a kontinensen, amelyek közül sok már most is épül. Az Alstom volt az első gyártó, amely nagysebességű vonatot tervezett és szállított, amely végül a franciaországi TGV-vel került forgalomba.
Jelenleg számos gyártó tervez és épít NSV-t Európában, egymást keresztező szövetségekkel és partnerségekkel, köztük az Alstom, a Bombardier (2021 óta az Alstom tulajdonában), a Hitachi, a Siemens és a Talgo.[2]
Korai nemzeti nagysebességű vasúti hálózatok
Az első nagysebességű vasútvonalak és szolgáltatások az 1980-as és 1990-es években épültek meg nemzeti projektként. Az országok arra törekedtek, hogy növeljék az utaskapacitást és csökkentsék a menetidőt a határaikon belüli, városok közötti útvonalakon. Kezdetben a vonalakat nemzeti finanszírozási programok keretében építették, a szolgáltatásokat pedig nemzeti üzemeltetők üzemeltették.
A grafikon jelenleg technikai problémák miatt nem áll rendelkezésre.
A grafikon jelenleg technikai problémák miatt nem áll rendelkezésre.
Franciaország
Franciaország meglévő, épülő és tervezett nagysebességű vasútvonalai
Európában az első nagy sebességű vasút Franciaországban nyílt meg Párizs és Lyon között. 2014-ben[3] Európában a TGV vonalai alkotják a második leghosszabb nagysebességű hálózatot a spanyol után, a teljes hosszúsága 2020-ban elérte a 2695 km-et.
Franciaország akkor ismerkedett meg a nagysebességű vasúttal, amikor 1981-ben megnyílt a PárizsbólLyonba tartó LGV Sud-Est, és a TGV megkezdte a kereskedelmi utasforgalmat. Azóta Franciaország folytatta a kiterjedt hálózat kiépítését, a vonalak Párizsból minden irányba kiterjedtek. Franciaország rendelkezik a második legnagyobb nagysebességű hálózattal Európában, 2021 júniusában 2800 km működ NSV vonallal,[4] a vezető Spanyolország 3622 km-es hálózata mögött.[5]
A TGV-hálózat fokozatosan eljutott más városokba és más országokba, például Svájcba, Belgiumba, Hollandiába, Németországba és az Egyesült Királyságba. A nagysebességű vasút korai bevezetése és Franciaország fontos elhelyezkedése (az Ibériai-félsziget, a Brit-szigetek és Közép-Európa között) miatt a legtöbb más dedikált nagysebességű vasútvonal Európában azonos sebesség, feszültség és jelzőrendszeri szabványok szerint épült. A legnyilvánvalóbb kivételt a németországi nagysebességű vonalak jelentik, amelyeket a meglévő német vasúti szabványok szerint építettek. Emellett számos nagysebességű szolgáltatás, köztük a TGV és az ICE a nagysebességű vasút számára tervezett vonalakon kívül meglévő vasútvonalakat is használ. Emiatt, valamint az eltérő nemzeti szabványok miatt az országhatárokat átlépő vonatoknak különleges jellemzőkkel kell rendelkezniük, mint például az eltérő áramellátás és jelzőrendszerek kezelésének képessége. Ez azt jelenti, hogy nem minden TGV egyforma, és vannak nyomtávval, áramrendszerrel és jelzőrendszerrel kapcsolatos eltérések.
Vonal
Sebesség
Hossz
Építkezés kezdete
Építkezés befejezése vagy kereskedelmi forgalom kezdete
Az első német nagysebességű vonalak építése nem sokkal a francia LGV-k építése után kezdődött. A jogi csatározások jelentős késedelmeket okoztak, így az InterCityExpress (ICE) vonatokat tíz évvel a TGV-hálózat kiépítése után helyezték üzembe. Az ICE-hálózat szorosabban kapcsolódik a már meglévő vonalakhoz és vonatokhoz, ami a németországi eltérő településszerkezetből adódik: Németország lakossága egyharmaddal nagyobb, mint Franciaországé, egyharmaddal kisebb területen, ami több mint kétszer akkora népsűrűséget eredményez, mint Franciaországé. Az ICE vonatok a forgalomba állítás után hamarosan elérték az ausztriai és svájci célállomásokat, kihasználva az ezekben az országokban használt azonos feszültséget. 2000-től kezdődően a harmadik generációs ICE többáramnemű vonatok Hollandiában és Belgiumban is közlekedtek. Az ICE harmadik generációja a próbafutások során 363 km/h sebességet ért el, a próbafutások során a maximális sebesség +10%-át előíró európai szabályoknak megfelelően, és 330 km/h sebességre van engedélyezve a menetrend szerinti forgalomban.
Délnyugaton egy új vonalat terveznek Offenburg és Bázel között, amely 250 km/h sebességet tesz lehetővé, és a Frankfurt és Mannheim közötti 300 km/h sebességre tervezett új vonal tervezése előrehaladott állapotban van. Keleten 2017 decemberében megnyílt egy 230 km hosszú vonal Nürnberg és Lipcse között, amely akár 300 km/h sebességre is képes. A Berlin és Lipcse, valamint a Nürnberg és München közötti, 2006-ban elkészült vonalakkal együtt körülbelül négy órás menetidőt tesz lehetővé Berlin és a München közötti útvonalon, szemben a néhány évvel ezelőtti közel nyolc órás menetidővel ugyanezen a távolságon.
Vonal
Sebesség
Hossz
Építkezés kezdete
Építkezés befejezése vagy kereskedelmi forgalom kezdete
Ausztria 1994 óta a Westbahn vonalat építi át, hogy alkalmas legyen a nagysebességű közlekedésre. 2004-ben az ÖBB ICE T motorvonatokat bérelt a Deutsche Bahntól, melyek a decemberi menetrendváltáskor álltak forgalomba. 2008. december 14-től álltak forgalomba az új Railjet szerelvények, melyek bizonyos szakaszokon 230 km/h sebességgel is haladnak.
Westbahn – részben megnyílt, részben építés alatt, maximális sebesség 230 km/h;
Svájc
A francia-svájci TGV Lyria és a német ICE-vonalak Svájcot is elérik, de a sűrű vasúti forgalom és a gyakran nehéz terepviszonyok miatt nem érik el a 200 km/h (ICE3) vagy 160 km/h (TGV, ICE1, ICE2) sebességet. A leggyorsabb svájci vonat a Stadler EC250, más néven Giruno. Ezt 2016 májusa óta a Svájci Szövetségi Vasutak üzemelteti. A hagyományos vonatoknál nagyobb sebességet érhetnek el a kanyargós svájci hálózaton, a 200 km/h-s végsebességet azonban csak a nagysebességű vonalakon lehet elérni. A Svájci Szövetségi Vasutak és a Trenitalia tulajdonában lévő korábbi Cisalpino konzorcium két nemzetközi vonalon is Pendolino billenőszekrényes vonatokat használt. Ezeket a vonatokat jelenleg a Svájci Szövetségi Vasutak és a Trenitalia üzemelteti.
A közutakon és vasutakon tapasztalható transzalpin teher- és személyszállítási szűk keresztmetszetek megoldására Svájc elindította a Rail2000 és az NRLA projekteket.
Spanyolország nagy tempóval építi a normál nyomtávú, nagysebességű AVE hálózatát. Cél, hogy 2020-ig minden nagyobb várost nagysebességű vonal kapcsoljon össze. A 2020-ban 3100 km hosszú spanyol nagysebességű hálózat a leghosszabb Európában.[3]
Portugália
Portugáliában 2014-ben még nem volt nagysebességű vasútvonal, azonban az Alfa Pendular a hagyományos vasúti pályákon 200 km/h sebességgel is tud közlekedni. Tervben volt egy nagysebességű vasútvonalLisszabon és Porto között, azonban az építkezés elindítása a 2008-ban kirobbant gazdasági világválság miatt el lett halasztva. A portugál kormány 2012március 12-én bejelentette, hogy a tervet véglegesen felfüggesztették.[6] Eközben a spanyol oldalon az AVE hálózat közeledik a portugál határhoz.
Az országban 2014-ben az Eurostar motorvonatok és a British Rail 395 motorvonatok közlekednek. A Deutsche Bahn azt tervezte, hogy már 2013 decemberétől forgalomba állhatnak a Deutsche BahnICE 3 motorvonatai is London és más Nyugat-Európai nagyvárosok között,[7] ám a terv egyelőre még bizonytalan ideig csúszik.
Írország
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
Bár Csehország már beszerzett hét db Pendolinót és ezekkel sebességrekordokat is döntöttek, a 200 km/h órával történő közlekedtetésük egyelőre nem reális. 2014 decemberétől pedig az ÖBB-vel közösen működtetik a Prága-Bécs járatokat, melyhez Railjet szerelvényeket szereztek be.
A legnagyobb megengedett sebesség Csehországban 160 km/h, így a pályaoldalról még hiányosságok vannak a nagysebességű közlekedéshez, pedig a megfelelő járművek már rendelkezésre állnak. 2020-ban sebességteszteket végeztek, a cél a 200 km/h sebességű közlekedés bevezetése 5 különböző szakaszon.
Szlovákia
Szlovákia nem rendelkezik nagysebességű vonatokkal (max. 160 km/h mozdonyok vannak mindössze). Jelenleg[pontosabban?] csak a csehek Pendolino vonatai közlekednek Prága és Pozsony között, Szlovákiában egy kevesebb mint 100 km-s szakaszon (Jókút–Pozsony). Az említett szakaszon a megengedett sebesség azonban nem éri el még a 160 km/h-t sem. Jelenleg[pontosabban?] folyik a Pozsony–Trencsén–Zsolna vonal felújítása és folytatni kívánják Kassáig. Bár az új konstrukció 200 km/h órás sebességet enged meg, valamint modernebb vonatok beszerzését is tervezik, de a megengedett sebesség egyelőre csak 160 km/h lesz.
2006-ban Szlovákia aláírt egy egyezményt Franciaországgal, Németországgal és Ausztriával, hogy legkésőbb 2013-ig a TGV tervezett vonalát Bécstől meghosszabbítják Pozsonyba,[8] ebből azonban semmi nem valósult még meg 2015-ig.
Horvátország
A közeljövőben[pontosabban?] új, nagysebességű vasútvonal épül Horvátországban.[9]
Magyarországon jelenleg a legnagyobb megengedett sebesség a 160 km/h Budapest és Hegyeshalom között bizonyos szakaszokon. További vonalak is alkalmasak már a 160 km/h sebességű közlekedésre, azonban biztosítóberendezés és megfelelő gördülőállomány hiányában a sebességet még nem emelték fel.
Tervben van egy Budapest-Belgrád közötti nagysebességű vasútvonal kiépítése is, ám a tervek szerint ez is csak 160 km/h sebességgel lesz járható. További távlati tervek között szerepel a Budapest-Varsó vonal is, melynek azonban csak egy rövid szakasza esik majd Magyarországra, valamint egy 250 – 350 km/h sebességű Budapest-Kolozsvár vonal, amiről 2020 januárjában jelent meg közbeszerzési tájékoztató.[10]
Törökország ázsiai oldalán már több nagysebességű vasútvonal is üzemel, a nagysebességű vasútvonalak építése 2003-ban kezdődött el. 2020ban már 745 km volt alkalmas a nagysebességű közlekedésre. Jelenleg további vasútvonalak állnak építés alatt.
