Máriavölgy (Szlovákia)

Máriavölgy (Marianka)
A máriavölgyi templom, zarándokhely
Máriavölgy zászlaja
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Pozsonyi
Járás	Malackai
Rang	község
Első írásos említés	1367
Polgármester	Eugen Jeckel
Irányítószám	900 33
Körzethívószám	034
Forgalmi rendszám	MA
Népesség
Teljes népesség	2284 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	403 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	230 m
Terület	3,22 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 14′ 53″, k. h. 17° 03′ 36″48.24805556, 17.06Koordináták: é. sz. 48° 14′ 53″, k. h. 17° 03′ 36″48.24805556, 17.06
Máriavölgy weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Máriavölgy témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Máriavölgy (szlovákul Marianka, németül Marient(h)al, Mariathal, latinul Vallis Mariana) község Szlovákiában, a Pozsonyi kerület Malackai járásában.

Fekvése

Pozsonytól 15 km-re északra, a Kis-Kárpátok délnyugati völgyében fekszik.

Története

A község területe ősidők óta lakott. Bárányrét nevű határrészén az i. e. 1200–1000 körüli időből származó erődítmény maradványai kerültek elő.

A kegyhely legendája szerint a 13. század elején egy remete lakott itt, aki a rablók elől menekülni kényszerülvén a Szűzanya szobrát a kútba rejtette. Egy rabló telepedett meg a remetelakban, akinek torzszülött fia született. Isten csapását látva imádkozni kezdett, mire azt az utasítást kapta, hogy mossa meg a fiút a forrás vizében. A fiú meggyógyult, a rabló pedig megpillantotta a kút mélyén a Szűzanya szobrát. Kiemelte és kis fakápolnát készített neki, a hely pedig kegyhellyé vált. Nagy Lajos király is felkereste, a helyet pedig a pálosoknak adta és templomot, valamint kolostort építtetett ide. A kegyhely a későbbiekben a pálosok fő fészke lett. 1526 után a környékre horvátok telepedtek, ekkor keletkezett a falu. A 16. század második harmadától 1786-ig a pálos rend központja volt.

Fényes Elek szerint "Mariathal (Marianka, Mariavölgye) tót falu, Poson vmegyében, Posonhoz 2, Stomfához 1/2 órányira, egy kies sűrü erdőkkel benőtt völgyben. Számlál 802 kath. lak. I. Lajos 1377-ben egy paulinusok klastromát alapitotta itt, s ezen helységgel és Beszterczével megajándékozta, de későbben ez utolsót a Fuggerek megvették. Egyébiránt a templomban felállitott Szüz-Mária csudatevő képe miatt nagy becsben tartatott ez a különben igen csekély hely, mind a régi királyoktól, mind a nagyobb magyar uraktól. Rozgonyi László 1471-ben ezen klastromnak adá posoni házát, melly a fejér-barátok (Veiszmünchenhaus) neve alatt a hosszu utczában maig is ismeretes, s melly mint szabad nemes curia csak 1833-ban adatott királyi adomány mellett Fischer nevü kereskedőnek. A helység pedig II. József ideje óta a kamara birtokában van. Kisasszony napján nagy búcsu tartatik itten." ^[2]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Pozsonyi járásához tartozott. A kegyhelyet ma a Getzemáni Örvendő Testvérek szerzetesrend gondozza.

Népessége

1910-ben a falunak 839, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2011-ben 1297 lakosából 1232 szlovák.^[3]

Neves személyek

• Itt hunyt el 1837-ben Bezerédj Amália Krisztina a kisdedóvás buzgó terjesztője.
• Itt szolgált Csepellényi György magyar pálos szerzetes, a katolikus egyház vértanúja.
• Itt szolgált Széchényi Pál katolikus főpap; veszprémi püspök, kalocsai érsek.
• Itt szolgált Pirolt János Jézus-társasági áldozópap és hitszónok.
• Itt szolgált Lányi Károly római katolikus plébános, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Itt szolgált Volny József kohómérnök, az ózdi és a salgótarjáni kohászat fontos egyénisége.
• Itt élt Keresztély Ágost szász herceg, győri püspök, bíboros, hercegprímás.

Nevezetességei

• Kegytemploma és kolostora. A templomot 1377-ben Nagy Lajos király alapította, 1380-ban Szűz Mária születésének tiszteletére szentelték fel. A 17. század elején a templomot barokk stílusban átalakították, a kolostort pedig bővítették. 1694-ben új főoltárt kapott, jelenlegi főoltára 1877-ből való. Hét oltára közül öt 1715 és 1735 között készült, barokk stílusú. Két neogótikus oltára 1877-ben készült. Reneszánsz keresztelőmedencéje a 17. század második felében készült, a barokk szószék 1720-ból való. A kolostort is a templommal egy időben alapították. 1593-ban bővítették. A kegyhely forrásának patakja átfolyik a falun.
• A máriavölgyi búcsút szeptember 8-án tartják.
• A Szent Anna kápolna 1691-ben, a Szent Kút kápolna 1696-ban épült, a Mária-kápolna a 18. század elején, 1721-ben készült.
• A Szent Flórián szobor 1700-ban készült. A Kálvária 1936-ban épült.
• Lurdi barlangját az 1930-as évek első felében létesítették.
• A falu kőbányájában palakövet bányásztak, melyet a világ több tájára is szállítottak. A termelés az 1940-es években szűnt meg.

Jegyzetek

1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
2. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
3. A 2011-es népszámlálás adatai. [2013. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. szeptember 5.)

További információk

• Hivatalos oldal (magyarul is)
• Slovakiatourism.sk (angolul)
• Travelatlas.sk
• Községinfó
• Máriavölgy Szlovákia térképén
• Tourist-channel.sk (magyarul is)